Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szívügyek: hogyan előzhetjük meg a leggyakoribb szívbetegségeket?

Érdekességek2024. november 13.

A szív- és érrendszeri betegségek, mint például a magas vérnyomás, a szívroham, a szélütés és a szívelégtelenség, a vezető halálokok közé tartoznak világszerte, évente több mint 20,5 millió halálesetet okozva. A szeptember 29-ei szív világnap alkalmából a Budai Egészségközpont arra hívja fel a figyelmet, hogy életmódunkkal – vagyis azzal, hogy mit eszünk és iszunk, mennyit sportolunk, és hogyan kezeljük a stresszt – sokat tehetünk szívünk egészségéért és nagy eséllyel legyőzhetjük a szív- és érrendszeri betegségeket.

„A szív- és érrendszeri betegségek Magyarországon évente több mint 60 000 halálesetért felelősek. Sokszor tünetmentesen alakulnak ki, az első figyelmeztető jelek, mint például a fáradékonyság, a gyengeség vagy a szédülés pedig könnyen összetéveszthetők más, ártalmatlannak tűnő problémákkal. Emellett az elhízás, a magas vérnyomás-betegség, a cukorbetegség, a dohányzás és a mozgásszegény életmód mind hozzájárulnak a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásához.

Ha ezeket az eltéréseket, állapotokat kimutatjuk és szakszerűen kezeljük, akkor érdemben csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek életminőséget rontó szövődményeinek kialakulása (szívinfarktus, stroke). A rendszeres orvosi szűrővizsgálatokon való részvétel célja ezeknek az állapotoknak az időben történő felismerése, a kardiológiai gondozás során pedig szakszerű kezeléssel a súlyos szövődmények megelőzése ellen történik az orvosi gondoskodás – hangsúlyozza dr. Bencze Ágnes, a Budai Egészségközpont kardiológusa.

A szakorvos szerint a leggyakoribb tünetek, melyek esetén sürgős orvosi kivizsgálás szükséges:

Ha ilyen tüneteket tapasztalunk, ne várjunk, keressük fel orvosunkat, hogy időben megkezdődhessen a kezelés!


Tanácsok az egészséges szívműködéshez

A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésért kis lépésekkel is sokat tehetünk. A Budai Egészségközpont szakembere a következő hasznos tanácsokat emeli ki a megelőzés érdekében:

  1. Egészséges étrend: Az étrendünk döntő szerepet játszik a szív egészségének megőrzésében. Általános elvként fogyasszunk kevesebb szénhidrátot, csökkentsük a bevitt só, cukor és zsír mennyiségét. A mediterrán diéta, amely gazdag zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban, halakban és olívaolajban, bizonyítottan csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását. 
  2. Rendszeres testmozgás: A mozgásnak óriási szerepe van a megelőzésben, amit a Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztanak. Eszerint a heti rendszerességgel sportolók körében feleannyi a kardiovaszkuláris betegségek előfordulási aránya, mint az ennél ritkábban és a nem sportolók körében (7,8% vs 16,3%). Heti legalább 150 perc mérsékelt intenzitású mozgás, mint például gyaloglás, kerékpározás vagy úszás, de akár a kertészkedés is jelentősen csökkentheti a szívbetegségek kockázatát. A mozgás segít a testsúly szabályozásában, javítja a vérkeringést és csökkenti a stresszt. 
  3. Dohányzás és alkohol mellőzése: A dohányzás az erek elmeszesedésének, a koszorúér-betegségnek az egyik legfőbb kockázati tényezője. A cigaretta, valamint az alkohol elhagyása jelentősen csökkenti a szívinfarktus és a stroke kockázatát.
  4. Vérnyomás- és vércukorszint ellenőrzése: A magas vérnyomás és a cukorbetegség gyakran tünetmentes, de súlyos károkat okozhatnak a szívben és az erekben. Rendszeres orvosi ellenőrzéssel és megfelelő kezeléssel azonban megelőzhetők a súlyos szövődmények. Ha a családi előzmények alapján hajlamosak vagyunk a szív- és érrendszeri betegségekre, javasolt a vérnyomás rendszeres otthoni mérése és vérnyomásnapló vezetése. Az ideális érték 130/80 Hgmm, így, ha tartósan e felett vannak az értékek, érdemes felkeresni a háziorvosunkat vagy kardiológusunkat.
  5. Stresszkezelés: A tartós stressz növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ezért fontos, hogy megtaláljuk a számunkra megfelelő stresszkezelési technikákat. Ilyen lehet például a meditáció, jóga, séta vagy egyéb mozgásforma, pszichoterápia. Szánjunk elég időt a pihenésre, kikapcsolódásra, feltöltődésre is, alvászavar esetén pedig forduljunk mielőbb szakemberhez!

A megelőzés kapcsán dr. Bencze Ágnes a rendszeres orvosi vizsgálatok fontosságát is kiemeli: „Ne várjuk meg a súlyos tünetek megjelenését, tegyünk lépéseket már ma a szívünk védelméért! Éljünk egészségesen, járjunk szűrővizsgálatra! Vérnyomásmérés, EKG vizsgálat, szívultrahang, és egy vérvételi eredmény már korai stádiumban fényt deríthet olyan problémákra, amelyek idővel súlyos betegségekhez vezethetnek. Ha valakinél szív- és érrendszeri károsodást mutattak ki, mint például magasvérnyomás-betegség, koszorúér-betegség, tünetmentes érelmeszesedés vagy cukorbetegség, akkor vegyünk igénybe rendszeres kardiológiai gondozást, amelynek célja a szakmai alapon történő gyógyítás.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Új korszak a szemsebészetben

2025. november 01.

Magyar fejlesztés adhat reményt a látásukat vesztőknek

Az elmúlt évtizedekben forradalmi változások zajlottak a szemsebészetben: a manuális beavatkozásokat egyre precízebb, informatikával digitális képalkotással és modern technológiával – ultrahang és lézer – támogatott technológiák váltották fel, miközben a páciensek igényei is megváltoztak. Ma már nemcsak a látás megőrzése, hanem az életminőség javítása is kulcskérdés, különösen olyan betegségek esetén, mint az időskori makuladegeneráció vagy a súlyos szürkehályog. Ebben a fejlődésben magyar szakemberek is meghatározó szerepet játszanak – köztük egy nemzetközileg elismert szemészprofesszor, aki több, világszerte alkalmazott találmánnyal segíti a látásukat vesztő betegeket.

Prof. Dr. Scharioth Gábor neve fogalom a nemzetközi szemészetben. A Nagyrédén működő Aurelios Magánszemészet alapítója, aki kilenc országban végez műtéteket, több mint három évtizedes karrierje során több, világszerte használt találmány megalkotója lett.

„A 90-es évek elejétől máig óriási változások történtek a szemsebészetben. A manuális technikáktól eljutottunk a precíz gépesített, informatikával támogatott beavatkozásokig. Egy ilyen forradalmi időszakban kezdtem, és ez rengeteg új ötletet hívott életre” – emlékszik vissza a professzor.

Világszerte alkalmazott megoldások a látás megőrzésére

Scharioth professzor neve nemcsak a szakmai körökben cseng ismerősen. Az általa fejlesztett módszerek közül az egyik legismertebb a varratmentes műlencse-rögzítés, amely szürkehályog-műtétek bonyolult eseteiben teszi lehetővé a lencse élethosszig tartó, stabil elhelyezését.
„Amikor a helyzet nem stabil, és a műlencsét nem tudjuk a szokásos módon beültetni, új megoldások kellenek. A cél mindig az, hogy a beteg élete végéig biztonságosan, komplikációk nélkül viselje a beültetett lencsét” – mondja a professzor.

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.