Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szenvedés nélkül: cukrot, de kevesebbet!

Érdekességek2023. április 28.

A cukor számos tekintetben egészségünk „ellensége”, de teljes törlése étrendünkből mégsem ajánlott, mert többek közt frusztrációt okozhat.

„Szokjunk le” a sok cukorról

Miért?

A cukor cukrot vonz… Minél több édeset eszünk, annál jobban hozzászoknak az ízlelőbimbóink a magas cukortartalomhoz, és egyre inkább elveszítjük az ételek igazi ízét. Az eredmény: csak az édes íz dominál és elégít ki. Ennek az a következménye, hogy nem nélkülözhetjük a cukrot, és függővé válhatunk tőle, éppúgy, mint az alkoholtól vagy a cigarettától. A cukorfüggőség ugyanolyan (kényszeres) tüneteket mutat, mint bármely más függőség, de csalárdabb, mert nem látjuk a veszélyt, különösen, mivel az édes íz gyermekkorunk óta vigaszt, örömöt, élvezetet nyújt.

Bizonyos fokig úgy vagyunk „programozva”, hogy szeressük a cukrot, bár azért kívánjuk a sósat is. Az első íz, amelyet a csecsemő megkóstol és értékel, a tej édessége. A cukor kezdettől fogva biztonságérzetet nyújt és megnyugtat. Rosszabb esetben kiválthatja az „agyi jutalmazó kört”, mivel fokozza a dopamin, az öröm és a függőség érzésében részt vevő neurotranszmitter (idegi ingerületátvivő anyag) kiválasztását.

Hogyan?

A táplálkozás révén szabályozhatjuk a dopamin szintjét (ha túl alacsony, reakcióként kiváltja a kényszeres cukorfogyasztást), de a szerotonin szintjét is, egy másik neurotranszmitterét, amely szerepet játszik hangulatunk alakulásában (az alacsony szerotoninszint növeli a cukor utáni vágyat).

Az optimális dopaminszint fenntartása érdekében forduljunk a tirozinban (egy nem esszenciális aminosav) gazdag ételek felé (marhahús, joghurt, zöld teák stb.). A szerotoninkiválasztás elősegítésére pedig részesítsük előnyben a triptofánban (egy fehérjealkotó aminosav) bővelkedő élelmiszereket (pl. hüvelyesek, vadhalak, élesztő). A mandula, a 70%-os étcsokoládé, a banán és a tojás szabályozza a dopamin- és a szerotoninkiválasztást egyaránt. Ha azonban állandósul a cukorfüggőség, érdemesebb „elvonókúrát” tartani, mint a dohányzás vagy az alkoholizálás esetében. Dietetikus és addiktológus segíthet, de akár a hipnózis vagy az önhipnózis is hatékony lehet addiktív magatartás esetén.

Óvakodjunk a cukros italoktól

Miért?

Mivel a cukor károsabb, ha megisszuk, mint ha megrágjuk. Amint megittuk, könnyen el is felejtjük, így nagyon sok cukros ital fogyhat el napközben anélkül, hogy számon tartanánk a mennyiséget. Az édes italok fogyasztása felkelti az étvágyat, továbbá hozzájárulhat egyes rákfajták vagy szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatához. A cukros üdítők, szörpök, dzsúszok vagy energiaitalok a cukor fő forrásai napjaink táplálkozásában. Az iparilag előállított gyümölcslevek (még ha „hozzáadott cukor nélküli” jelzésűek is) általában ugyanannyi cukrot tartalmaznak, mint az egyéb, cukorral édesített üdítőitalok.


Hogyan?

A legjobb, ha csak vizet iszunk napközben. Ha viszont már hozzászoktunk a cukros italokhoz, nehezünkre fog esni, hogy megelégedjünk a vízzel, ezért próbálkozzunk házilag ízesített vizekkel, pl. citromot, mentát, fahéjat, vaníliát beletéve, vagy igyunk ízlésünknek megfelelő, hűtött gyógyteát víz helyett. Az ásványvizek is különböző ízűek lehetnek, ajánlott rendszeresen váltogatni őket. Ideális esetben tehát cukros italok soha ne legyenek az étkezőasztalunkon.

Édesítőszerek: használjuk őket vagy sem?

Édes íz a cukor káros hatása nélkül? Ezt ígérik az édesítőszerek, de használatuk valójában vitatott.

Megtévesztik az agyat – vélik a dietetikusok –, és fenntartják a cukor ízét, miközben étvágyat csinálnak.

Egy 2010-es amerikai tanulmány arra összpontosított, hogy az édesítőszerek is elősegítik a függőséget és a túlzott cukorfogyasztást. Egy másik, 2014-ben megjelent, brit tudományos folyóiratban olvasható írás pedig, amely egereken végzett kísérletek eredményén alapult, rámutatott, hogy az édesítőszerek diszbiózishoz vezethetnek, ami a bélmikrobióta egyensúlyának megbomlását jelenti. Márpedig ennek cukorbetegség és elhízás a közvetlen következménye. A szerzők megjegyzik: kivételt képez, ha a stevia gyógynövény leveleinek markánsan édes anyagát használjuk édesítésre, természetes formában, amelynek csak kis hatása van a vércukorszintre.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.