Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szerelemről árulkodó írásjelek

Érdekességek2024. december 12.

A szerelemről mindenki tudja, hogy sötét verem, na meg azt is, hogy vak. Meg persze, hogy jó, hogy csodálatos, és hogy veszélyes is. Hatalmas érzelmek dúlnak ilyenkor bennünk, és minden ilyen érzelmi fellángolás meglátszik a kézírásunkon. 

A grafológiával a francia felvilágosodás korában kezdtek igazán foglalkozni. A spiritualitás és a lélek titkai iránt fogékony művészek levelezéseinek megfigyeléséből egy francia Michone nevű abbé tette az első jellegzetes megállapításokat. Tulajdonképpen ő a grafológia atyja. A grafológiai megfigyelések aztán a párizsi és bécsi szalonokban terjedtek el, főleg a nemes asszonyok titkolt viszonyainak, szerelmes leveleinek és intrikáinak eszközeként szolgált. A jungi időszaktól kezdve a pszichológia "mostohagyereke" lett a grafológia, és tudományos kutatások sorozatát végzik mind a mai napig a lélek és a kézírás összefüggéseire.

Amikor valaki írni kezd egy papírra, birtokba vesz egy teret. Az a mód, ahogyan azt teszi, megmutatja, hogyan viselkedik akkor, ha a való életben bizonyítania kell egy helyzetben.

Amikor egy fecnire firkálunk egy receptet, iskolai jegyeztet írunk, önéletrajz kísérőlevelét fogalmazzuk, vagy éppen szerelmes levelet írunk, minden helyzet más és más kihívásokkal szembesít bennünket. Minden helyzetet másként is oldunk meg. Ezek a jellegzetes viselkedéseik együttesen példázzák személyiségünket. A kis fecnire "szabad" csúnyán írni, gyorsan firkálni. Az állásinterjún a maximális teljesítményt várják tőlünk, tehát gyönyörűen kell írnunk, és a szerelmes levélben, pedig az illatos papírra, és sok apró üzenetre van szükségünk. A grafológus azonban minden írásban meglátja az embert, hiszen a viselkedésen túl az ember általános személyisége is benne rejlik.

A szerelemről mindenki tudja, hogy "sötét verem" na meg azt is, hogy vak. Meg persze hogy jó, hogy csodálatos, és hogy veszélyes is. Hatalmas érzelmek dúlnak ilyenkor bennünk, és minden ilyen érzelmi fellángolás meglátszik a kézírásunkon.

Szeretni, szerelmesnek lenni, azonban - mint annyi mást! - nem felnőtt korunkban tanulunk. Biztos önök közül is sokan emlékeznek arra, hogy már az óvodában volt egy "szerelmük", vagy arra, hogy az iskolában kivel bújtak el "doktorost" vagy "papás mamást" játszani a bokrok közé, bekukucskálva egymás intim fehérneműje alá. Amikor szeretni - tovább megyek; szerelmeskedni! - tanulunk, még igencsak picik vagyunk. Többnyire óvodás éveink elején járunk. A gyerekek ilyenkor mondják: - Apucikám, én hozzád megyek feleségül! - Édesanya, feleségül veszlek téged! Ebben az életkorban megtanuljuk, hogy eléggé szerethetőek vagyunk-e a másik nem számára. Ez az élmény meghatározza későbbi párválasztásunkat. Nem minden mozzanatát, de a gyökereket mindenképpen ez adja.

Az híres Ödi-puszi!

Amikor tehát felnőttként szeretni kezdünk valakit, pontosan úgy tesszük ezt, mint ahogy annak idején sikerült, vagy éppen nem sikerült meghódítani velünk ellenkező nemű szülőnket. Attól függően, hogy az ellenkező nemű szülő jelen volt-e a kritikus időszakban, és hogy gyermeki közeledésünket milyen módon fogadta, elutasította, vagy örült neki, illetve, hogy volt-e esélyünk az azonos nemű szülőnkkel szemben az ellenkező nemű szülőnk kegyeiért, egész életünkben meghatározó élmény marad. Amikor tehát a grafológus a szerelmet vizsgálja, ugyanakkor látja azt is, hogy az író személynek milyen volt a gyermekkora, milyen volt a szüleivel való viszonya, és hogyan éli meg ezeket a dolgokat azóta is újra és újra.


A kapcsolatok körforgása

Nézzen csak körül ön is a saját életében, vagy a környezetében - szinte mindannyian ugyanazokat a köröket futjuk újra és újra. Kétségbeesetten kísérletezünk, hogy elnyerjük valakinek a szeretetét. Egyikünk mindig "nős pasiba szeret bele", a másikunk éppen az "üres fejű plázacicákat fogja ki" rendre, a harmadik, pedig már negyedszer özvegyült meg élete során, vagy éppen a sokadik alkoholista párját nyüvi. A sort még soká folytathatnánk. A párok kézírását összehasonlítva az nem derül ki, hogy ki kit szert jobban, de nagyszerűen látszik, hogy ki milyen játszmát játszik a másikkal. Érdekes odafigyelnünk arra, hogy mi az a rendszerűen előforduló esemény a párkapcsolatunkban, ami minduntalan előbukkan. Arra is, hogy mikor fordult velünk először elő hasonló. A kisgyermek ugyanis nem tanul meg írni még az un. „Ödipusz” korszakában. Az írás tanulása jóval későbbre tehető. Ugyanígy a valódi "felnőtt" személyiségjegyek kialakítása.

Kamaszszerelem

A következő ilyen szerelmi forradalom az ember testében és lelkében nem más, mint a kamaszkor. A kisgyermek, aki még az első osztályban igyekezett minél jobban hasonlító betűket formálni, már nem erre vágyik többé. önálló aláírást gyakorol egy fél cédulán, vagy éppen egy füzetben, és egyéni írásjegyeket produkál, amit a tanítók többsége igyekszik kiirtani. Ebben a párharcban érlelődik ki az ember személyisége. Egyre kevésbé fogja elfogadni a tanárait mindenhatónak, és figyelme egyre jobban a kortárs csoportok felé fordul. Eleinte – 10- 12 évesen - természetesen utálja a másik neműeket, aztán valahol úgy a 13-14. életév környékén megtörik a jég, és felbukkan az első égő fülű kiskamasz és a divatozni kezdő tinilány egymás kezét szorongatva, kukán, egy mozi jegypénztára előtt. Valahol így szokott elindulni az a híres "első szerelem". Amikorra idáig ér a történet, a kézírás hatalmas fejlődésen megy át. A lányok megveszik a rózsaszín fedelű füzeteket, a különböző divatos – arany, pink, vagy piros - színű zselés golyóstollakat, és széles betűik fölé szívecskés ékezeteket rajzolgatnak. Ezzel természetesen kiborítva a tanári kart. A fiúk kézírásában ilyenkor jelenik meg az "olvashatatlanság" a szögesedés, az ékezetek összemosása. Szinte egyetlen életkorban sem lehet ennyire erősen különválasztani a fiúk és lányok füzeteit egymástól.

A szerelem jelei

Gondoljon a barátjára/barátnőjére, mit csinál, hogy viselkedik, maikor szerelmes? Az enyém bizony ilyenkor egy kicsit megőrül! Leszáll a köd a szemére, és nem lát, nem hall semmi másról, csak a Kedvesről hajlandó és képes beszélni. Olyannak érzi minden tőle távol töltött percét, mintha egy örökkévalóság lenne. Meg van arról győződve, hogy ez egy karmikus kapcsolat, hogy már előző életükben is együtt sütötték a szalonnát egy nádkunyhó előtt, és hogy e nélkül az ember nélkül nem élet az élet. Ilyenkor a kézírása is megváltozik. Az „egzaltáltság” jegyei megjelennek benne. A korábbi görcsök, félelmek kisebbségi érzések oldódni tudnak, és a szerelmes ember saját nemi identitásnak, és szerethetőségének jeleivel tűzdeli teli a kézírását. A szerelmes ember betűi – általában! – megnőnek, a betűkapcsolatai megerősödnek, különösen megváltozhat a GY az LY az SZ és a páros betűk írásmódja a korábbihoz képest. Előfordul az is, hogy a szerelmes feledékennyé válik, le-le hagy egy-egy betűt a szó végéről, vagy épp a közepén marad ki egy-egy betű. Néha elrepülnek az ékezetek, az áthúzások.

Önhibáján kívül SZINGLI!

A magány, az egyedüllét, a párkapcsolat hiánya éppen úgy látszik a kézíráson, mint egy viszonzatlan szerelem őrlődése. Ez azonban egy önálló cikk témája is lehetne, hiszen az érzelmek ilyenkor kétesek, egyik percben szeretünk, a másikban gyűlölünk. Ahogy Catullus írja: "Szerteszakít ez a kín" ha egy érzés viszonzatlan, az már nem szerelem. Az már valami egészen más dolog. A szerelem azt jelenti, hogy szeretni egymást, kölcsönösen. Czeke András barátom szokta mondani, a SZER-Elem, az ötödik elem. Olyan, mint a védikus filozófiában az éter. Ami az egészet mozgatja, ami miatt életünk SZER-tartásait végezzük. Miatta születünk, szülünk, szeretünk, és halunk.

Szerelmes? Vizsgálja meg saját írását!
1. Több betűt köt össze mostanában?
2. Változó módon írja a GY betűket? Esetleg nagyobb hurkot kerekít nekik?
3. Megjelenik-e néha karika alakú ékezet a kézírásában?
4. Lágyult-e az írása az utóbbi időben?
5. Közeledtek-e egymáshoz a szavak, a sorok?
6. Közelebb írja-e az S-Z betűket egymáshoz?
7. Szívesen választ mostanában világosabb színű tollat, esetleg ír pirossal?
8. Ha leírja kedvese nevét, az jelentősen más, mint a rendes írása?
9. Változott az aláírása –akár csak egy kicsit is – az utóbbi időben?
10. Általában szívesebben firkálgat, írogat, mint eddig?

Ha legalább 5 igenlő választ adott, akkor ön tényleg szerelmes! Ehhez a csodálatos érzéshez nagyszerű partnert kívánok Önnek!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.