Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szívinfarktus? Lehet, hogy megtört szív szindróma

Érdekességek2023. szeptember 25.

Elsősorban a nőket érinti az úgynevezett megtört szív szindróma, vagyis a takotsubo cardiomyopathia. A főként nagy megrázkódtatások után jelentkező, szívinfarktusra hasonlító eseményre dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa hívta fel a figyelmet.

Fotó: gettyimages.comIjesztő tünetek – mintha szívinfarktus lenne

A polipok elfogására használt lyukas edényről, a takotsubo-ról kapta a nevét a takotsubo cardiomyopathia, ugyanis a röntgenvizsgálaton sokszor erre az edényre hasonlított az érintettek szíve. Először 1990-ben Japánban írták le ezt a jelenséget, amelyet főként 58-75 éves nők körében tapasztaltak, az alábbi, szívinfarktusra emlékeztető tünetekkel:

A megtört szív szindróma tulajdonképpen a szív bal kamrájának a meggyengülése, ami miatt jelentősen gyengül a szív pumpafunkciója is. A szindróma elnevezése arra utal, hogy ez a jelenség elsősorban nagy megrázkódtatások után fordul elő, mint például

A stressz lehet a kulcs

A szindróma kialakulásának oka pontosan nem ismert, de szakértők szerint a stresszhormonok lehetnek olyan hatással a szívizomsejtekre és a koszorúerekre, amely megakadályozza a bal kamra hatékony működését. A kutatók úgy vélik, hogy a menopauzán átesett nők a csökkenő ösztrogéntermelődés miatt e tekintetben sérülékenyebbek.


A takotsubo cardiomyopathia tünetei azért is ijesztőek, mert megegyeznek a szívinfarktus tüneteivel, ráadásul az EKG is mutathat hasonló eltéréseket a két esemény kivizsgálásakor. Ez azt jelenti, hogy más vizsgálatok – többek közt szívultrahang, érfestés, laborvizsgálatok – is szükségesek lehetnek ahhoz, hogy kiderüljön, pontosan mi okozza a szimptómákat.
– Az akut infarktusra jellemző tünetek megtévesztőek lehetnek, ezért a kivizsgálás során ki kell zárni az infarktust, a coronaria elzáródását szívkatéterezés során, hiszen minden detektálható jel – típusos fájdalom, szív falmozgásának zavara, emelkedő enzimemelkedés, stb. –erre mutatott.  A következő lépés, amennyiben  az infarktus kizárható,  a szív MR-vizsgálat, amely a jellemző elváltozást mutatja – hangsúlyozza Vaskó doktor.

Fotó: 123rf.com

A kezelés célja a megelőzés is

– Nincs egységesen ajánlott kezelés a megtört szív szindróma esetén – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa. – Jellemzően a szívelégtelenségben használatos gyógyszerek válhatnak be, mint a bétablokkolók, az ACE-gátlók és a vízhajtók, az érszűkületes pácienseknek adható aszpirin is. A kivizsgálás és a kezelés nem csak a megnyugtatás miatt fontos, de azért is, mert az esetek közel ötödében valóban szívelégtelenség alakulhat ki, cél tehát ennek megelőzése, illetve ha már jelen van, a kezelése. Természetesen a pácienseknek ebben a helyzetben a fizikai kezelésen túl nagy segítséget jelenthet a pszichés-mentális támogatás is, akár életvezetési tréning keretében. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.