Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szójaallergia – nem mindig lehet kimutatni

Érdekességek2021. szeptember 02.

Szójavariációk (fotó: 123rf.com)

Aki valamilyen oknál fogva nem fogyaszt tejfehérjét, tejcukrot tartalmazó ételeket, gyakran helyettesíti szójából készült termékkel a joghurtot, tejet. Azonban a szója is okozhat allergiás tüneteket, de ezt nem minden esetben egyszerű vizsgálattal kimutatni. A hagyományos allergiateszt negatív eredményt adhat, miközben a panaszokat mégis a szója okozza. Dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogyan lehetséges ez.

A táplálékallergia kivizsgálása

Az allergiás beteg immunrendszere bizonyos külső ingerek hatására ellenanyagot termel egy-egy allergén ellen. Ez az ellenanyag az IgE, melynek szintje – táplálékallergiások egy jó részénél – megemelkedik az adott élelmiszerre jelentkező allergiás reakció során. Az IgE szint akkor is magas marad, ha az allergén már nincs jelen, értéke csak nagyon lassan csökken. Ezért alkalmas az allergia diagnosztizálására. A táplálékallergia vizsgálata során ezért a betegtől levett vérmintából az IgE mértékét vizsgálják.

Eltérő tulajdonságú komponensek

Az allergiás tüneteket okozó anyagok, az allergének – mint a szójafehérje is – rendszerint nem egyetlen molekulát takarnak, hanem több fehérje molekula összessége. Ezek a komponensek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Előfordulhat, hogy a hagyományos vérvizsgálat során az össz. szója IgE nem emelkedett, azonban multiplex allergiateszttel vizsgálva a szója három allergén összetevője közül az egyik – Gly m 4 – mégis emelkedett lehet, ami már elegendő ahhoz, hogy a szója fogyasztása tüneteket okozzon.


Szójatej és sütemény (fotó: unsplash.com)

Milyen tünetek kapcsán gondoljon allergiára?

Allergiát jelezhet, ha a szóját tartalmazó ételek fogyasztását követően viszketés jelentkezik a szájüregben, ajakduzzanat, kiütések, hányás lép fel. Súlyos esetben életveszélyes anafilaxiás sokk is kialakulhat szójaallergia következtében.

Szójakockák zöldségkörettel (Fotó: unsplash.com)

A szójamentes diéta nem egyszerű

Ha arra gyanakszunk, hogy panaszaink összefügghetnek a szója fogyasztásával, akkor érdemes mielőbb utána járni, hogy valóban így van-e, vagy esetleg mégis más élelmiszer miatt érezzük gyakran rosszul magunkat, bizonyos ételek fogyasztása után. A multiplex allergiateszt elvégzésével a szükségtelen diéták elkerülhetők, mivel pontosan választ kaphatunk arra, hogy melyik élelmiszer, melyik komponense okozza a tüneteinket. Dr. Hidvégi Edit arra figyelmeztet, hogy feleslegesen ne kezdjünk szójamentes diétába, ez ugyanis sok megszorítást igényel: szója többek közt pékáruk, hústermékek, felvágottak, konzervek, szószok és csokoládék összetevői közt is gyakran megtalálható.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)