Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szenvedélybeteg játszmák - mi van a gyerekkel?

Érdekességek2023. december 10.

A szenvedélybeteg játszmák drámaháromszögekben csúcsosodnak ki. Egy családon belül nagyon gyakran előfordul, hogy harmadik szereplőként a gyerek lép be a háromszögezésbe, vagyis a gyerek is a játszma része lesz. A gyerek a következő szerepeket veheti fel: hős, bűnbak, elveszett gyerek és bohóc.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A hős gyerek szerepŐ az, aki a függő szülő helyére lép. Legnagyobb támasza a függő házastársának, átvesz feladatokat, felelősséget és terheket cipel magán, olyanokat, amelyek felnőtteknek is megterhelőek, nem hogy egy gyereknek. Folyamatos megfelelési kényszerben van, koravén, nagyon komoly és felnőttes, hiszen nem engedheti meg magának a játékosságot. Szomjazik az elismerésre, ezért erején felül teljesít, akkor is, amikor senki sem várja ezt el tőle. Mindig segítőkész, szolgálatkész. Egy idő után a szeretetet és elismerést, "fontos vagyok"-érzést csak ezzel a mintázattal tudja azonosítani. 

Bűnbak gyerek szerep
Ő a család fekete báránya, aki rossz magatartásával, tanulási nehézségeivel, esetleges fogyatékosságával hívja fel magára a figyelmet, mintegy tudat alatt elterelvén a fókuszt a függő személyről. A szülők folyamatos fejtörésként, problémaként élik meg gyereküket, és amíg vele foglalkoznak, addig sem kell a függőség kezelésével foglalkozniuk, sőt, a függő számára ez megint egy nagyszerű ok lehet a szerhasználatra. Gyakran ezek a gyerekek maguk is szerhasználóvá válnak, nem egyszer előfordul az is, hogy például saját függő apjuk ad nekik szert, esetleg együtt használnak. A pszichológiai háttérben a "figyeljetek rám", "érezzem, hogy fontos vagyok nektek" érzések kielégítése áll.

Elveszett gyerek szerep
Az igazi jó gyerek, aki mindig csendes, visszahúzódó, mintha ott sem lenne. Nagyon alkalmazkodó, simulékony, konfliktuskerülő, bájos gyerek. Motivációja, hogy minél kevesebbet ártson, valójában mindent elkövet, hogy afelett érzett bűntudatán enyhítsen, hogy ő az oka apja alkoholizmusának vagy a családi veszekedéseknek.


Bohóc gyerek szerep
Ő az, aki a családi konfliktusokat, veszekedéseket, feszült és durva helyzeteket enyhíti, tompítja. Vicces, humoros, mókás gyerek, aki erőn felül folyamatos készenlétben próbál mókás, pozitív hozzáállású lenni, csak hogy megússza a családi robbanást. A figyelem középpontjában lenni számára egyenlő a "nyugalom van a családban" állapottal. Legbelül félelemmel teli, magányos, "egyedül vagyok hagyva" érzésekkel teli, szomorú gyerek.

Sajnos a gyerekek nem nagyon tudják megúszni ezeket a szerepeket abban az esetben, ha a család valamelyik tagja hosszú évekig aktív szerhasználó. Ahogy a felnőttek, ők is ugrálhatnak és változtathatják szerepeiket. Felnőtt korukban jellemzően párkapcsolati elakadásaikban és probléma kezelési technikáikban jelentkezhetnek ezek a gyerekkori rossz mintázatok, amit egyéni vagy csoportos terápia során tudnak felülírni.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.