Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szeptember: Eljött a nagytakarítás ideje!

Érdekességek2017. augusztus 31.

A méregtelenítés kapcsán gyakran böjtökre, de az is lehet, hogy teákra, gyógyfõzetekre, levesekre, étrend-kiegészítõkre, de legalábbis drága rostkészítményre stb. gondolunk, és nem arra, hogy miért is nyúlunk ezekhez a termékekhez.

Bár megnyugtató, hogy sokkal kevesebb esetben van szükség a szó szoros értelmében méregtelenítésre, mint azt a meggyõzõ marketingüzenetek sulykolják, mégis érdemes más szempontból foglalkoznunk a témával.


A Takarítási világnap nem kötõdik egyetlen konkrét dátumhoz sem, minden évben egy szeptember 20-a körüli hétvégén ünneplik, ebben az évben szeptember 19-én. Jelszava: Gondolkodj világméretekben és cselekedj otthon! Az akció Ausztráliából indult, ahol 1989-tõl szervezik az országos nagytakarítás napját. Magyarországon ezen a szeptemberi hétvégén a környezet megtisztítására hívják fel az emberek figyelmét.

Ön már pár nappal korábban, apró lépésekben elkezdheti ezt otthonában. Takarítsa ki hûtõjét, konyhaszekrényeit, a nasikat rejtõ titkos kis fiókokat, és méregtelenítse a lehetõ leghatékonyabban szervezetét! Hiszen így máris nagymértékben csökkenti a kórokozók szervezetbe jutó esélyeit, így például a penészes élelmiszereken keresztül a mikotoxinok alattomos mérgezését. Elõször is, gyûjtsön össze a konyhában és a lakás más zugaiban található minden élelmiszert. Talán el is feledkezett a karácsonyi szaloncukormaradékról, amit az íróasztal fiókjába rejtett, a fél zacskó kekszrõl, amit vésztartalékként tart az autó kesztyûtartójában, a lakásban erre-arra letett fél doboz cukorkákról, a megkezdett rágócsomagokról, a hûtõben „elfekvõ” maradékokról.

Gondosan nézze át az élelmiszereket, mindegyiknek ellenõrizze a minõségmegõrzési idejét, melyet a gyártónak minden esetben fel kell tüntetnie. Csak azokat a termékeket tegye vissza, amelyek nemcsak a minõségmegõrzési idõn belül vannak, de nincs furcsa állaguk, felismerhetetlen színük, szaguk stb. Ha bizonytalan, nem érdemes kockáztatni, jobb elkülöníteni, és minél hamarabb felhasználni vagy kidobni. Ilyenek például az – általában gyorsan romlandó – tejtermékek, húsáruk. A lejárt szavatosságú termékek nem feltétlenül kidobandók, de minden esetben óvatosnak kell lenni. Elõfordul, hogy valami késõbb is jó, sõt nyugodtan felhasználható, mint amit a rajta szereplõ dátum mutat. A lejárati idõ ugyanis arra vonatkozik, hogy a termék meddig hozható kereskedelmi forgalomba. A fûszerek például elállnak, bár helytelen tárolás miatt romolhat a minõségük. Gyakran találkozhat olyan termékekkel, amelyeknek másnap vagy éppen aznap lejár a szavatosságuk. Megvásárlásuk mégis csábító, hiszen leértékelték õket. Az ilyen élelmiszerek vásárlásakor körültekintõen járjon el.

Sajnos, a vásárlók „életben tartják” a gyenge minõségû, de olcsó élelmiszerek, ételek gyártóit, forgalmazóit. Kihasználva egy-egy „akciós” árat, nagy tételben vesznek kétes eredetû, esetenként „biológiai fegyvernek” is beillõ mikrobákkal, toxinokkal szennyezett élelmiszer-utánzatokat.

Ritkán gondolnak bele, hogy a mikrobiológiailag nem megfelelõ élelmiszer-fogyasztás semmivel sem veszélytelenebb, mintha valaki a lekvárt az összetört üvegével együtt kanalazgatná, vagy éppen a papírba csomagolt cukorka bontogatása közben a papírt rágcsálná, és a cukrot dobná a szemetesbe. Csupán az egészségre kifejtett kedvezõtlen hatás jelentkezhet másként (bélférgesség, szalmonellózis, élelmiszer-allergiák stb.). A nem megfelelõ tápanyagtartalmú (például kis fehérje-, de nagy zsírtartalmú) „imitált” élelmiszerek a Magyarországon népbetegségnek számító elhízás kockázatát tovább növelik. Legjobb az ilyen termékeket haza sem vinni, és máris nagymértékben csökkenthetõ az élelmiszer okozta, azaz táplálkozásra visszavezethetõ betegségek valószínûsége szûk környezetünkben. Ez esetben is igaz a régi bölcsesség: egyszerûbb megelõzni, mint utána a testi „méregtelenítés” praktikáit kutatni.

 

DR. LELOVICS ZSUZSANNA DIETETIKUS


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hatalmas üzlet az allergia

2026. április 20.

Ami nagyon sok embernek szenvedés, az a gyógyszergyártóknak hatalmas üzlet. Az allergia (ezen belül is a legelterjedtebb szénanátha), amely tavasztól őszig rengeteg ember életét megkeseríti, egyre nagyobb nyereséget hoz az ellenszerek gyártóinak. Nagy-Britanniában évente közel 20 százalékkal nőnek az eladások, ami idén elérheti a 80 millió fontot (30 milliárd 720 millió forintot).

A tavasz érkezte sok emberben nem csak pozitív üzenetet hordoz. A természet újjáéledése egyben az allergia-szezon kezdetét is jelenti, ami a betegeknek szenvedést, a gyógyszergyáraknak pedig hatalmas profitot hoz.

A legfrissebb adatok szerint Nagy-Britanniában az elmúlt egy évben 19,4 százalékkal nőtt az allergiagyógyszerek eladása, mindez ráadásul nem csekély haszon mellett. Egyes becslések szerint ugyanis a gyártók a gyógyszerek hatóanyagai összértékének 30 ezer százalékát is elkérik a medicináért.

A nő varázsereje a szaglása

2026. április 20.

Lipovszky Csenge esztétaként végzett az egyetemen, majd a világon egyedülállóként a szaglásunk mint különös érzékelésünk kapcsán az illatok, a parfümök világát ötvözte az antropológia, lélektan, kultúrtörténet, neurobiológia izgalmas tudományterületeivel.

Mit jelent nőnek lenni, nőként dönteni, nőként teremteni? Hol rejlik az a bölcsesség, melyet követve el tudjuk felejteni a belénk ivódott, minket már nem szolgáló viselkedésmintákat?

Hogyan követtük a túlélésünk érdekében a férfias szabályokat, azt hívén, ez az egy szabályrendszer él mindenek felett? Hogyan tudunk visszatalálni a saját utunkra? A szakrális nőiség támogató, lágy erővel bíró energetikai talajára?

Az illatokkal.

A tudatos szaglás gyakorlatát azért dolgoztam ki, hogy általa visszatérhessünk az érzékelés és az intuíció köreibe, ami valaha a rendelkezésünkre állt, de mára lemondtunk róla, és elhittük, hogy hiteltelenítenünk kell. Az elme átvette a hatalmat, és az együttműködés helyett az egyeduralma tapasztalható.

Pollenszezon

2026. április 19.

A pollenek egyrészt szénanáthás, másrészt asztmás tüneteket okozhatnak, ezért nagyon fontos, hogy mind a szénanátha, mind az asztma kezelésére gondoljunk ebben az időszakban. Nem árt észben tartani azt sem, hogy a "csak" szénanáthával kezelt betegek jelentős részének a pollenszezonban vannak - elsősorban éjszakánként és fizikai terhelésre (futás, lépcsőn járás) asztmás tünetei is. 

A hosszú és csapadékos tél után, mely kedvezett a háziporatkák elszaporodásának, itt van a tavasz, és jönnek a sokak által rettegett virágporok: nyakunkon tehát a pollenszezon. Magyarországon februártól a barkás növények - mint a mogyoró és a nyír - bocsátanak polleneket a levegőbe, ezek jelentősége azonban csekély, allergiát okozó hatásuk hazánkban nem számottevő. Az "igazi" pollenszezon kezdete április, ekkor kezdenek virágozni a pázsitfűfélék és a velük közeli rokonságban álló gabonafélék. A fűfélék a legtöbb pollent májusban juttatják a levegőbe egy időben a kanadai nyár vattaszerű termésének hópehelyszerű szállingózásával, így alakult ki az a tévhit, hogy ez utóbbi okozza az allergiás tüneteket.