Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szeptemberi iskolakezdők: figyelem!

Érdekességek2018. április 24.

Ha eldöntöttük, hogy gyermekünk szeptembertől elkezdi az iskolát, már biztosan utána jártunk, melyik lenne a számára legmegfelelőbb intézmény, osztály, tanító néni és talán már a beiratkozáson is túl vagyunk. Nézzük, hogy a most következő időszakban milyen tevékenységeket érdemes gyakorolnunk, hogy gyermekünk számára megkönnyítsük az iskolakezdést!

Önbizalom-fejlesztés

Az önbizalom egyfajta tudás, mikor tisztában vagyunk saját értékeinkkel és képességeinkkel. Az önbizalomhoz önismeret és érzelmi biztonság szükséges, gyermekkorban tehát óriási a szülők felelőssége, hiszen ők alakítják a gyermek énképét. Az önbizalom fejlesztéséért sokat tehetünk, ha elfogadjuk gyermekünket olyannak, amilyen, éreztessük, hogy fontos nekünk. Mutassuk ki, hogy mennyire szeretjük, ne hasonlítgassuk más gyerekekhez! Ne kritizáljuk, inkább a jó tulajdonságait emeljük ki, ha hibázna, ne róla, hanem a cselekedetéről, a hibáról beszéljünk. Bátorítsuk, ha önállóan kitalál valamit, ne akarjuk egyből megoldani helyette, ha mégsem sikerül, hagyjuk dönteni! Annyit várjunk el tőle, amennyit meg is tud tenni!

Finommotorika fejlesztése

Az olvasás és írás elsajátításához nélkülözhetetlen a finommotorika fejlesztése. Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője szerint már 4-5 éves korban észrevehető, ha ebben lemaradása van a gyermeknek: nem szívesen rajzol, vág, gyurmáz vagy szerel össze apróbb játékokat, görcsösen használja az eszközöket. 5-6 éves korban, ha a cipőfűző bekötése nehezen megy, vagy például apróbb tárgyakat, pénzérmét nehezen vesz fel a földről, szintén elmaradás jele lehet.


Beszédértés, helyes beszéd

A gazdag szókincs, a jó kifejezőkészség nemcsak a tanórákon nyújt segítséget, de az új osztályba való beilleszkedést is megkönnyíti. Egyszerűbb barátokat szerezni, ha a gyermek verbálisan jól megnyilvánul, szívesen beszél, érdeklődik a környezete felől. Ezeket a készségeket szülőként mi is fejleszthetjük, némelyik játékot akár útközben is játszhatjuk, a kocsiban töltött idő alatt leköthetjük vele a gyermek figyelmét.

Szociális érettség

Az óvodához képest az iskola nagy váltás a gyermekeknek azért is, mert a korábbi évek viszonylag kötetlen időbeosztásához képest az iskolában tanórákra és szünetekre tagolódik a napirend, a gyermeknek pedig tudnia kell(ene) ehhez alkalmazkodnia. A 6 év körüli korosztály azonban még nagyon játékos, nehezen irányítja hosszabb ideig a figyelmét és még a legérdeklődőbb gyermekkel is megesik, hogy ha nincs kedve, nem csinálja meg a feladatot vagy elkalandozik a figyelme. A szociális érettség ezen felül magában foglalja a szabálykövetést, az önálló munkavégzést és az együttműködő hozzáállást.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Amikor a világ hirtelen forogni kezd – a vertigo és kezelési lehetőségei

2025. november 20.

Ha valaha érezte már azt, hogy a világ hirtelen forogni kezd ön körül, miközben valójában minden mozdulatlan – akkor nagy eséllyel megtapasztalta a vertigót. A vertigo nem egyszerű szédülés, hanem annál sokkal zavaróbb és gyakran ijesztőbb élmény. Aki ebben szenved, nemcsak bizonytalanul mozog, hanem úgy érzi, mintha egy láthatatlan kéz megforgatná őt a tengelye körül. Ez nem túlzás, hanem egy nagyon is valós tünetegyüttes.

A témában dr. Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa van a segítségünkre

Szédülés? Ez így nagyon tág fogalom…

A közhiedelemmel ellentétben a szédülés nem mindig egyformán jelentkezik. A hétköznapi értelemben vett „szédülés” kifejezés nagyon sok érzetet takarhat: lehet enyhe bizonytalanság, egyensúlyvesztés, gyengeségérzés, sőt néha az ájulás előtti állapot is. A vertigo viszont ennél jobban körülhatárolható – az a benyomás, mintha forogna velünk a világ. Gyakran társul hozzá hányinger, hányás, verejtékezés, sőt, járásbizonytalanság is. Ezek a tünetek önmagukban is nagyon kellemetlenek, de ami igazán aggasztóvá teszi őket, az a kiszámíthatatlanságuk: a rohamok hirtelen jönnek, és nem mindig egyértelmű, mi váltja ki őket.

A háttérben az egyensúlyrendszer zavara áll. Ez egy bonyolult, finoman hangolt rendszer, amelyben a belső fül, az agytörzs és a kisagy működik együtt. A belső fülben aprócska érzékelők – félkörös ívjáratok – figyelik, hogyan mozgatjuk a fejünket, és ezek az információk az idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba. Ha bárhol hiba csúszik a rendszerbe, például, ha a fülben lévő kis kristályok elmozdulnak, vagy egy vírus megtámadja az idegeket, az agy „téves adatokat” kap. Ennek az ellentmondásos információnak az eredménye az, amit mi szédülésként, forgásként élünk meg.

Az „osztály bohóca”

2025. november 19.

Pedagógusok és szülők gyakori problémája a folyton bohóckodó gyermek, és ez a gond az iskolás évek kezdetén különösen előtérbe kerül. Amikor azonban a tanítók és a diáktársak a gyermeket már az „osztály bohócának” tartják, az negatív következményekkel járhat a nebuló fejlődésére nézve – állapítja meg egy tanulmány.

Az iskolás évek kezdetén azokat a gyerekeket, akik ügyesen bohóckodnak, hogy szórakoztassák a többieket, szeretik az osztálytársaik, pajtásaik. Amikor azonban a kisdiákok felsőbb osztályba lépnek, a vicces gyermek kedvező megítélése általában romlik. legalábbis egy amerikai egyetem kutatói által megjelent tanulmány szerint. Az írás kimutatja ugyanis, hogy az „osztály bohóca” magatartást később már rosszallóan elutasítják, zavarónak tekintik a diáktársak, de a pedagógusok is. Ezek a „bohócok” pedig zokon veszik a nekik szóló, negatív megjegyzéseket, és a kutatók szerint a dolgot úgy fogják fel, hogy magatartásuk kudarcot jelent számukra a (nem csak az iskolai) közösségben.

A közösség rosszabbodó elismerése

A vizsgálódásból érdekes eredményekre jutottak, többek közt arra is, hogy míg az általános iskola első évében mind a lányokat, mind pedig a fiúkat „bohócoknak” lehetett tekinteni, addig szinte csak a fiúkat tartották annak a második és a harmadik évben. Amellett a rákövetkező évfolyamokon az ilyen típusú diákok nagyon népszerűek voltak társaik körében, de ez a lelkesedés a későbbiekben egyre csökkent irántuk. Vajon miért? A tanulmány készítői szerint ennek oka lehetett többek közt, hogy a viccelődő/bohóckodó fiúknak az iskolai közösségben elfoglalt helyének módosulását a pedagógusok reakciói is befolyásolták. Ami azt jelentette, hogy a hirtelen változás a tanítók viselkedésükre adott negatív válaszát tükrözhette. E szerint az „osztály bohócának” lenni már zavaró volt a tanítási órákon és iskolában, ezeket a fiúkat megdorgálták, egyfajta módon megbélyegezték. Ugyanakkor az osztálytársak kezdték elfogadni ezt az üzenetet, majd egyre kritikusabbak lettek a bohóc gyerekkel szemben.

A mellrák megelőzése: Hogyan táplálkozzunk?

2025. november 19.

A daganatos betegségekkel kapcsolatban rengeteg információ kering a neten. Sokszor egymásnak ellentmondó tanácsokkal, „csodadiétákkal” és tiltólistákkal kecsegtetnek olyan lifecoachok, edzők, influencerek, akik nem tanult szakemberei a táplálkozástudománynak. Különösen sok a fals dolog az emlőrákkal kapcsolatban, talán azért, mert az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében, sajnos, minden nyolcadik nőt érint élete során Magyarországon. Rákellenes csodadiéták azonban nincsenek, ennél a tudományos igazság sokkal hétköznapibb és egyszerűbb. A valódi megoldás a táplálkozási szélsőségek kerülése. A testünket nem büntetni kell, mint inkább egyensúlyba hozni. A legfontosabb két szó: a változatosság és a mértékletesség.
Fontos megjegyezni azt is, hogy nem kell minden falatnál tökéletesnek lenni, elég, ha az adott napon belül megtaláljuk a helyes arányokat, és a testünket partnerként kezeljük, nem ellenségként.

Ehhez nem kell jobb útmutató a hazai táplálkozási ajánlásnál, az OKOSTÁNYÉR®-nál, ami remek kiindulópont a megbízható, tudományosan alátámasztott táplálkozási elvekhez és adagokhoz. Ezekkel az egyszerűen megfogadható étkezési tanácsokkal már sokat tehetünk azért, hogy megőrizzük az egészségünket, vagy ha már kialakult a betegség, akkor a kezelések alatti erőnlétünket. A tudomány egyértelműen azt állítja, hogy a változatos, mértékletes és kiegyensúlyozott étrend az, ami valóban segít. Ez az alapja a megelőzésnek, és annak is, hogy a kezeléseket könnyebben elviseljük.

Vannak azonban olyan ételek, amelyekkel nem baj, ha kicsit óvatosabban bánunk. Ezek túlzott fogyasztása ugyanis valóban növelheti az emlőrák kockázatát. Nem arról van szó, hogy ezeket teljesen ki kell iktatni az étrendből, inkább arról, hogy fogyasztásuknál tényleg nagyon fontos a mérték. A cél nem a tiltás, hanem a tudatosság.