Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szeretetcseppek karácsonyra

Érdekességek2019. december 12.

Fotó: pixabay.com

Rászorulók tízezrein segít idén is a Béres

Az idén 30 éves jubileumát köszöntő Béres Részvénytársaság életében a másokra való odafigyelés és segítő szándék a cég alapítása óta alapértékeik közé tartozik. A vállalat karitatív szolgálatát immáron 26 éve a Béres Alapítvány végzi, melynek legfontosabb feladatai közé tartozik az egészség védelméért való munkálkodás, a betegek gyógyulásának elősegítése, és támaszt jelenteni a rászorulóknak. Segítséget nyújtani anyagi javakkal és a vállalat gyógytermékeivel. 

Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke 2019. december 4-én igazi ünnepi hangulatban, az Advent Bazilika karácsonyfája közelében adta át alapítványuk karácsonyi adományát. A 84 millió forint értékű Béres Cseppet az ország 11 legjelentősebb karitatív és daganatos betegeket segítő szervezetek vezetői vették át. A Béres Alapítvány hosszú évek óta áll kapcsolatban ezekkel a szervezetekkel. Meggyőződésük, hogy ők ismerik a legjobban, hogy hol van a leginkább szükség az egészség védelmére, és bizonyosak abban is, hogy az immunrendszer működését támogató adományuk az ő közreműködésével megbízhatóan jut el a rászorulók tízezreihez. Béresék idei adománya már karácsonyra eljut a támogatottakhoz. Az ünnepélyes pillanatokat a Szent István Bazilika harangjainak odahallatszó hangjai csodálatosan meghitté varázsolták.

„Advent idején különösen fontos az elesettekre, a betegekre való odafigyelés. Sokan vannak köztük, akiknek nincs támaszuk, akiknek sokat segít már az is, ha egy cseppnyi figyelmet, törődést, szeretetet érezhetnek. Ilyenkor karácsony táján a Béres Alapítvány hosszú évek óta nagy mennyiségű Béres Cseppel ajándékozza meg a rászorulókat – mondta Béres Klára. – Ebben a munkánkban óriási segítségünkre vannak az országos szervezetek, akikkel régi, megbízható együttműködés köt össze bennünket. Közreműködésükkel most is sok-sok segítő kéz viszi majd el gyógyító „szeretet-cseppjeink” a nélkülöző, beteg embereknek.”


A Magyar Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Vöröskereszt, a Nyugdíjasklubok és Idősek “Életet az éveknek” Országos Szövetsége, a Magyar Református Szeretetszolgálat, “A rák ellen, az emberért, a holnapért!” Társadalmi Alapítvány, a Magyar Hospice Alapítvány, a Magyar ILCO Szövetség, a Magyar Rákellenes Liga, a Rákbetegek Országos Szervezete a Béres szövetségesei a karácsonyi adomány célba juttatásában.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.