Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szőke hajszál a galléron

Érdekességek2020. március 14.

A féltékenység egyes források szerint betegség. Mások azt tartják róla, hogy az emberi kapcsolatok természetes velejárója. Féltékenynek lenni annyi, mint félni attól, hogy elveszítünk valakit, aki soha nem is volt teljesen a miénk. A szerelmünk tárgyát. Ez a tárgyvesztéses félelem pedig valóban ölthet beteges mértéket. Arra nézvést, hogy kik a féltékenyebbek, a férfiak, vagy a nők, megoszlanak még a nemzetközi kutatásokból származó vélemények is.  

A féltékenység egyes források szerint betegség. Mások azt tartják róla, hogy az emberi kapcsolatok természetes velejárója. Féltékenynek lenni annyi, mint félni attól, hogy elveszítünk valamit, (valakit!) aki soha nem is volt teljesen a miénk. A szerelmünk tárgyát. Ez a tárgyvesztéses félelem pedig valóban ölthet beteges mértéket. Arra nézvést, hogy kik a féltékenyebbek, a férfiak, vagy a nők, megoszlanak még a nemzetközi kutatásokból származó vélemények is.

Az érzelmi biztonság rendül meg

A féltékeny ember elveszti lelki egyensúlyát, mert lelkének azt a - képzelt - felét, amit a párja jelent, veszélyben érzi. Aki pedig lelkileg kibillent, sőt felborult, az nagyon kivetkőzhet magából. A csalás tényét átéli - akár valós, akár nem - és meg akarja torolni a másikon szörnyű tettét. Számtalan módja van annak, hogyan reagálnak erre az emberek. Van aki összeesik, mint s sült hús, valaki bizonyítási kényszerből megtorláshoz folyamodik, lelki terrort vet be, vagy visszacsalja a párját, amitől újból csak a saját maga szenved.

A féltékenység pszichoanalitikus teóriái

A féltékenység szinte minden embernél felléphet, s a lelki egyensúlyt felborítva percek alatt akárkit kivetkőztet addigi önmagából. A pszichoanalitikusok számára azért is érdekes kérdés a féltékenység, mert a konfliktus az ehhez társuló érzelmek (düh, szorongás stb.) egyaránt tudatosak. A lelki betegségeket okozó konfliktusokkal szemben viszont általában tudattalan elfojtással védekezik a személyiség. Ráadásul a féltékenység gyakorta olyan cselekvésekhez és gondolatokhoz vezet (bizonyítékok megszállott keresése, kínzó fantáziálások a megcsalásról), melyek inkább növelik a lelki fájdalmat, semmint csökkentenék - mint a többi lelki védekező mechanizmus.


A Freud-i típusok

Freud próbált először átfogó magyarázatot adni a féltékenység jelenségtanára. Ő három típust különböztetett meg:
1. A versengő, avagy normális, racionális féltékenység, melynek gyökerei az ödipális komplexusban keresendők.
2. A másra kivetített (projiciált) féltékenység, melyben a személy saját hűtlenségi késztetését vetíti ki a partnerére, megszabadítván magát emiatti bűnösségérzéseitől.
3. Az elmebetegség szintű (pszichotikus) féltékenység hátterében Freud - és sok más pszichoanalitikus - szerint homoszexuális impulzusok vannak. Ezen feltevés szerint a féltékenység arra szolgál, hogy elleplezze a személyiség előtt saját homoerotikus vágyát.
Normális féltékenység esetén az "ödipális" és a testvérkonfliktus a prototípusa annak a dilemmának, amely a hűtlenség vagy annak feltételezése esetén felmerül. A szeretett személy iránti versengés hasonló, mint mikor a kisgyerek 4-5 éves korában ráébred arra, hogy nem tudja kisajátítani az ellenkező nemu szülot, annak szeretetén a másik szülővel vagy testvérével is osztoznia kell. (Ez a konfliktus a rivális szülővel szemben elfojtás alá kerül, és ideális esetben a gyermek a konfliktust feloldandó, az azonos nemű szülővel azonosul.)

Tudd, mit érsz, és nem veszted el magad a másikban!

Sokak szerint a féltékenység legfőbb eleme az önértékelés csökkenése. Ha valaki azt látja, hogy partnere érzelmei más felé húznak, úgy érzi, hogy ezáltal o leértékelődött, elveszítette fontosságát. Ezen elméletek szerint önértékelésének megőrzése érdekében támad fel benne a féltékenység, hogy visszaszerezze, megerősítse veszni látszó pozícióját, hogy ne legyen presztízsvesztesége. A féltékenység esetén sokkal több minden fenyegeti az ént, mint az önértékelés-csökkenés. A féltékenység azért képes akkora energiákat mozgósítani s olyan elképesztő, személyiségünktől idegen reakciókat kiváltani belőlünk, mert a féltékenységet kiváltó konfliktust létünk fenyegetéseként éljük meg.
Kudarccal szembesülünk

Akit elhagynak, vagy akit az elhagyás fenyegeti, annak szembe kell néznie azzal, hogy biztonságot jelentő érzelmi kapcsolatát rosszul építette fel, s emiatt ki van szolgáltatva környezetének. Minden, amit addig felépített (család, anyagiak, társaság stb.), veszélybe kerül, s így elvész a jövokép is. A féltékenységben csökken az önértékelés, ám ez a biztonságérzés csökkenésének nyilvánvaló következménye.

Mit tegyünk a beteges féltékenységgel?

A betegesen féltékeny partnerrel forduljunk orvoshoz. Ha nem hajlanó változtatni viselkedésén, nem fordul orvoshoz, vagy tanácsadóhoz, úgy mérlegelnünk kell, vajon érdemes-e egy olyan személy csapdájában élnünk, aki folyamatosan vád alatt tart bennünket? Ha úgy érzed, te magad vagy betegesen féltékeny, néhány terápiás beszélgetés után megszabadulhatsz ettől az érzéstől. Szerinted jobban érzed majd magad?


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Generációk régen és ma

2026. január 16.

Nyilvánvaló, hogy az egyes generációk, korcsoportok közötti eltérés alapvetően befolyásolhatja az egyén gondolkodásmódját, értékeit, viselkedését és társas interakcióit.

Az ember történetekben létezik, minimum két értelemben. Az egyik a saját élettörténete, az általa megélt események egymásba fonódása, a másik meg a történelmi korszak, vagy akár korszakok, melyben ezt az élettörténetet megéli. (A harmadik vonatkozás pedig az irodalom, a film vagy a sajtó által közvetített történetek lennének, de ez egy másik írás tárgya lehetne.)

A generáció fogalma egy adott időszakban született és hasonló tapasztalatokkal rendelkező emberek csoportját jelenti.

Nem mellesleg, a klasszikus társadalomtudományi megközelítés szerint a fogalom értelmezhető „emberöltőként” is, vagyis azon időtartamként, amíg egy generáció felnő és birtokba veszi a világát, ez általában úgy 25-30 év. Vagyis, ha ennél nagyobb a korkülönbség két ember között, akkor biztosan más generációhoz tartoznak, ennél kevesebbnél viszont már nem biztos, hogy létezik a nemzedéki különbség, de persze akár létezhet is. (Miközben számos párkapcsolat szól arról, hogy akár húsz év különbség sem jelent szakadékot a felek között, hisz akkor nem működne a kapcsolat. De ugyanez igaz lehet egy munkahelyen, az együtt dolgozó kollégák együttműködésére is.)

A meggyőzés pszichológiája

2026. január 16.

A meggyőzés mindig a másik nézetének, véleményének, attitűdjének a megváltoztatására irányul, és ehhez gyakran veszi igénybe a disszonancia kiváltásának eszközét. Tipikus példája ennek az a fajta reklám, amikor meglévő termékekről („hagyományos mosópor”) állítják, hogy nem az a legjobb, hisz már kapható a még jobb, így a fogyasztóban, aki a meglévő terméket vásárolta annak tudatában, hogy az a legjobb, disszonanciát keltenek. Ez pedig az újabb termék vásárlásával oldandó fel, már ha egyáltalán hiszünk a reklámnak.

A meggyőzés kulcsmozzanata ugyanis a hitelesség, és részben a kognitív disszonancia redukciójával is ezt igyekezzük elérni. A meggyőzésre irányuló kommunikációban a hitelesség forrása lehet a helyzet (például valaki eskü alatt vall), a személy (közismerten szavahihető),  a személy mögötti intézmény (az egyház/szakmai szervezet/állam álláspontját képviseli) vagy a kommunikáció kongruenciája, azaz összhangja, amikor az üzenet tartalma sem önellentmondásos, vagyis logikusan épül fel, miközben a különböző verbális és nonverbális csatornák is harmóniában vannak egymással. Azaz a kérdés az, racionálisan követhető-e az érvelés, és alátámasztják-e gesztusaink, testbeszédünk, mert ezek összhangja teszi hitelessé megnyilvánulásainkat.

Mi a zoonózis?

2026. január 15.

Az állatról emberre terjedő megbetegedéseket összefoglalóan zoonózisoknak nevezzük. Aki állatot tart, annak számolnia kell annak veszélyével, hogy kis kedvencétől – jelen esetben kutyájától, macskájától – esetleg „elkap valamit”. Azonban semmiképp sem kell kétségbe esni, fontos a betegség megelőzése, felismerése és kezelése.

Veszettség

Az egyik, talán legismertebb zoonózis a veszettség.
Hazánkban jogszabály határozza meg az állatok veszettség elleni oltásának rendjét. A kutyák évi egyszeri veszettség oltása kötelező, macskák esetében nincs ilyen jellegű jogi szabályozás, azonban a szabadban is járó macska veszettség elleni oltása éves szinten indokolt.
A betegséget egy vírus – Rabies – okozza, főképp a fertőzött állat nyálával, harapásával terjed.
A fertőzés és az első tünetek megjelenése közötti időszak alatt a kutya viselkedése megváltozhat. Kedvencünk hirtelen félénkké, ingerlékennyé vagy rendkívül agresszívvé válhat, majd túlzott nyálzása figyelhető meg. A betegség mielőbbi felismerése kulcsfontosságú, s így a végkimenetele visszafordítható.
A vadon élő állatoknak, veszettség elleni oltási program keretében, évente kétszer, tavasszal és ősszel veszettség elleni vakcinát tartalmazó csalétkeket helyeznek ki.

Férgesség

A kutya férgesség egy olyan állapot, amelyben a kutya szervezetében különböző bélférgek telepedhetnek meg és szaporodhatnak el. Ezek a paraziták szinte bármely életkorú és méretű kutyát megtámadhatnak, legyen szó kölyökkutyáról vagy idős, jól tartott házikedvencről. A férgek elsősorban a bélrendszerben élnek, de egyes fajok más szervekbe is eljuthatnak. A férgesség nem csupán egy „koszos” kutya betegsége – akár a legjobban gondozott, rendszeresen állatorvoshoz hordott eb is elkaphatja. Ezért is olyan fontos a megelőzés, az időszakos szűrés és az azonnali kezelés. A kutya szervezetében levő féregpeték az állat simogatásával, székletének érintésével a testünkbe kerülhetnek, ezzel mi is megfertőződhetünk. Féreg fertőzés a macskákat is érinti, különösen a kijárós, de a benti cicák féregtelenítése is rendszeresen javasolt. Megelőzésénél fontos a rendszeres féreghajtás, valamint kis kedvencünkkel történt érintkezést követően az alapos kézmosás.