Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szembesülés a demenciával

Érdekességek2019. március 18.

Hogy éli meg egy 59 éves ember, ha kiderül, hogy Alzheimer-kórban szenved?  

A kanadai Alzheimer Társaság 2019 januárjában kampányt indított útjára, mellyel az Alzheimer-kórral kapcsolatos hozzáállást szeretnék megváltoztatni. Ennek keretében személyes történeteket tesznek közzé olyan hétköznapi emberektől, akik valamilyen módon érintettek az Alzheimer-kórban vagy más demenciában.

Keith története

Az egyik ilyen beteg az 59 éves Keith, akiről 2016 decemberében derült ki, hogy a demencia korai kezdetű változatában, fiatalkori Alzheimer-kórban szenved. A diagnózist igen nehezen fogadta el, 2018 tavaszán újra ki is vizsgáltatta magát. Habár az eredmények akkor is Alzheimer-kórra mutattak, a férfi nem akarta elhinni. A családjában eddig nem mutatkozott a betegség halmozódása, s ő maga sem észlelte a betegség jeleit – továbbra is dolgozott és autót vezetett.

Elmondása szerint az elmúlt évek során feleségével együtt az egészségügyben rengeteg különféle tapasztalatot szereztek. Ugyan az orvosok mindig professzionálisan viselkedtek, Keith sokszor úgy érezte, nem hallgatták meg őt. Mivel nem mutatja továbbra sem a demencia klasszikus jeleit, többen az öregedésnek tudták be tüneteit, esetleg stresszel magyarázták a változásokat. Eddig két orvosa is megkérdőjelezte a diagnózist.

Keith-t végül egy figyelmes, a férfi által felsorolt mindennapi kihívásokat komolyan vevő neurológus irányította el speciális kivizsgálásra. 2016 decemberében és 2018 tavaszán két külön helyen tesztelték a beteget, és egyértelműen alá tudták támasztani a fiatalkori Alzheimer-kór diagnózisát. Mindkét vizsgáló neuropszichológus kolléga bevallotta, hogy a teszteredmények nélkül ők maguk sem feltételeznék a demenciát a betegnél, a tesztek fényében azonban megkérdőjelezhetetlen a betegség jelenléte.


Még a szakemberek tapintatos bánásmódja mellett is különösen felkavaró volt számára azt hallani a diagnózis közlését követően, hogy itt az ideje „rendezni a sorait” - rendelkezzen arról, hogy szükség esetén ki lesz a gyámja, írjon végrendeletet, kérjen szupervíziót a munkájában és keressen pszichés támogatást. A második, az Alzheimer-kórt alátámasztó vizsgálat után ugyanilyen fájdalmas volt mindezeket tudomásul vennie, mint első alkalommal.

A barátoknak nehezen mondta el betegségét, mert félt attól, hogy szerettei ugyanúgy reagálnak majd, mint ő maga. Ez részben így is történt, volt, aki arról kérdezte, hogy még vezet-e, vagy hogy mikor hagyja abba a munkát, míg mások azzal nyugtatták, hogy mindannyiunknak vannak memóriaproblémái. Összességében úgy tapasztalta, hogy sokan nem tudják, mit is kezdjenek vele, ha egy barátjukról kiderül, hogy Alzheimer-kórral vagy a demencia más típusával él.

Amikor Keith a családjával osztotta meg a diagnózissal kapcsolatos hírt, a hozzátartozók kezdetben szinte azt sem tudták, hogy a betegség mi fán terem, mivel a férfi családjában még nem volt demens személy. Nehezen hitték el, hogy a férfi valóban Alzheimer-kóros, mert a tünetek nagy része számukra nem tűnt látványosnak. Keith felesége azonban már a diagnózist megelőzően sejtette, hogy férje demenciában szenved, mivel az egészségügyben, egy demensekkel foglalkozó alapítványnál dolgozik. A házaspár számára a hír mély érzelmeket mozgatott meg, ám egymást támogatva túllendültek a nehézségeken.

A betegséggel kapcsolatos tévképzetekkel és stigmával Keith saját érzéseiben és gondolataiban találkozott először. Ő maga is azt hitte, hogy aki az Alzheimer-kórral vagy más demenciával él, törvényszerűen nyolcvanas éveiben jár, gyógyszereket szed és jórészt semmire sem emlékszik – nem hogy dolgozik és még autót is vezet, mint ő!

Keith tanácsai

Keith azt tanácsolja azoknak, akik demencia diagnózist kapnak, hogy próbálják meg azt elfogadni és beletörődni, de utána már a továbblépésre gondoljanak – felesleges időpocsékolás a diagnózissal való harc. Éljenek jól a jelenben, legyenek céljaik és ne hagyják, hogy a betegség határozza meg őket.

Ha valakivel kapcsolatban a családtagokban vagy barátokban felmerül, hogy emlékezeti problémái vannak, feledékeny vagy nehezebbek számára a gondolkodási folyamatok, haladéktalanul el kell indulni a kivizsgálás felé. Akkor is, ha néha többször is fel kell keresni az orvosokat, mindenképp fontos eljutnunk odáig, hogy a kérdést alaposan megvizsgálják. Előfordulhat, hogy az adott személy mégsem demenciában szenved, de bármi is okozza a tüneteket, itt is igaz, mint minden betegségnél, hogy a korai felismerés vezet el a hatékony beavatkozásokhoz és az állapotromlás megelőzéséhez vagy lassításához!

Azoknak pedig, akik Alzheimer-kórral vagy demenciával élő személyről gondoskodnak, azt tanácsolja Keith, hogy segítsék a beteget minél tovább abban, hogy önállóak maradhassanak. Támogassák őket abban, amit még el tudnak végezni és ne sajnálkozzanak vagy végezzék el helyettük a teendőket. Ezen kívül a rutin fenntartása is kiemelkedő a demenciával élők mindennapjaiban.

Családtagként és a közösség tagjaiként kötelességünk, hogy beszéljünk a demenciáról. Minél több történetet hallunk egymástól és osztunk meg másokkal, annál többet tanulhatunk a betegségről és annál sikeresebben támogathatjuk az érintetteket. Ezzel pedig végre a múlt homályába veszhetnek a demenciával kapcsolatos előítéletek.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.

Kényeztetõ méregtelenítés

2026. január 30.

A belsõ harmónia megteremtéséhez hozzátartozik a külsõnk ápolása is. Legyünk nõk, vagy férfiak az ápoltság mindig jó közérzetet biztosít számunkra.

Az ülõfürdõ
Európában a gyógyfürdõk általában ülõfürdõként használtak. Pontosabban ez azt jelenti, hogy az emberek forró vízben ülnek, de a lábul hidegvízben van. Majd megfordítva.

A forró és hideg víz váltakozása erõsíti a keringési rendszert és meggyorsítja a méreg kiválasztást. Ezt a kezelést lefekvés illetve délutáni pihenés elõtt érdemes végezni.

Otthoni kivitelezése a következõ: vegyünk egy akkor tála, amelybe bele is tudunk ülni. Készítsünk forró fürdõt, a tálat töltsük meg félig hideg vízzel. Tegyük a fürdõkád mellé. Jégkockát is tehetünk bele. Üljünk bele a kád forró vízbe, amely a köldökünkig érjen a kád peremén át lógassuk le a lábunkat a hideg vizes tálba. Maradjunk így 2 percig. Aztán amilyen gyorsan csak tudunk, forduljunk meg, váltsunk vizet. Ezt ismételjük meg még egyszer.