Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szilveszteri ételek

Érdekességek2023. december 31.

Szilveszter ünnepe I. Szent Szilveszter pápáról kapta elnevezését, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetőjének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában. Sok ismert hiedelem épült be az elmúlt időszakban a köztudatba az év utolsó napjával kapcsolatban, melyek alapjaiban meghatározhatják az előttünk álló esztendőt. De hogy került a virsli a szilveszteri asztalra?

Fotó: pixabay.comBaromfit nem, malacot és lencsét igen

Régi magyar hiedelem szerint Szilveszter napján nem szabad baromfihúst enni, mert elkaparja a szerencsénket, azonban a sertéshús fogyasztása elengedhetetlen a sikeres újévhez, ugyanis a babona szerint a malac orrával kitúrja a pénzt és a jó szerencsét.

A hallal már érdekesebb a helyzet, mivel a babona szerint a folyó menti vidékeken (Budapest, Szeged) jót jelent, más városokban azonban úgy vélik, hogy elúszik vele a szerencse.

Rétest is eszünk, hiszen a hosszúra nyújtott tészta a hosszú élet titka és minél bővebb a töltelék, annál nagyobb lesz a boldogság.

Mindközül talán a legismertebb hiedelem, hogy a hagyományos ételek fogyasztása bőséget, szaporaságot, főleg anyagi gyarapodást varázsol, ezért készítünk gyakran január elsején  lencsét, babot, illetve más apró szemű hüvelyeseket tartalmazó ételeket.

De miért eszünk virslit Szilveszterkor?

A szilveszteri ünnepségek, házibulik szervezésekor szinte biztos, hogy felkerül a bevásárló listánkra a virsli. De miért?

A virsli evésnek az előzőleg felsorolt szokásokkal ellentétben nincsen régre visszanyúló történelmi hagyománya, első sorban a német étkezési kultúra hatása.

Mégis Szilveszterkor a két hét alatt fogy el két-háromszor annyi virsli, mint a havi átlag. Tavaly megközelítőleg 30 ezer tonna virslit fogyasztottunk összesen. Eredetileg fiatal bika húsából készítették, és az arisztokraták egyik kedvenc étele volt az alapjában véve pépesítéssel készülő húskészítmény.

Napjainkban számos kiszerelésben és ízvariánsban kapható a termék, amelyből a sertés és baromfi a legkelendőbb. A virslihez hagyományosan a sertéshús jellegzetes ízét társítják a fogyasztók, emellett olyan különlegességek is megtalálhatóak a boltokban, mint a mangalica virsli.


Fotó: pixabay.com

Erre figyeljünk, ha virslit veszünk

A vásárlási döntéseknél a legfontosabb szempont az íz és a minőség, valamint a kedvező ár, az esetleges akciók, ezen túl érdemes megvizsgálnunk, azt is, hogy milyen összetevőkből készült a kiválasztott termék.

Katona Gergely Hús Mester  szerint a magyar fogyasztó még mindig nem elég tudatos, ha az élelmiszerbiztonsági, minőségi kérdésekről esik szó. Kevesen vannak tisztában a legalapvetőbb szabályokkal, amit a termék vásárláskor érdemes szem előtt tartani annak érdekében, hogy a megvásárolt termék íze és minősége ne okozzon csalódást.

A Magyar Élelmiszerkönyv szerint a virsli hústartalma legalább 40%, fehérjetartalma legalább 10%, víztartalma legfeljebb 70%, zsírtartalma maximum 25% kell, hogy legyen.  Ezek azok a minimális elvárások a virslikkel szemben, amelyek megléte esetén a virsli egyáltalán forgalomba kerülhet. A számos szigorú hatósági, egészségügyi és törvényi előírás, melyek betartását a nagy gyártók esetében folyamatosan ellenőrzik, szintén a fogyasztók érdekeit szolgálja.

Mint minden húskészítmény esetében a virslik esetében is a felhasznált hús mennyisége, amely a legnagyobb mértékben befolyásolja a termék minőségét.  Minél nagyobb egy virsli hústartalma, annál inkább biztosak lehetünk benne, hogy jó minőségű a termék. Vásárláskor ezért figyeljünk a termék csomagolásán feltüntetett hústartalomra és lehetőségeink szerint azt válasszuk, amelyik nagyobb százalékban tartalmaz húst. A gyártóknak ezt az információt egyébként kötelezően fel kell tüntetniük a termékeiken, így ha ez az információ esetlegesen hiányzik, akkor inkább kerüljük el a terméket.

Fotó: pixabay.com

Egyes magas minőségű termékek többféle húst is tartalmazhatnak. Pl. ha a sertéshúson kívül marhahús is fel van tüntetve, és a két húsalapanyag %-os arányának összege 60% vagy magasabb, akkor a termék minőségében biztosan nem fogunk csalódni.

A juhbélbe töltött termékek magasabb árfekvésű termékek, melyek általában magasabb minőségi kategóriát is képviselnek.

„Csak olyan terméket vásároljunk meg, melynek jelölése egyértelmű, minőség megőrzési ideje jól olvasható. A nagy gyártók minőségi standarja megbízhatóbb minőséget jelent, mint az ellenőrizetlen helyen, vagy márka nélkül forgalmazott virslik.”- mondta Katona Gergely.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban

2025. június 30.

A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)

Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom

Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).

Milyen a megfelelő napolaj?

2025. június 30.



A modern kozmetikumok korában már nem az „olaj” a használatos a nap káros hatásainak kiszűrésére, hanem különböző összetételű egyéb termékek, melyek az ultraviola A és B sugárzás korlátozott átengedése mellett még mást is nyújtanak a bőrnek: biztosítják a bőrsejtek megfelelő nedvességtartalmát (azaz kellően hidratálnak). Nyilvánvaló, hogy a készítmény allergiamentes alapanyagokból kell, hogy összeálljon, emellett nem tömítheti el a bőr pórusait.

A termékeket különböző hangzatos nevekkel illetik (naptej, napbalzsam, napozókrém stb.). Soha ne higgye el azt az állítást, hogy egy termék 100%-ban kiszűri a sugarakat (ezeket „sunblocker” megnevezéssel dicsérik), hiszen minden készítmény kisebb-nagyobb mértékben átengedi az ultraviola sugarakat.

A napvédő készítmények nem azért vannak, hogy meghosszabbítsák a napon való tartózkodás idejét, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak a bőrnek a napon.

A fényvédő készítményeknél az UVB-sugárzást elnyelő képességet az SPF (az angol sun protection factor – nap ellen védő tényező rövidítése) számban, 2-100-ig terjedő tartományban adják meg. Ha egy készítmény SPF10 besorolást kap, az azt jelenti, hogy az UVB-sugárzás 90%-át elnyeli (legalábbis, míg nem szívódik fel a krém a bőrbe), tehát ennyivel csökken a sugárzás DNS-károsító hatása.

Az SPF20 felirat azt jelzi, hogy a készítmény a sugaraknak már a 95%-át kiszűri. A UVA-faktor a krém UVA-sugárzást elnyelő képességére vonatkozik, értéke 2-30-ig terjedhet. Értelemszerűen a magasabb számok a nagyobb fényvédő képességet jelzik. Tehát a jó napozókrém mindkétfajta sugárzás ellen véd, és a védelem faktorát mind a két értékre megadják.

Csak olyan készítményt vegyen, melyen a fenti értékek fel vannak tüntetve, minden más reklámszöveg mellékes! A napozást mindig a nagyobb, minimum SPF15/UVA12 faktorú fényvédő krémmel kell kezdeni. Érzékeny bőr esetén még erősebbel.

Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei

2025. június 29.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.

Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.

A helyieknek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok (a mellékelt fotókon) nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.