Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szembesülés a demenciával

Érdekességek2019. március 18.

Hogy éli meg egy 59 éves ember, ha kiderül, hogy Alzheimer-kórban szenved?  

A kanadai Alzheimer Társaság 2019 januárjában kampányt indított útjára, mellyel az Alzheimer-kórral kapcsolatos hozzáállást szeretnék megváltoztatni. Ennek keretében személyes történeteket tesznek közzé olyan hétköznapi emberektől, akik valamilyen módon érintettek az Alzheimer-kórban vagy más demenciában.

Keith története

Az egyik ilyen beteg az 59 éves Keith, akiről 2016 decemberében derült ki, hogy a demencia korai kezdetű változatában, fiatalkori Alzheimer-kórban szenved. A diagnózist igen nehezen fogadta el, 2018 tavaszán újra ki is vizsgáltatta magát. Habár az eredmények akkor is Alzheimer-kórra mutattak, a férfi nem akarta elhinni. A családjában eddig nem mutatkozott a betegség halmozódása, s ő maga sem észlelte a betegség jeleit – továbbra is dolgozott és autót vezetett.

Elmondása szerint az elmúlt évek során feleségével együtt az egészségügyben rengeteg különféle tapasztalatot szereztek. Ugyan az orvosok mindig professzionálisan viselkedtek, Keith sokszor úgy érezte, nem hallgatták meg őt. Mivel nem mutatja továbbra sem a demencia klasszikus jeleit, többen az öregedésnek tudták be tüneteit, esetleg stresszel magyarázták a változásokat. Eddig két orvosa is megkérdőjelezte a diagnózist.

Keith-t végül egy figyelmes, a férfi által felsorolt mindennapi kihívásokat komolyan vevő neurológus irányította el speciális kivizsgálásra. 2016 decemberében és 2018 tavaszán két külön helyen tesztelték a beteget, és egyértelműen alá tudták támasztani a fiatalkori Alzheimer-kór diagnózisát. Mindkét vizsgáló neuropszichológus kolléga bevallotta, hogy a teszteredmények nélkül ők maguk sem feltételeznék a demenciát a betegnél, a tesztek fényében azonban megkérdőjelezhetetlen a betegség jelenléte.


Még a szakemberek tapintatos bánásmódja mellett is különösen felkavaró volt számára azt hallani a diagnózis közlését követően, hogy itt az ideje „rendezni a sorait” - rendelkezzen arról, hogy szükség esetén ki lesz a gyámja, írjon végrendeletet, kérjen szupervíziót a munkájában és keressen pszichés támogatást. A második, az Alzheimer-kórt alátámasztó vizsgálat után ugyanilyen fájdalmas volt mindezeket tudomásul vennie, mint első alkalommal.

A barátoknak nehezen mondta el betegségét, mert félt attól, hogy szerettei ugyanúgy reagálnak majd, mint ő maga. Ez részben így is történt, volt, aki arról kérdezte, hogy még vezet-e, vagy hogy mikor hagyja abba a munkát, míg mások azzal nyugtatták, hogy mindannyiunknak vannak memóriaproblémái. Összességében úgy tapasztalta, hogy sokan nem tudják, mit is kezdjenek vele, ha egy barátjukról kiderül, hogy Alzheimer-kórral vagy a demencia más típusával él.

Amikor Keith a családjával osztotta meg a diagnózissal kapcsolatos hírt, a hozzátartozók kezdetben szinte azt sem tudták, hogy a betegség mi fán terem, mivel a férfi családjában még nem volt demens személy. Nehezen hitték el, hogy a férfi valóban Alzheimer-kóros, mert a tünetek nagy része számukra nem tűnt látványosnak. Keith felesége azonban már a diagnózist megelőzően sejtette, hogy férje demenciában szenved, mivel az egészségügyben, egy demensekkel foglalkozó alapítványnál dolgozik. A házaspár számára a hír mély érzelmeket mozgatott meg, ám egymást támogatva túllendültek a nehézségeken.

A betegséggel kapcsolatos tévképzetekkel és stigmával Keith saját érzéseiben és gondolataiban találkozott először. Ő maga is azt hitte, hogy aki az Alzheimer-kórral vagy más demenciával él, törvényszerűen nyolcvanas éveiben jár, gyógyszereket szed és jórészt semmire sem emlékszik – nem hogy dolgozik és még autót is vezet, mint ő!

Keith tanácsai

Keith azt tanácsolja azoknak, akik demencia diagnózist kapnak, hogy próbálják meg azt elfogadni és beletörődni, de utána már a továbblépésre gondoljanak – felesleges időpocsékolás a diagnózissal való harc. Éljenek jól a jelenben, legyenek céljaik és ne hagyják, hogy a betegség határozza meg őket.

Ha valakivel kapcsolatban a családtagokban vagy barátokban felmerül, hogy emlékezeti problémái vannak, feledékeny vagy nehezebbek számára a gondolkodási folyamatok, haladéktalanul el kell indulni a kivizsgálás felé. Akkor is, ha néha többször is fel kell keresni az orvosokat, mindenképp fontos eljutnunk odáig, hogy a kérdést alaposan megvizsgálják. Előfordulhat, hogy az adott személy mégsem demenciában szenved, de bármi is okozza a tüneteket, itt is igaz, mint minden betegségnél, hogy a korai felismerés vezet el a hatékony beavatkozásokhoz és az állapotromlás megelőzéséhez vagy lassításához!

Azoknak pedig, akik Alzheimer-kórral vagy demenciával élő személyről gondoskodnak, azt tanácsolja Keith, hogy segítsék a beteget minél tovább abban, hogy önállóak maradhassanak. Támogassák őket abban, amit még el tudnak végezni és ne sajnálkozzanak vagy végezzék el helyettük a teendőket. Ezen kívül a rutin fenntartása is kiemelkedő a demenciával élők mindennapjaiban.

Családtagként és a közösség tagjaiként kötelességünk, hogy beszéljünk a demenciáról. Minél több történetet hallunk egymástól és osztunk meg másokkal, annál többet tanulhatunk a betegségről és annál sikeresebben támogathatjuk az érintetteket. Ezzel pedig végre a múlt homályába veszhetnek a demenciával kapcsolatos előítéletek.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)

Felfázás tiktok-módra?

2025. október 29.

Veszélyes „házi hackek”

Az utóbbi időben a közösségi médiában újra és újra felbukkannak a húgyúti fertőzésre ajánlott gyors „hackek”: szódabikarbónás víz, „csodacukor” D-mannóz, azonnali enyhülést ígérő narancssárga tabletta, otthoni tesztcsíkok. Ezek egy része legfeljebb tüneti mankó, más részük kifejezetten kockázatos – és egyik sem helyettesíti a szakszerű diagnózist és kezelést.

TikTok-trendek, fenntartásokkal


Szódabikarbóna „pH-visszaállításhoz”: a vizelet savasságának csökkentésére és a csípő, égő érzés enyhítésére javasolják a vízben oldott szódabikarbóna bevételét, ám ez nem bizonyított kezelési mód a húgyúti fertőzésre, nagyobb mennyiségben pedig veszélyes is lehet, súlyos mellékhatásokat okozhat, ezért nem ajánlott alkalmazni ilyen célra.
D-mannóz kapszula: a D-mannóz egy természetes cukormolekula, amely a vizelettel ürülve megakadályozza a baktériumok megtapadását a húgyutak falán, így segítve azok kiürülését a szervezetből. Egy friss kutatás kimutatta, hogy nem előzi meg a visszatérő fertőzéseket – ezért önmagában nem tekinthető megoldásnak.
Áfonyalé/-tabletta: a megfelelő PAC (proantocianidin)-tartalmú áfonyakészítmények megelőzésre jók lehetnek, de aktív fertőzés kezelésére nem. [1]
Phenazopyridine (másnéven „AZO”): olyan gyógyszer, amely a vesén keresztül a vizelettel kiválasztva helyi fájdalomcsillapító hatást fejt ki a húgyutakra. Bár csökkentheti a csípő-égő érzést a húgyutak nyálkahártyáján, csak tüneti szer, a fertőzést nem gyógyítja.
Otthoni tesztcsík: segíthet eligazodni, de korlátai miatt nem válthatja ki az orvosi diagnózist és a szükséges laborvizsgálatot.

Pitvarfibrilláció – Megfelelő kivizsgálás után személyre szabott kezelés

2025. október 28.

Ha a tünetek alapján pitvarfibrilláció lehetősége merül fel, a diagnózishoz többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatokon kívül alapvető az EKG és szintén szükséges és fontos a Holter EKG, amely ma már akár 7 napig is kényelmesen viselhető. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája.
A betegség egyik veszélye abban rejlik, hogy sokszor tünetmentes és csak egy más okból elvégzett kivizsgálás során derülhet rá fény. Holott a kezelés panaszmentes esetben is fontos, ugyanis az embóliaveszély ilyenkor is fennáll.


A kezelés lépcsőzetesen épül fel – mondja dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az első lépcsőfok az életmódkezelés, és ennek megtartása mellett jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben a különböző beavatkozások.


Így épül fel a kezelési lépcső

Életmódbeli változtatások


Dohányzásról való leszokás és alkoholfogyasztás mellőzése: ezek a tényezők jelentősen rontják a szív-érrendszer állapotát.
Stresszkezelés és rendszeres testmozgás: a tudatosan felépített életmód segíthet a tünetek enyhítésében. 
Egészséges táplálkozás: a kiegyensúlyozott étrend és a koffeinbevitel csökkentése is javasolt. 


Gyógyszeres kezelés


Szívritmus-szabályozó gyógyszerek: helyreállítják vagy fenntartják a normál szívritmust.
Béta-blokkolók és kalciumcsatorna-blokkolók: lassítják a szívverést és csökkentik a szív terhelését, így a szívritmus szabályozását segítik. 
Vérhígítók: megelőzik a vérrögképződést, ami növelhetné a stroke kockázatát.