Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szendvicskrémek babazsúrhoz

Érdekességek2019. október 03.

Fotó: 123rf.com

A szendvics nagyon praktikus ételtalálmány. Készíthetjük reggelire, uzsonnára baba és gyerekzsúrokra egyaránt. Előnye, hogy készülhet meleg és hideg változatban, előre elkészíthető, a gyerekek is segíthetnek, kiélhetik alkotókedvüket, és nem utolsósorban a szendvics jól csomagolható, dobozolható és szállítható. Kiflikarikákat, pogácsákat, szeletelt zsúrkenyeret színben és ízben változatos krémekkel megkenve és ötletes zöldség- vagy gyümölcsfeltéttel figurálisan megrakva jó hangulatot teremtő színes ízkavalkádot kínálhatunk.

Körözött babáknak
Hozzávalók:

túró, só, pirospaprika, köménymag, kapor, snidling, csíraolaj.

Elkészítés:
1 doboz kefirből túrót készítünk. Fűszerezzük egy pici sóval és édesnemes pirospaprikával, csipetnyi őrölt köménymaggal, vágott kaporral, snidlinggel és 1 mokkáskanálnyi aprított repce- vagy lucernacsírával. Néhány csepp csíraolajjal (kukorica-, szezám- vagy szőlőmagolaj – a kereskedelemben mindegyik kapható) habosra keverjük. Kenhetjük zsemleszeletre, és felkockázva villával kínáljuk.

Fogatlan babának a körözött így készülhet. Zsiradék nélkül megpirítunk két evőkanálnyi zsemlemorzsát vagy búzacsírát, és amikor kihűlt, összekeverjük a csírás túróval. Kenyér nélkül is kaphatja a kicsi. A juhtúrót zöldkaporral, pirospaprikával és mustárral, a tehéntúrót kaporral, darált köménnyel, pirospaprikával és sóval kikeverve készíthetünk ízletes körözöttet. 8 hónapos kortól ajánlott.


Májpástétom
Hozzávalók:

Csirkemáj, libazsír, fokhagyma, zöldségkeverék, majoránna, só, pirospaprika, fehér bors, tej.

Elkészítés:
5 csirkemájat megszabadítunk az epétől, a hártyáktól, és sós vízben jól kiáztatjuk. 20 deka libazsírt felolvasztunk, beletesszük a májat, 3-4 gerezd hámozott fokhagymát, 1 teáskanál szárított zöldségkeveréket, 1 mokkáskanál majoránnát, sót, édesnemes pirospaprikát és fehér borsot.

Felöntjük 3 deci tejjel, és takarékon addig főzzük, amíg a levét elfövi, és már barnulni kezd. Félrehúzzuk, és hűlni hagyjuk. Amikor már nem forró, merülő mixerrel pépesítjük, még egyszer felfőzzük és zománcos edénybe töltjük. Ha kihűlt, lefedve tesszük a hűtőszekrénybe. Ha a levét teljesen elfőztük, akkor hűtve akár 1 hónapig is eltartható. Vajas kenyérre kenjük, paradicsommal, paprikával, retekkel kínáljuk. melegszendvics készítésére is kiváló.

Sonkakrém
Hozzávalók:

sonka, vaj, mustár, majonéz.

Elkészítés:
10 deka főtt sonkát apróra vágva vagy ledarálva kikeverünk 5 deka vajjal, 1 kiskanál mustárral, 1 kiskanál tormás, kapros vagy ízesítetlen majonézzel. A vajat helyettesítheti 5 deka juhtúró. Sózni nem kell. Fűszerezhetjük pirospaprikával vagy keményre főzött és lereszelt tojással. Kiflire, zsömlére kenve kínáljuk.

 

Tökmagkrém
Hozzávalók:
biotökmag, tojássárgája, fokhagyma, só, citrom, tökmagolaj, tejföl, tejszín.

Elkészítés:
10 deka héj nélküli biotökmagot ledarálunk. 2 tojássárgáját 1 zúzott fokhagymával, csipetnyi sóval és 1 kiskanál citromlével simára keverünk, majd cseppenként beledolgozunk 4 evőkanál tökmagolajat (vagy más hidegen sajtolt olajat). lassan belecsorgatunk 1-1 deci tejfölt és tejszínt, és a végén belekeverjük a darált tökmagot is. 1 órát a hűtőben pihentetjük, hogy az ízek összeérjenek. Párolt zöldségekhez, sült krumplihoz vagy kenyérre kenve kínáljuk paprikával, paradicsommal.

Az írás Dr. Kerekes Judit: Jó étel, jó élet című könyvében található, amelyet – ide kattintva – webáruházunkban megvásárolhat!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.