Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szépségnaptár - május

Érdekességek2017. május 01.

Ésszerû fényvédelem.

 

A napfény megfelelõ adagokban áldásos hatással van a szervezetre: erõsíti a csontjainkat, az immunrendszert, szépíti a bõrt, jó kedvre derít... Kár lenne hát lemondani róla.


Saját fénytartályaink

Nem mindegy azonban, hogy milyen mértékben és milyen erõsségû sugarak érik testünket. Mindenkinek van egy saját fénytartálya, amit csak fokozatosan, egy életen keresztül lenne szabad megtölteni.

Bõrünk fénytûrõ képessége

Ahhoz, hogy ép bõrrel megússzuk, tisztában kell lennünk bõrünk fénytûrõ képességével. Ehhez segítségül csak annyit: minél világosabb, minél vékonyabb valakinek a bõre, minél több anyajegy van rajta, annál óvatosabban kell viszonyulnia a napfényhez.

Védekezzen

A vörös és szõke hajú, kék és zöld szemû, fehér bõrû emberek bõre nagyon gyorsan feléghet, ezért jól teszik, ha a váratlan helyzetekre is gondolva, maguknál tartanak azonnal ható, fizikai szûrõket (cink-oxid, titán-dioxid) tartalmazó fényvédõszert.

A gyerekeket és az idõsebbeket különösen óvni kell az erõsebb sugaraktól. Ideális védekezési stratégia az egyéni bõrvédelem kialakítása. A legjobb, ha még tavasszal, amikor simogatóak a sugarak, vagy nyáron a kora reggeli órákban fokozatosan növelve a napon töltött idõt - hozzászoktatjuk a bõrünket a napsugarakhoz.

Az erélyesebb sugarak ellen hatásos védelmet nyújthat az árnyék, a ruhanemû, valamint a bõr érzékenységének, vagy a helyzetnek megfelelõen kiválasztott fényvédõ készítmény használata. Ez utóbbiaktól ugyanakkor soha ne várjunk teljes védelmet. És ne feledjük: víz mellett fokozott védelem szükséges.

 

Markovics Vera
kozmetikus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.