Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szívproblémák fertőző betegségek után?

Érdekességek2019. március 07.

A fotók illusztrációk: pixabay.xomA fertőzések utáni időszakban nő a kardiovaszkuláris betegségek kockázata – állítják amerikai kutatók. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az összefüggésekre és a kivizsgálás jelentőségére világított rá.

A fertőzéses betegség is rizikófaktor lehet
A szakemberek szerint a szervezet immunválasza magyarázhatja, miért lehetnek a fertőzések a kardiovaszkuláris betegségek rizikófaktorai. Ez utóbbi megnevezés alatt minden szív-érrendszeri betegség értendő, a szívinfarktustól, a stroke-on át a szívelégtelenségig. Az eddig is közismert volt, hogy vannak bizonyos életmódbeli kockázati tényezők, amelyet fokozzák ezek kialakulásának esélyét, ide sorolható többek közt a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az elhízás.

Vannak ugyanakkor nem életmódbeli rizikófaktorok is, mint az életkor, a nem, a genetikai hajlam. A Journal of the American Heart Association című szaklap cikke szerint mindezek mellett egyes fertőzések is növelhetik például a stroke és a szívinfarktus rizikóját.

A minnesota-i egyetem kutatói 1312 olyan személyt vizsgáltak meg, akik szívinfarktuson estek át, és 727 olyan személyt, akiknek iszkémiás stroke-juk volt. A kórtörténetüket figyelembe véve kiderült, hogy sokuknál fertőzéses betegség zajlott le maximum 2 évvel a kardiovaszkuláris esemény előtt.

A leggyakoribb fertőzések a tüdőgyulladás, a légúti- és a húgyúti fertőzések voltak. Az infarktuson átesett betegek 37 %-ánál a fertőzést követő 3 hónapon belül alakult ki a szívprobléma, a stroke-ot átélő pácienseknél ez az arány 30% volt. Az is kiderült, hogy a fertőzés utáni 2 hét a legkockázatosabb ebből a szempontból, különösen, ha kórházi kezelésre is szorult egy beteg.


Mi lehet az összefüggés?
szívbetegség szívinfarktus kardiológusAz összefüggések pontos feltárása még folyamatban van, de a kutatók szerint az immunrendszer működésében keresendő a megfejtés. A védekező rendszerünk ugyanis fertőzések esetén több fehérvérsejtet és kis vérsejtecskéket, úgynevezett vérlemezkét kezd termelni. Egészséges szervezet esetében a vérlemezkék feladata, hogy „megragasszák” a sérült ereket, például egy vágás esetén.

Ugyanakkor, ha túl sok van belőlük, „összeragadhatnak” és megnő a vérrögök kialakulásának kockázata is. Tehát a fertőzések arra ösztönözhetik a szervezetet, hogy felborítva a normális egyensúlyt, a vérben elinduljon egyfajta vérrögképződési folyamat. Ez pedig akár szívinfarktust vagy stroke-ot is eredményezhet.

Mit tehetünk?
– A kutatás eredményei még további vizsgálatokat tesznek szükségessé, de annyi mindenesetre leszűrhető belőle, hogy azokat a fertőzéseket, amelyeknél van lehetőség a megelőzésre, valóban érdemes megelőzni – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Ezért lehetnek fontosak a védőoltások az idősebbeknek és azoknak, akik valamilyen alapbetegséggel küzdenek. Ugyanakkor a kardiológiai szűrések önmagukban is számos kockázati tényezőre fényt deríthetnek, így a veszélyeztetettebb személyeknek érdemes akár tünetek nélkül is évente egy komplex vizsgálatsorozatot elvégeztetni.

A rizikócsoportba sorolandók a középkorú, stresszes életet élő személyek, azok, akik mozgásszegény életmódot folytatnak, dohányoznak, korábban koszorúér betegségük volt, és azok, akiknél a családban öröklődnek a szív-érrendszeri betegségek és/vagy a cukorbetegség. Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy ma már egy vérvizsgálattal elérhető a trombózis hajlam genetikai szűrése, és a kardiológiai kivizsgáláson túl nagy segítséget jelenthet a megelőzésben az életmód orvoslás is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Meglepő felfedezés: az oxigén és a baktériumok kapcsolata régebbi, mint hittük

2025. május 03.



A múlt eseményeinek feltárása gyakran ugyanolyan kihívást jelent, mint a jövő előrejelzése. Különösen igaz ez a távoli múlt vizsgálatára, például annak megértésére, hogyan alkalmazkodott az élet a Föld drasztikus változásaihoz, mint amilyen a légkör oxigéntartalmának jelentős növekedése volt. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) kutatói azonban különleges megállapítást tettek az évmilliárdokkal ezelőtt élő baktériumokkal kapcsolatban.

A Science folyóiratban megjelent friss kutatásban egy nemzetközi kutatócsoport látványos részletességgel tárta fel, hogyan fejlődtek a baktériumok, és hogyan alkalmazkodtak az oxigénhez az évmilliárdok során.

A kutatás célja kettős volt: egyrészt szerették volna pontosan megállapítani, mikor alakultak ki a baktériumok főbb csoportjai, másrészt rekonstruálni, hogyan alakult ki és terjedt el a baktériumoknál az oxigén-használat képessége. Ehhez a kutatók a mintegy 2,33 milliárd éve bekövetkezett Nagy Oxidációs Eseményt (GOE) vették viszonyítási alapként, amely a cianobaktériumok fotoszintézisének hatására drasztikusan megnövelte a légköri oxigén mennyiségét.

A kevés fosszília miatt korábban nehezen datálható folyamatot a kutatók geológiai és genetikai adatok együttes elemzésével vizsgálták. Gépi tanulás segítségével pedig azonosították az ősi aerob baktériumokat, majd bayesi statisztikai módszerekkel becsülték meg megjelenésük idejét, feltételezve, hogy ezek az oxigént hasznosító baktériumok a GOE után alakultak ki.

A tej

2025. május 03.



III. rész: Tévhitek a tejről


Pasztőrözés során elvesznek a tejből a fontos tápanyagok. Ez nem igaz!
Ezzel szemben tény, hogy az ásványianyag-tartalom az UHT hőkezelés során gyakorlatilag változatlan marad, s átlagosan legfeljebb 10% vitamintartalom vész el. Mindemellett a tejet nem C-vitamin-, hanem fehérje-, ásványianyag-, kalcium– és D-vitamin-tartalma miatt kell fogyasztani.
A boltban kapható tejet vízzel hígítják. Ez nem igaz!
Ezzel szemben tény, hogy a tejet nem hígítják vízzel. Az Európai Tanács 2007-es rendelete szerint „a »tej« szó kizárólag az egy vagy több fejésből nyert rendes tőgyváladékot jelenti, az ahhoz történő hozzáadás vagy abból történő kivonás nélkül”. Ezzel összefüggésben a Magyar Élelmiszerkönyv rendelkezése alapján csak arra a termékre lehet ráírni, hogy „tej”, ami kizárólag tejet tartalmaz és semmi mást.
Az UHT tejben több az E betűvel jelzett, nem természetes anyag. Ez nem igaz!
Ezzel szemben tény, hogy az UHT tej nem tartalmaz adalékanyagot. A tej az UHT (Ultra High Temperature Treated) hőkezelésének és a speciális csomagolásnak köszönheti a tartósságát. Ez az eljárás minden baktériumot kiölt a tejből, a 6 rétegű csomagolás pedig megakadályozza, hogy a tej fénnyel és levegővel érintkezzen, ezért nincs szükség tartósítószerre.
Az UHT tej tejpor és víz keveréke. Ez nem igaz!
Ezzel szemben tény, hogy az UHT tej kizárólag friss tejből készül. Ez csak UHT hőkezelésen megy keresztül, és aszeptikus (csíramentes) körülmények között aszeptikus csomagolóanyagba kerül, mely hosszú ideig (3–6 hónapig) megőrzi a tej minőségét.

A lapocka fájdalom komplex kezelése: Több mint egy masszírozásra váró izomcsomó

2025. május 02.



A lapocka környéki fájdalom gyakori panasz, amely sokak életminőségét befolyásolja jelentősen. Míg az érintettek többsége azonnali megoldásként egy gyors masszázsban keresi az enyhülést, a szakemberek szerint a probléma gyakran összetettebb, és tartós eredményt csak a fájdalom valódi okainak feltárásával érhetünk el.

A tünetek mögött meghúzódó komplex okok

A lapocka körüli fájdalom diagnosztizálása és kezelése különösen kihívást jelenthet, mivel a fájdalom forrása gyakran nem ott van, ahol a tüneteket érezzük. Ráadásul számos különböző ok állhat a háttérben, amelyek tünetei nagyon hasonlóak lehetnek.

A leggyakoribb kiváltó okok között szerepelnek:


A Cloward-zónák: A kutatások szerint a gerincoszlop nyaki szakaszánál kilépő idegek elágazási pontjainál található területek, ahová a fájdalom kisugározhat. Ez magyarázza, miért érezhetünk fájdalmat a lapockánknál, amikor valójában a probléma forrása a nyaki gerinc környékén keresendő.