Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szezononként 8-10 hurutos megbetegedés: átlagos

Érdekességek2017. november 25.

Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna

Hiába a szülői gondoskodás, a hűvösebb időjárással együtt járó évszakokban a gyermekek is könnyebben betegednek meg, különösen, ha rendszeresen járnak közösségbe. Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna gyermekorvos, szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens azonban összefoglalta azokat a szempontokat, amelyek alapján eldönthetik a szülők, mikor, mit tegyenek, ha a család legkisebb tagja gyengélkedik.

Teljesen normális lehet, ha egy kisgyerek, bekerülve egy közösségbe, az első őszi-téli szezont sok betegeskedéssel tölti. Mindez nem jelenti azt, hogy gyenge volna az immunrendszere – vélekedik a gyermekorvos. Most találkozik olyan kórokozókkal, amelyektől eddig a „családi burok” jótékony módon megvédte őt. Ez az időszak akár úgy is felfogható, mint az immunrendszer tréningje a későbbi egészségért.

„Ezek a betegségek 70-80%-ban vírusos fertőzések, amelyek az esetek zömében jóindulatúak, megfelelő tüneti kezelés és elegendő gyógyulási idő esetén nyom nélkül, szövődménymentesen gyógyulnak. Már 200 felettire tehető azoknak a vírusoknak a száma, amelyek felelősek ezekért az elsősorban légúti megbetegedésekért – mondta Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna gyermekorvos, szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens. –Szezononként nyolc-tíz, szövődménymentesen néhány nap alatt gyógyuló hurutos megbetegedés, vagy gyomor-bélhurut is beleférhet. Az elhúzódó, vagy ismétlődően szövődményes betegségek azonban kivizsgálást sürgetnek. Ilyenkor állhat a háttérben egy légúti- vagy táplálékallergia, egy megnagyobbodott, gócként funkcionáló orrmandula, vagy hajlam a kisdedkori visszatérő asztmatikus hörghurutokra. Ha ilyen állapotokra van gyanú, mielőbb szakorvost kell felkeresni.”

“Biológiai fegyver” a gyerekközösségekben

A gyerekközösségbe bekerülő kicsi az egyik leghatékonyabb „biológiai fegyver”. Amit elkap, azt nagy valószínűséggel szétszórja szűk és tágabb környezetben is. Fontos elegendő időt hagyni a gyermek gyógyulására, mielőtt visszakerül a közösségbe, különben nagyobb lehet az esélye egy felülfertőzésnek, egy szövődmény kialakulásának. Ami az egyik gyereknél csak orrfolyással jár, a másiknál vezethet intenzív osztályos kezelést igénylő krupphoz, asztmatikus hörghuruthoz, vagy éppen tüdőgyulladáshoz.


Ez a leggyakoribb őszi-téli megbetegedés a gyerekek között

A leggyakoribb megbetegedések a náthával, köhögéssel járó, vírusos eredetű hurutos fertőzések. Tüneti kezelés mellett, a légúti váladék eltávolításával nagyjából egy hét alatt gyógyulnak. Felső légúti hurutnál, náthánál ez az orrszívás, nagyobb gyerekeknél az orrfújás. Sok szülő tart a porszívós orrszívástól, de nem is feltétlenül a beavatkozás, hanem a gyerek ellenkezése miatt. Pedig pillanatnyilag ez a leghatékonyabb módszer a kicsiknél. Orrszívás előtt a sóoldatos, tengervizes orrspray-s öblítés segíthet a váladék fellazításában.

És végül egy örök vitatéma: a lázcsillapítás

Évek óta új, korszerű szakmai ajánlás van érvényben ezzel kapcsolatban. A magyar Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium orvosi kutatásokra támaszkodva adta ki négy éve irányelvét, amely szerint 38, 39 fok felett sem kell rutinszerűen lázcsillapítót adni, ha a gyermek közérzete jó. A lázcsillapító gyógyszer mellékhatásokkal járhat és károsíthatja a vesét vagy a májat. A tét óriási, ugyanis a gyermekkori máj transzplantációk kb. 20 százalékát a túl sok lázcsillapító használata teszi szükségessé.

„Ha a gyermek fájdalomra panaszkodik, egy kis kreativitással derítsük ki, valóban baj van-e, vagy esetleg csak a lelkének ápolására van szükség. A fájdalomnak ugyanis lehetnek lelki okai is. Ezeket sokszor nem könnyű elkülöníteni a testi eredetű problémáktól, mert ilyenkor a gyermek ugyanolyan fájdalmat élhet át, mint testi betegség esetén. Ezek az úgynevezett pszichoszomatikus betegségek és tünetek már bölcsődés korban is előfordulhatnak. Fontos, hogy visszatérő fájdalmak esetén a gyermekorvos segítségével ki kell zárni az esetleges testi, szervi betegségeket, utána a kisebbeknél szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens, a nagyobb gyerekeknél pedig gyermekpszichológus segíthet a lelki okok felderítésében és a problémák megoldásában” – tette hozzá Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna.

Tippek, hogyan kerülje el a tartós betegeskedést?


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 13.



Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

A társas hatás a személyközi szférában zajló, személyes színezetű történések elemi szintje. És itt fontos a személyes színezet, hisz nem vagyunk egyformák, így – mint a fenti példákból is látszik – másként reagálunk a másikra, és még akkor is ha például hasonló képzettségű, foglalkozású vagy helyzetű egyének is vagyunk.

Bélflóra – Mire jó a mikrobiom-teszt?

2026. június 12.

Egyre többen hallanak arról, hogy a bélflóra állapota nem csupán az emésztést, hanem az immunrendszert, az idegrendszert, a hangulatot, sőt a testsúlyt is befolyásolja. Mégis, a legtöbb mikrobiom-teszt csak egy listát ad arról, milyen baktériumok élnek bennünk – anélkül, hogy megmondaná, mihez kezdjünk velük. A NutriTest új, amerikai technológiát tartalmazó vizsgálata ezen változtat: valódi terápiás útmutatót is ad a szakembereknek, de a laikus számára is érthetően.

De milyen esetben tud segíteni ez a teszt? A háziállatokat tartók, vagy nyílt vizekben fürdők ki vannak téve a paraziták megtelepedésének, és ezek bár a lakosság többségét érintik, megfelelő vizsgálat hiányában az orvosok nem tudják figyelembe venni a tipikus tünetek diagnózisánál. A modern étkezési szokások és az antibiotikumok miatt gombás fertőzések alakulhatnak ki. A különböző kórokozó baktériumok, amelyeket a nem megfelelő étellel vagy a környezeti szennyezéssel viszünk be szervezetünkbe, könnyen elszaporodhatnak a bélrendszerben a bőségesen rendelkezésre álló tápanyagok miatt. De a nem kiegyensúlyozott táplálkozás miatt elegendő, ha a bélben honos flóra baktériumai között egy új egyensúly alakul ki. Mindezek következtében nem csak hasi kellemetlenségek, hanem „cukorvágy”, elhízás, idegrendszeri vagy viselkedési problémák, a gyermekek nem megfelelő fejlődése alakulhat ki, de egyes kórokozók akár végzetesek is lehetnek.

Nem biztos, hogy kizárólag az agyunk dönt helyettünk, a mikrobiomunk is beleszólhat

2026. június 12.



Magyar fejlesztők a bél-agy kapcsolatot kutatják

Egyre több kutatás vizsgálja, hogy a bélrendszerben élő mikroorganizmusok milyen kapcsolatban állhatnak az idegrendszerrel, a hangulattal, a stresszel vagy akár bizonyos viselkedési mintákkal. A mikrobiomkutatás ma már nem csupán egészségtrend. A következő évtized egyik legizgalmasabb tudományos és ipari területévé vált. Erre a szemléletre épít egy magyar fejlesztőcsapat is, amely a bél-agy tengely működésének jobb megértésén dolgozik.

A Draconic Technology és a Synbiotic Laboratory fejlesztői szerint a jövő egészségmegőrzése nem feltétlenül új gyógyszerekben vagy mesterséges molekulákban rejlik, hanem abban, hogy pontosabban megértsük az emberi szervezet és a mikrobiom kapcsolatát.

„Az emberi testet sokáig önálló rendszerként néztük. Ma már egyre inkább úgy látjuk, hogy inkább egy ökoszisztéma vagyunk” – mondja Goda Gábor vegyészmérnök. „A kérdés már nem csak az, hogy milyen baktériumok élnek bennünk, hanem az is, hogy ezek hogyan kommunikálnak velünk.”