Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szenvedés nélkül: cukrot, de kevesebbet!

Érdekességek2023. április 28.

A cukor számos tekintetben egészségünk „ellensége”, de teljes törlése étrendünkből mégsem ajánlott, mert többek közt frusztrációt okozhat.

„Szokjunk le” a sok cukorról

Miért?

A cukor cukrot vonz… Minél több édeset eszünk, annál jobban hozzászoknak az ízlelőbimbóink a magas cukortartalomhoz, és egyre inkább elveszítjük az ételek igazi ízét. Az eredmény: csak az édes íz dominál és elégít ki. Ennek az a következménye, hogy nem nélkülözhetjük a cukrot, és függővé válhatunk tőle, éppúgy, mint az alkoholtól vagy a cigarettától. A cukorfüggőség ugyanolyan (kényszeres) tüneteket mutat, mint bármely más függőség, de csalárdabb, mert nem látjuk a veszélyt, különösen, mivel az édes íz gyermekkorunk óta vigaszt, örömöt, élvezetet nyújt.

Bizonyos fokig úgy vagyunk „programozva”, hogy szeressük a cukrot, bár azért kívánjuk a sósat is. Az első íz, amelyet a csecsemő megkóstol és értékel, a tej édessége. A cukor kezdettől fogva biztonságérzetet nyújt és megnyugtat. Rosszabb esetben kiválthatja az „agyi jutalmazó kört”, mivel fokozza a dopamin, az öröm és a függőség érzésében részt vevő neurotranszmitter (idegi ingerületátvivő anyag) kiválasztását.

Hogyan?

A táplálkozás révén szabályozhatjuk a dopamin szintjét (ha túl alacsony, reakcióként kiváltja a kényszeres cukorfogyasztást), de a szerotonin szintjét is, egy másik neurotranszmitterét, amely szerepet játszik hangulatunk alakulásában (az alacsony szerotoninszint növeli a cukor utáni vágyat).

Az optimális dopaminszint fenntartása érdekében forduljunk a tirozinban (egy nem esszenciális aminosav) gazdag ételek felé (marhahús, joghurt, zöld teák stb.). A szerotoninkiválasztás elősegítésére pedig részesítsük előnyben a triptofánban (egy fehérjealkotó aminosav) bővelkedő élelmiszereket (pl. hüvelyesek, vadhalak, élesztő). A mandula, a 70%-os étcsokoládé, a banán és a tojás szabályozza a dopamin- és a szerotoninkiválasztást egyaránt. Ha azonban állandósul a cukorfüggőség, érdemesebb „elvonókúrát” tartani, mint a dohányzás vagy az alkoholizálás esetében. Dietetikus és addiktológus segíthet, de akár a hipnózis vagy az önhipnózis is hatékony lehet addiktív magatartás esetén.

Óvakodjunk a cukros italoktól

Miért?

Mivel a cukor károsabb, ha megisszuk, mint ha megrágjuk. Amint megittuk, könnyen el is felejtjük, így nagyon sok cukros ital fogyhat el napközben anélkül, hogy számon tartanánk a mennyiséget. Az édes italok fogyasztása felkelti az étvágyat, továbbá hozzájárulhat egyes rákfajták vagy szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatához. A cukros üdítők, szörpök, dzsúszok vagy energiaitalok a cukor fő forrásai napjaink táplálkozásában. Az iparilag előállított gyümölcslevek (még ha „hozzáadott cukor nélküli” jelzésűek is) általában ugyanannyi cukrot tartalmaznak, mint az egyéb, cukorral édesített üdítőitalok.


Hogyan?

A legjobb, ha csak vizet iszunk napközben. Ha viszont már hozzászoktunk a cukros italokhoz, nehezünkre fog esni, hogy megelégedjünk a vízzel, ezért próbálkozzunk házilag ízesített vizekkel, pl. citromot, mentát, fahéjat, vaníliát beletéve, vagy igyunk ízlésünknek megfelelő, hűtött gyógyteát víz helyett. Az ásványvizek is különböző ízűek lehetnek, ajánlott rendszeresen váltogatni őket. Ideális esetben tehát cukros italok soha ne legyenek az étkezőasztalunkon.

Édesítőszerek: használjuk őket vagy sem?

Édes íz a cukor káros hatása nélkül? Ezt ígérik az édesítőszerek, de használatuk valójában vitatott.

Megtévesztik az agyat – vélik a dietetikusok –, és fenntartják a cukor ízét, miközben étvágyat csinálnak.

Egy 2010-es amerikai tanulmány arra összpontosított, hogy az édesítőszerek is elősegítik a függőséget és a túlzott cukorfogyasztást. Egy másik, 2014-ben megjelent, brit tudományos folyóiratban olvasható írás pedig, amely egereken végzett kísérletek eredményén alapult, rámutatott, hogy az édesítőszerek diszbiózishoz vezethetnek, ami a bélmikrobióta egyensúlyának megbomlását jelenti. Márpedig ennek cukorbetegség és elhízás a közvetlen következménye. A szerzők megjegyzik: kivételt képez, ha a stevia gyógynövény leveleinek markánsan édes anyagát használjuk édesítésre, természetes formában, amelynek csak kis hatása van a vércukorszintre.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.

Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?

2025. június 04.



Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban. 

A zene az emberiség történetének kezdete óta velünk van. Amikor táncolunk rá, nem is gondolunk arra, milyen bonyolult dolgot művelünk: holott ahhoz, hogy együtt mozogjunk a zenével, mozgásunkat össze kell hangolni a ritmussal, agyunknak érzékelnie kell a zene ismétlődő, hangsúlyos pontjait, követnie kell a „lüktetést”. Hogy ez miként is történik, ma is izgalmas kutatások tárgya, hiszen ez az alapja annak is, hogy együtt tudjunk zenélni, táncolni vagy akár csak tapsolni egy koncerten.

Persze nem vagyunk egyformák a zenei képességekben: vannak, akik könnyedén tartják a ritmust, pontosan tapsolnak vagy dobolnak, míg másoknak ez nehezebben megy. Az eddigi kutatások szerint a háttérben a szaknyelvben neurális entrainmentnek nevezett folyamat áll, döntően ennek minősége szabja meg, hogy agyunk mennyire képes szinkronizálódni a ritmushoz. De valóban ilyen egyszerű ez?

Az ELTE PPK kutatói – Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc – a Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a ritmikus mintákhoz való neurális entrainment mennyire jelzi előre a szinkronizációs készséget felnőtteknél. Ehhez olyan kognitív jellemzőket is vizsgáltak, mint a munkamemória és a zenei képzettség. 

Magyarországon először végeztek MR-vezérelt katéteres ablációt a Semmelweis Egyetemen

2025. június 03.



Itthon először hajtottak végre szívkatéteres ablációt MR-készülék segítségével a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A betegnek pitvari flattern, azaz pitvari lebegés miatt volt szüksége a beavatkozásra. A jobb képalkotást lehetővé tevő és a hagyományos, röntgenes ablációhoz képest sugárzással sem járó eljárást európai szinten is az elsők között végezték el a Semmelweis Egyetemen, a katétereket gyártó cég legújabb térképezési szoftverét pedig a régióban először alkalmazták a műtét során.


„A katéteres abláció fejlődését végigkövethettem pályámon: a ’90-es évek közepén én honosíthattam meg a katéteres ablációt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán és az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvari lebegés ablációját Magyarországon elsőként alkalmaztuk. Most pedig ugyanitt az országban elsőként végezhettünk el pitvari lebegés ablációját MR-készülék segítségével” – mutatott rá dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója.


Mint elmondta, a városmajori klinika Kísérleti Kutató Laboratóriumában számos ablációs vizsgálatot és ablációskatéter-fejlesztést végeztek. Az MR-készülékben végrehajtott beavatkozást több mint öt éve tervezték, mire eljutottak a mostani műtétig.


A katéteres abláció egyik nehézsége, hogy a szívben elektromos jelek és röntgensugár segítségével tájékozódunk. A röntgen alapján azonban nem kapunk visszajelzést a különféle ablációs energiák szívre gyakorolt hatásáról, vagy arról, hogy mekkora a lézió, azaz a célzott károsodás. Ezek megoldására teremt egy új opciót, hogy a mágneses rezonancia vizsgálattal együtt végezzük az ablációs műtéteket, hiszen az MR-ben a szív leképezése szöveti szinten történik, ezzel egyidőben pedig létre tudunk hozni egy anatómiai térképet a szervről, amely segít a tájékozódásban


– magyarázta. Mint dr. Merkely Béla elmondta, a beavatkozás egyelőre bizonyos betegségcsoportok esetén alkalmazható itthon, de ahogy fejlődik a technológia, úgy lesz lehetőség egyre több indikációban használni. A jövőben akár a stroke-kal kapcsolatos katéteres intervenciók is elvégezhetővé válnak MR-ben.