2024. december 19.
Előítéletek és fenntartások? Információhiány vagy épp túl sok információ a zsírokkal és olajakkal kapcsolatban? Miért legyünk tisztában ezekkel? A zsírok elengedhetetlen részét képezik a kiegyensúlyozott táplálkozásnak, ugyanakkor sokak által az elhízás és több betegség okozójának egyikeként számon tartottak. A zsírok és olajok mértékletes napi bevitele ugyanolyan fontos táplálkozásunkban, mint a fehérjéké vagy a szénhidrátoké. A lényeg tehát a forrás, a mennyiség és a megfelelő arányok. Tudatosítsuk az alapokat, hogy elősegítsük kiegyensúlyozott táplálkozásunkat és megőrizzük egészségünket.
A zsírok és olajok táplálkozásunkban létfontosságú szerepet töltenek be, akárcsak a szénhidrátok, vagy a fehérjék. A zsírok alapvetően energiát biztosítanak, tartalék tápanyagként szolgálnak és nélkülözhetetlenek a zsírokban oldódó vitaminok felszívódásában, valamint a hormontermelődéshez, és az idegrendszer működéséhez is elengedhetetlenek, így sokféle módon hozzájárulnak ahhoz, hogy a szervezetünk megőrizze az egészségét. Nélkülözhetetlenek ételeink minőségi elkészítéséhez, azok textúrájának, megjelenésének kialakításához.
A WHO ajánlása alapján a maximális napi beviteli arányok az energia százalékában: szénhidrátból 55%, fehérjéből 15% és zsírokból 30%, melyből a telített zsírok aránya maximum 10%, az egyszeresen telítetleneké 12-14% és a többszörösen telítetleneké 10% körül optimális. A mértékkel és az arányokkal érdemes tisztában lenni, mert a túlzott zsírbevitel betegségek előidézője lehet, elsősorban a szív-, és keringési megbetegedéseké.
Táplálkozásunk zsírbevételét állati és növényi eredetű zsiradékokból egyaránt biztosíthatjuk, de ezek egészségre gyakorolt hatása eltérő.
Az állati zsírok nagyobb mennyiségben tartalmaznak telített és egyszeresen telítetlen zsírsavakat, míg a növényi zsiradékok egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakban egyaránt gazdagok. Az állati eredetű telített zsírsavak túlzott bevitele növelheti az LDL koleszterinszintet, így negatív hatást gyakorolhatnak a szív- és érrendszerre.
Az ételek készítéséhez használatos leggyakoribb zsiradékok a növényi olajok, amelyek használatával csökkenthető az étrendünk telített zsírsavtartalma, és növelhető a telítetlen zsírsavtartalma. Ezzel segítünk a szervezetünknek a normál vérkoleszterinszint fenntartásában is. A napraforgóolaj többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag (jellemzően ómega-6 zsírsavban, amely úgynevezett esszenciális zsírsav, a szervezet megfelelő működéséhez elengedhetetlen, és amelyet az emberi szervezet nem képes előállítani), ennek köszönhetően az egyik legjobb zsírforrás.
A szervezet egészséges működéséhez fontos a zsírban oldódó vitaminok megfelelő hasznosíthatósága is, mely az optimális zsírbevitel nélkül nem valósul meg. Az A-vitamin nélkülözhetetlen a szem, a bőr és a nyálkahártyák nedvességtartalmának beállításában. A D- vitamin – többek között – a fogak és csontozat normál felépítését biztosítja. Az E-vitamin erős antioxidáns hatásának köszönhetően segít a sejtek öregedésének gátlásában, míg a K-vitamin a vese működése, a csontképzés, és az ún. véralvadási faktorok bioszintézise során nélkülözhetetlen.
2024. december 19.
Lezárult a Novartis Magyarország idei lakossági szűrőprogramja. A tavaly indult kezdeményezés célja, hogy támogassa a magyar lakosság egészségtudatosságát és a szív- és érrendszeri halálozás visszaszorítását. Idén három önkormányzattal együttműködésben több mint 1000 ujjbegyes vérvizsgálatot végeztek Szegeden, Nyíregyházán és Budapest XI. kerületében. Az eredmények azt mutatják, hogy a résztvevők közel 65 százalékának a magas koleszterinszintje miatt további vizsgálatokra lenne szüksége.
Magyarországon és világszerte is kiemelkedően magas a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása: hazánkban a halálozások csaknem felét ezek a megbetegedések okozzák. Számos klinikai vizsgálat és kutatás bizonyítja, hogy a magas LDL-koleszterinszint összefügg a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásával. Ugyanakkor, ha az LDL-szintet sikerül csökkenteni és alacsonyan tartani, jelentősen mérsékelhető a szív- és érrendszeri problémák kockázata. A magas koleszterinszint tüneteket nem okoz és nem is kizárólag az egészségtelen életmód következménye, hiszen gyakran örökletes tényezők állnak a háttérben, emiatt sokan nem is tudnak érintettségükről. Ennek felfedezésében is segíthetnek a rendszeres szűrővizsgálatok, mivel egy időben észlelt eltérés és az időben megkezdett orvosi kezelés akár életmentő is lehet.
A Novartis Magyarország azért indította el 2023-ban lakossági kardiológiai szűrőprogramját, hogy felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek hosszú távon komoly népegészségügyi kockázatokkal járhatnak. A tavalyi szűréseket követően idén a Szeged, Nyíregyháza és Újbuda önkormányzatával együttműködve összesen 10 alkalommal várták ujjbegyes koleszterinszint-mérésekkel az érdeklődőket. Míg tavaly az 1000 főt meghaladó résztvevők 50 százalékánál mutatott az ujjbegyes vérvétel magas koleszterin-értéket, addig idén több mint 1100 jelentkezőn végezték el a vizsgálatot, ami közel 750 főnél (65%) mutatott ki emelkedett koleszterinszintet.
Az érintetteket részletesebb labor paramétereket kimutató vénás vérvételre is várták a szakemberek, az így vizsgáltak 64 százalékának javasoltak szakorvosi konzultációt az eredményeik alapján. Az statisztikát tovább árnyalja, hogy idén alacsonyabb volt a résztvevők átlagéletkora, amely jól mutatja, hogy a magas koleszterinszint nem csupán az idősebbeket érinti. Az elmúlt két év adatai azt igazolják, hogy nagy szükség van a hasonló kezdeményezésekre és a megelőző vizsgálatok népszerűsítésére.
A lakossági szűrések mellett a Novartis tavaly felmérte azt is, hogy a 40 évnél idősebb magyar lakosság milyen szűrővizsgálatokon vesz részt. A megkérdezettek 26 százaléka csak bizonyos szűrővizsgálatokra megy el. 25 százalékuk az orvosi ajánlásoknak megfelelően rendszeresen jár különböző szűrővizsgálatra, de további negyedük nyilatkozott úgy, hogy nem szívesen jár szűrővizsgálatokra, ezért csak akkor megy orvoshoz, ha azt tapasztalja, hogy baj van.
2024. december 18.
Az akut hasnyálmirigy-gyulladás és a hasnyálmirigy-daganat esetében a gyors diagnózis és a terápia mielőbbi megkezdése életmentő lehet. Ezért is kiemelt jelentőségű a Semmelweis Egyetem Pankreász Betegségek Intézetében elérhető, az országban egyedülálló gyorsított kivizsgálási lehetőség, amelynek köszönhetően az átlagosnál lényegesen rövidebbidő alatt, 10-12 nap alatt megszülethet a diagnózis, majd megkezdődhet a terápia – mondja az intézet igazgatója.
Dr. Hegyi Péter a közelgő, november 21-i hasnyálmirigyrák világnap alkalmából arról is beszél, hogy az esetleges mutációk felkutatására az intézetben kezelt hasnyálmirigyrákos betegeknél genetikai vizsgálatot végeznek, illetve, hogy itt indokolt esetben a legújabb tudományos eredményeken alapuló kezelések, beavatkozások is elérhetővé válhatnak.
Nincsenek jellemző tünetei
A hasnyálmirigy (pankreász) megbetegedéseinek felismerése és kezelése a mai napig nagy kihívás az orvostudomány számára. A heveny hasnyálmirigy-gyulladás esetében a korai diagnózis viszonylag egyszerű, de specifikus terápia hiányában az állapot még napjainkban is életveszélyes lehet. A hasnyálmirigyrák esetében nemcsak a kezelés, de a diagnózis felállítása is nehéz feladat: egy nehezen vizsgálható szervről van szó (a pankreászvezeték mindössze 1-2 milliméteres, amiben az elváltozások még a korszerű képalkotó diagnosztikai módszerekkel sem feltétlenül kimutathatók), és a hasnyálmirigy-ráknak nincsenek jellemző tünetei sem – magyarázza dr. Hegyi Péter.
Az intézetigazgató arról is beszél, hogy a hasnyálmirigyrák a többi daganatos megbetegedésnél sokkal gyorsabban terjed és ad áttétet, nincs rá célzott onkológiai készítmény, az egyetlen esélyt a korai diagnózis és a daganat eltávolítása jelenti.
Magyarországon évente körülbelül 2500 betegnél diagnosztizálnak hasnyálmirigyrákot, a halálesetek száma megközelítőleg hasonló nagyságrendű. A daganatos halálokok között ez a ráktípus már a 3-4. helyen áll, és az összes onkológiai megbetegedés közül ennek a legrosszabb a kimenetele: a daganat felfedezését követően az átlagos túlélési idő mindössze 9-10 hónap. Korai diagnózis esetén ugyanakkor a hasnyálmirigyből a daganat az esetek egyötödében eltávolítható, az érintett betegek 20-30 százalékánál öt éves túlélés is lehetséges.
Hotline rendszer működik
Az akut hasnyálmirigy-gyulladásban, illetve a hasnyálmirigyrákban szenvedő betegek esélyeinek javítására a Semmelweis Egyetem Pankreász Betegségek Intézetében egy nemcsak országosan, de közép-kelet-európai szinten is egyedülálló hotline rendszert működtetnek.
Lényege, hogy a +3630 016 4414-es telefonszámon a hét minden napján, a nap 24 órájában fogadják az akut hasnyálmirigy-gyulladásos, illetve a képalkotó vizsgálattal (ultrahang vagy CT) igazoltan hasnyálmirigyrák-gyanús betegek kezelőorvosainak hívását, de maguk az érintettek is telefonálhatnak. Az akut eseteket a kapacitás függvényében az ország teljes területéről, de leginkább a főváros 100 km-es körzetéből azonnal fogadják, a rákgyanús betegeknél pedig átlagosan négy napon – az esetek több mint felében 24 órán – belül megtörténik a mintavétel, majd 10-12 nap alatt a diagnózis is megszülethet. Ez 3-4-szer rövidebb idő az országos átlagnál – mutat rá dr. Hegyi Péter. Hozzátéve: az intézet szorosan együttműködik az egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájával, Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézetével, valamint Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájával.
