Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Személyiségfejlesztés - 5 lépcsős gyakorlat

Érdekességek2020. május 08.

Ha úgy érezzük, más mederbe szeretnénk terelni az életünket, nem biztos, hogy csak a körülményeken kell változtatni. Érdemes magunkba nézni egy kicsit, és ha felfedeznénk valami javítanivalót, ne habozzunk!  

A szakemberek szerint lehetséges fő jellemvonásainkat teljesen más irányba terelni és ott is tartani. Ha az ember eljut arra a szintre, mikor ráébred, hogy új útra kellene lépnie, képes meg is tenni.

A közelmúltban is az a hit terjedt el a laikusok és profik világában is, hogy az alapszemélyiség kb. 30 éves korra kialakul, és egy szemernyit sem változik. Sőt, a pszichológia szerint bizonyos jellemvonások genetikai örökségek, melyek ugyebár azt jelentik, hogy egyesek neurotikusnak, simulékonynak, introvertáltnak vagy extrovertáltnak születnek és úgy is maradnak, a környezet vagy a változtatni akarás egyáltalán nem számít.

A kutatások arról tanúskodnak, hogy meg lehet változtatni a személyiségünket és fő jellemvonásainkat, ha valójában szeretnénk. Amerikai kutatások szerint nem csak a személyiség változik az idő előrehaladtával, de bátran kijelentik, hogy felnőttkor során a karakter nagyobb mértékű változáson megy keresztül, mint gyermekkorban. A felnőttkori pozitív irányú változás mindenképpen javít az élet minőségén.


Személyiségünk megváltoztatása 5 lépésben:

  1. Magunk hozzuk meg a döntést! Tényleg mi látjuk a változás szükségességét, vagy csak el szeretnénk kápráztatni édesanyánkat vagy társunkat? Ha csupán más kedvéért tennénk, nem érdemes, nem egészséges. Emellett úgysem tartanak sokáig, mert nem azt tesszük, amire nekünk magunknak szükségünk lenne. Másrészről viszont ha azért szeretnénk személyiségünkön változtatni, mert már unjuk, hogy mindig csak otthon ülünk és szomorkodunk, akkor biztosan örömet fog okozni egy kis változtatás.
     
  2. Válasszunk ki egy változtatandó jellemvonást! Egyszerre csak egy dologra összpontosítsunk. Ha azt szeretnénk elérni, hogy nyitottabban legyünk új dolgokra, és merjünk vállalni kisebb kockázatokat, csak lépésről lépésre vágjunk neki a feladatnak. Nem kell rögtön ejtőernyővel ugrani. Ha belelendülünk, egyre könnyebben haladunk előre.
     
  3. Adjunk elég időt magunknak! A legtöbb minőségi változás nem történik gyorsan. Először csak kisebb célokat tűzzünk ki magunk elé. Kezdhetjük például azzal, hogy csak 5 percet nem aggódunk, ha erre lennénk hajlamosak, és szeretnénk a negatív megközelítéstől megszabadulni. Legyünk türelmesek. Ha folyamatosan tudunk összpontosítani a feladatra és kitartóan tesszük, az eredmény kétségkívül meglesz.
     
  4. Vállaljuk a felelősséget! Válasszunk egy segítőtársat, lehet a társunk vagy egy barát. Kérjük meg őket, hogy jelezzék, ha a kitűzött személyiségvonást meg tudjuk nyilvánítani. Fogadjuk el dicséretüket, mely motiválni fog bennünket a továbblépésben. A kapcsolat megerősödéséről nem is beszélve!
     
  5. Legyünk nyitottak más módszerekre is! Bizonyos esetekben már erősebb támaszra van szükségünk, mint egy társ vagy barát, sok lehetőség közül lehet választani. A témához kapcsolódó szakkönyvek, csoportok, szaktanácsadók, coachok, előadások, szakkörök. Egy objektív vélemény elengedhetetlen ahhoz, hogy megtaláljuk az egészséges indítékokat a személyiségünk változtatásához, mely nem könnyű feladat, de érdemes, ha mi is szívvel-lélekkel szeretnénk új útra térni.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.

Csípőkopás, csípőfájdalom

2026. március 16.

Sajnos a gerinc betegségei, a csigolyák deformitásai után a csípő fájdalma, kopása, szerkezeti elváltozása is igen gyakori, viszont kevésbé kerül időben kezelésre, valamiért ugyanis ezt a fájdalmat tovább és jobban tűrik az emberek… elég helytelenül!

A tünetek elsődleges tünet lehet a reggeli ízületi merevség, napközben jelentkező csípőfájdalom mozgatásra (főleg terpesztésre, oldalra emelésre, forgatásra), járási nehezítettség, ami leginkább lépcsőn járáskor jellemző.

A combizmok merevsége és a farizmok, a csípő körüli izmok túlzott feszessége lehet előzmény vagy tünet. A mozgásszervi problémák mellett jelentkezhetnek idegi eredetű fájdalmak is, ezek általában hirtelen nyilalló érzések vagy állandó, csípő körüli, illetve szúró vagy zsibbadó fájdalmak lehetnek. Sok tünete van ennek a betegségnek, ez részben jó, mert ezáltal talán korábban észrevehető, felismerhető, másrészt rossz, mert a tapasztalatom szerint a beteg kivárja a legutolsó stádiumot is, és akkor fordul szakemberhez, amikor egy szép csokornyi tünettel rendelkezik.

Ennek a tünetegyüttesnek a kezelése azonban késői stádiumban már nem olyan egyszerű!

Folyadékfogyasztás időskorban

2026. március 15.

Az előző cikkben szó volt arról, hogy milyen mértékben fogyaszthatunk sót, zsírt és hozzáadott cukrot időskorban. A cikk folytatásaként a folyadékfogyasztás fontosságáról olvashat.

Az emésztés és felszívódás normál működésének fenntartása, a testhőmérséklet és a testsúly szabályozása és a kiszáradás elkerülése érdekében 60 éves kor felett, normál körülmények között naponta legalább 2-2,5 liter folyadék elfogyasztása javasolt.

Folyadékpótlásra a legalkalmasabb a csapvíz, ásványvíz. Hozzáadott cukrot, mézet, szirupot tartalmazó üdítőt, szörpöt, teát csak havonta 1-2 pohárral, gyümölcsnektárokat legfeljebb hetente 1-2 pohárral, 100%-os gyümölcslevet legfeljebb 1-2 pohárral, alkoholos italt pedig csak alkalmanként és kis mennyiségben ajánlott fogyasztani.