Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szilveszteri ételek

Érdekességek2023. december 31.

Szilveszter ünnepe I. Szent Szilveszter pápáról kapta elnevezését, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetőjének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában. Sok ismert hiedelem épült be az elmúlt időszakban a köztudatba az év utolsó napjával kapcsolatban, melyek alapjaiban meghatározhatják az előttünk álló esztendőt. De hogy került a virsli a szilveszteri asztalra?

Fotó: pixabay.comBaromfit nem, malacot és lencsét igen

Régi magyar hiedelem szerint Szilveszter napján nem szabad baromfihúst enni, mert elkaparja a szerencsénket, azonban a sertéshús fogyasztása elengedhetetlen a sikeres újévhez, ugyanis a babona szerint a malac orrával kitúrja a pénzt és a jó szerencsét.

A hallal már érdekesebb a helyzet, mivel a babona szerint a folyó menti vidékeken (Budapest, Szeged) jót jelent, más városokban azonban úgy vélik, hogy elúszik vele a szerencse.

Rétest is eszünk, hiszen a hosszúra nyújtott tészta a hosszú élet titka és minél bővebb a töltelék, annál nagyobb lesz a boldogság.

Mindközül talán a legismertebb hiedelem, hogy a hagyományos ételek fogyasztása bőséget, szaporaságot, főleg anyagi gyarapodást varázsol, ezért készítünk gyakran január elsején  lencsét, babot, illetve más apró szemű hüvelyeseket tartalmazó ételeket.

De miért eszünk virslit Szilveszterkor?

A szilveszteri ünnepségek, házibulik szervezésekor szinte biztos, hogy felkerül a bevásárló listánkra a virsli. De miért?

A virsli evésnek az előzőleg felsorolt szokásokkal ellentétben nincsen régre visszanyúló történelmi hagyománya, első sorban a német étkezési kultúra hatása.

Mégis Szilveszterkor a két hét alatt fogy el két-háromszor annyi virsli, mint a havi átlag. Tavaly megközelítőleg 30 ezer tonna virslit fogyasztottunk összesen. Eredetileg fiatal bika húsából készítették, és az arisztokraták egyik kedvenc étele volt az alapjában véve pépesítéssel készülő húskészítmény.

Napjainkban számos kiszerelésben és ízvariánsban kapható a termék, amelyből a sertés és baromfi a legkelendőbb. A virslihez hagyományosan a sertéshús jellegzetes ízét társítják a fogyasztók, emellett olyan különlegességek is megtalálhatóak a boltokban, mint a mangalica virsli.


Fotó: pixabay.com

Erre figyeljünk, ha virslit veszünk

A vásárlási döntéseknél a legfontosabb szempont az íz és a minőség, valamint a kedvező ár, az esetleges akciók, ezen túl érdemes megvizsgálnunk, azt is, hogy milyen összetevőkből készült a kiválasztott termék.

Katona Gergely Hús Mester  szerint a magyar fogyasztó még mindig nem elég tudatos, ha az élelmiszerbiztonsági, minőségi kérdésekről esik szó. Kevesen vannak tisztában a legalapvetőbb szabályokkal, amit a termék vásárláskor érdemes szem előtt tartani annak érdekében, hogy a megvásárolt termék íze és minősége ne okozzon csalódást.

A Magyar Élelmiszerkönyv szerint a virsli hústartalma legalább 40%, fehérjetartalma legalább 10%, víztartalma legfeljebb 70%, zsírtartalma maximum 25% kell, hogy legyen.  Ezek azok a minimális elvárások a virslikkel szemben, amelyek megléte esetén a virsli egyáltalán forgalomba kerülhet. A számos szigorú hatósági, egészségügyi és törvényi előírás, melyek betartását a nagy gyártók esetében folyamatosan ellenőrzik, szintén a fogyasztók érdekeit szolgálja.

Mint minden húskészítmény esetében a virslik esetében is a felhasznált hús mennyisége, amely a legnagyobb mértékben befolyásolja a termék minőségét.  Minél nagyobb egy virsli hústartalma, annál inkább biztosak lehetünk benne, hogy jó minőségű a termék. Vásárláskor ezért figyeljünk a termék csomagolásán feltüntetett hústartalomra és lehetőségeink szerint azt válasszuk, amelyik nagyobb százalékban tartalmaz húst. A gyártóknak ezt az információt egyébként kötelezően fel kell tüntetniük a termékeiken, így ha ez az információ esetlegesen hiányzik, akkor inkább kerüljük el a terméket.

Fotó: pixabay.com

Egyes magas minőségű termékek többféle húst is tartalmazhatnak. Pl. ha a sertéshúson kívül marhahús is fel van tüntetve, és a két húsalapanyag %-os arányának összege 60% vagy magasabb, akkor a termék minőségében biztosan nem fogunk csalódni.

A juhbélbe töltött termékek magasabb árfekvésű termékek, melyek általában magasabb minőségi kategóriát is képviselnek.

„Csak olyan terméket vásároljunk meg, melynek jelölése egyértelmű, minőség megőrzési ideje jól olvasható. A nagy gyártók minőségi standarja megbízhatóbb minőséget jelent, mint az ellenőrizetlen helyen, vagy márka nélkül forgalmazott virslik.”- mondta Katona Gergely.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.