Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szezononként 8-10 hurutos megbetegedés: átlagos

Érdekességek2017. november 25.

Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna

Hiába a szülői gondoskodás, a hűvösebb időjárással együtt járó évszakokban a gyermekek is könnyebben betegednek meg, különösen, ha rendszeresen járnak közösségbe. Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna gyermekorvos, szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens azonban összefoglalta azokat a szempontokat, amelyek alapján eldönthetik a szülők, mikor, mit tegyenek, ha a család legkisebb tagja gyengélkedik.

Teljesen normális lehet, ha egy kisgyerek, bekerülve egy közösségbe, az első őszi-téli szezont sok betegeskedéssel tölti. Mindez nem jelenti azt, hogy gyenge volna az immunrendszere – vélekedik a gyermekorvos. Most találkozik olyan kórokozókkal, amelyektől eddig a „családi burok” jótékony módon megvédte őt. Ez az időszak akár úgy is felfogható, mint az immunrendszer tréningje a későbbi egészségért.

„Ezek a betegségek 70-80%-ban vírusos fertőzések, amelyek az esetek zömében jóindulatúak, megfelelő tüneti kezelés és elegendő gyógyulási idő esetén nyom nélkül, szövődménymentesen gyógyulnak. Már 200 felettire tehető azoknak a vírusoknak a száma, amelyek felelősek ezekért az elsősorban légúti megbetegedésekért – mondta Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna gyermekorvos, szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens. –Szezononként nyolc-tíz, szövődménymentesen néhány nap alatt gyógyuló hurutos megbetegedés, vagy gyomor-bélhurut is beleférhet. Az elhúzódó, vagy ismétlődően szövődményes betegségek azonban kivizsgálást sürgetnek. Ilyenkor állhat a háttérben egy légúti- vagy táplálékallergia, egy megnagyobbodott, gócként funkcionáló orrmandula, vagy hajlam a kisdedkori visszatérő asztmatikus hörghurutokra. Ha ilyen állapotokra van gyanú, mielőbb szakorvost kell felkeresni.”

“Biológiai fegyver” a gyerekközösségekben

A gyerekközösségbe bekerülő kicsi az egyik leghatékonyabb „biológiai fegyver”. Amit elkap, azt nagy valószínűséggel szétszórja szűk és tágabb környezetben is. Fontos elegendő időt hagyni a gyermek gyógyulására, mielőtt visszakerül a közösségbe, különben nagyobb lehet az esélye egy felülfertőzésnek, egy szövődmény kialakulásának. Ami az egyik gyereknél csak orrfolyással jár, a másiknál vezethet intenzív osztályos kezelést igénylő krupphoz, asztmatikus hörghuruthoz, vagy éppen tüdőgyulladáshoz.


Ez a leggyakoribb őszi-téli megbetegedés a gyerekek között

A leggyakoribb megbetegedések a náthával, köhögéssel járó, vírusos eredetű hurutos fertőzések. Tüneti kezelés mellett, a légúti váladék eltávolításával nagyjából egy hét alatt gyógyulnak. Felső légúti hurutnál, náthánál ez az orrszívás, nagyobb gyerekeknél az orrfújás. Sok szülő tart a porszívós orrszívástól, de nem is feltétlenül a beavatkozás, hanem a gyerek ellenkezése miatt. Pedig pillanatnyilag ez a leghatékonyabb módszer a kicsiknél. Orrszívás előtt a sóoldatos, tengervizes orrspray-s öblítés segíthet a váladék fellazításában.

És végül egy örök vitatéma: a lázcsillapítás

Évek óta új, korszerű szakmai ajánlás van érvényben ezzel kapcsolatban. A magyar Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium orvosi kutatásokra támaszkodva adta ki négy éve irányelvét, amely szerint 38, 39 fok felett sem kell rutinszerűen lázcsillapítót adni, ha a gyermek közérzete jó. A lázcsillapító gyógyszer mellékhatásokkal járhat és károsíthatja a vesét vagy a májat. A tét óriási, ugyanis a gyermekkori máj transzplantációk kb. 20 százalékát a túl sok lázcsillapító használata teszi szükségessé.

„Ha a gyermek fájdalomra panaszkodik, egy kis kreativitással derítsük ki, valóban baj van-e, vagy esetleg csak a lelkének ápolására van szükség. A fájdalomnak ugyanis lehetnek lelki okai is. Ezeket sokszor nem könnyű elkülöníteni a testi eredetű problémáktól, mert ilyenkor a gyermek ugyanolyan fájdalmat élhet át, mint testi betegség esetén. Ezek az úgynevezett pszichoszomatikus betegségek és tünetek már bölcsődés korban is előfordulhatnak. Fontos, hogy visszatérő fájdalmak esetén a gyermekorvos segítségével ki kell zárni az esetleges testi, szervi betegségeket, utána a kisebbeknél szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens, a nagyobb gyerekeknél pedig gyermekpszichológus segíthet a lelki okok felderítésében és a problémák megoldásában” – tette hozzá Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna.

Tippek, hogyan kerülje el a tartós betegeskedést?


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 13.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

Milyen okai lehetnek a szájszárazságnak?

2026. augusztus 12.



A szájszárazság általában valamilyen más betegség tüneteként jelenik meg, de stresszhatás, vagy idegesség normális körülmények között is okozhatja a száj kiszáradását.

A száj immunvédekezésében a nyálnak fontos szerepe van, ezért a nyáltermelés csökkenésével a száj védekezőképessége legyengül. A gyenge védekezőképesség és az oxigén relatív hiánya, az anaerob (oxigént nem szerető) kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásához vezet.

A nyál termelődésének a csökkenése a következő tüneteket okozhatja: 
• nyelési nehézség,
• repedezett ajak,
• ízérzési zavarok,
• repedezett, száraz nyelv,
• égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán,
• szájfertőzések megjelenése,
• szárazságérzés a szájban és a garatban,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra,
• kellemetlen lehelet.

Több olyan gyógyszer ismert, amelyik képes negatívan befolyásolni a nyálmirigyek működését. A leggyakrabban a vérnyomás-csökkentők, vizelethajtók, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, és a depresszió elleni szerek hozhatók összefüggésbe a szájszárazsággal.