Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szorongás ellen beszélgetés

Érdekességek2020. december 05.

Fotó: gettyimages.com

Az óvodások, kisiskolások körében a szorongás könnyen kialakulhat, de jó hír, hogy fel is oldható – például beszélgetéssel.

Reagál a világra

Bármilyen hihetetlennek is tűnik, a világból jövő külső hatások a 3-4 éveseket sem kerülik el. Ha szokatlan, korábban nem tapasztalt dolgokat produkál, ha hirtelen megváltozik a viselkedése, a szülő szorongásra gyanakodhat. A hasfájás, az eleven gyerek váratlan, visszahúzódó viselkedése, az indokolatlan agresszió hátterében a szorongás állhat. A szorongást pedig a félelem táplálja – mondja dr. Szalma Ibolya gyermekpszichológus. Mitől félhet a kicsi? Amit a hírekből, televízióból, rádióból vagy éppen a szüleitől hall. Jelen esetben például a pandémiától. Ami a szülőket foglalkoztatja, az őt is.

Helyzet van!

Ugyancsak szorongást ébreszthet a gyermekben, amikor bekerül az óvodába, illetve az iskolába. Gyakori, hogy a kis óvodás viselkedése drasztikusan megváltozik. Például egy korábban kommunikatív gyerkőc visszahúzódóvá, csendessé válik, amint elkezdi az óvodás éveit. Ha ezt az óvó néni nem ismeri fel, és nem oldja a gyermekben, a szorongás állandósulni fog. A szülő ebben az esetben ne pszichológushoz hordja a gyereket! Az óvó nénivel történő beszélgetés segíthet kideríteni a szorongás okát és megtalálni arra a legjobb megoldást.

A 6-7 évesek iskolakezdése is kemény próbatételnek bizonyul. A gyerek ekkor jelentkező szorongása a szülőtől és az óvodától függ. Az iskolai felkészítés a nagycsoportban kezdődik, és szerencsés, ha ez nem fenyegetéssel történik – tanácsolja dr. Szalma Ibolya. Azt kell sugallni a leendő iskolás felé, hogy az iskola egy csodás hely, amitől nem kell félni, mert rengeteg érdekességgel találkozhat ott. Játékos keretek között kell felkészíteni, terepet adni az egyéni szereplésre! Gyakoroltatni, milyen a csoport elé kiállva előadni: beszélni, verset, mesét mondani, énekelni. A szülőnek is érdemes megfogadni: ne fenyegetően beszéljen a közelgő iskoláról, az legyen a cél, hogy várakozásteljesen lépje át az iskola kapuját a kicsi.

A szorongás oldható

Különböző relaxációs technikákkal a kisgyermek szorongása remekül oldható. Ez akkor hasznos, ha naponta, később hetente, majd például dolgozatírások előtt alkalmazza az érintett gyerek. Például az esőcseppjáték lényege, hogy a csepp maga a gyermek, aki a földre hull, ott a nap felmelegíti, párologni kezd, így egyre könnyebbé válik.


A szülőkkel történő rendszeres beszélgetés egyrészt megelőzheti a szorongás kialakulását, másrészt feloldhatja azt. Manapság egyre kevesebb idő jut a közös vacsorákra, pedig ez jó alkalom lenne arra, hogy a család átbeszélje a gyereket ért pozitív és negatív hatásokat. Az is tény, hogy pontosan tudja, mi az, amit elmondhat a szülőknek, és mi az, amit nem: a gyerek a szülőt ismerve szűri meg az információkat.

Óvatosan a trendekkel!

Régen szüléskor a bába hátba veregette az újszülöttet, hogy a légutak szabaddá váljanak, bebugyolálta, és odaadta az anyának. Volt, amikor mellre is tette. Több ezer évig működött ez a módszer, és a gyerekek lelki sérülés nélkül, rendben felnőttek. Ma a hiszékeny szülő – a baba lelki sérülése, egészséges mentális fejlődése érdekében – minden aktuális divatnak könnyen hisz, és a végén besokkol, azt sem tudja, mikor cselekszik jól. Az az igazság, hogy „jó” és „rossz” anya a trendektől függetlenül létezik.

Fotó: 123rf.com

– Az a jó anya, aki örömmel várja és szüli meg gyermekét, aki boldog és kiegyensúlyozott. A rossz anya érdekből, gazdasági okokból szül. A boldogtalanságot, a kiegyensúlyozatlanságot megérzi a kicsi, és ez később meg is látszódik a viselkedésén, ugyanis a kicsik elképesztően fejlett szenzorokkal (érzékelőkkel) vannak ellátva – mondja a szakember. – A hasfájás, a fogcsikorgatás, a csúnya beszéd, a társaival szembeni agresszivitás egyértelmű jel. Ha csak a szülővel, mondjuk az anyával szemben viselkedik gorombán a gyermek, és a környezetével nem, akkor az anya menjen el pszichológushoz, mert vele van a baj.

Elalvási hercehurca

Ha a szülő gyenge, a gyerek trükközni kezd: inni akar, pisilni kell neki, nem akar anya-apa nélkül elaludni. Ha a kicsi fél (márpedig olykor minden gyerek fél) a házi „szörnyektől”, egyszer vezessük körbe a házban, hogy sehol senki nem bújt el, senki nem bánthatja. Legyen meg az esti rituálé: meseolvasás, simogatás, rövid beszélgetés, puszik és villanyoltás, alvás.

– 5-6 éves korban jelentkezik a halál kérdése, fél, hogy a szülő meghal. Ez szintén szorongásra adhat okot. Gyakran elalvás előtt rukkol elő vele a kicsi. Legyünk őszinték a gyerekekkel: az élet véges, senki sem kerülheti el a véget. De addigra anya és apa nagyon öreg lesz, ő pedig felnőtt, saját családdal – nincs mitől félnie. A könnyebb megértés miatt családból vett példákat hozzunk fel.

Fotó: 123rf.com

Égesse el gyerekkori szorongásait!

Felnőttkorban a gyermekként megélt és kialakult szorongásoktól akkor lehet megszabadulni, ha meg tudjuk fogalmazni a szorongás okát. Ezt önmagunknak vagy szakembernek is elmesélhetjük. A gondolatrendező naplóírás is kiváló módszer a korábban megélt szorongások feldolgozására. Ezeknek végleges búcsút felnőttként (vagy kamaszként) úgy mondhatunk, ha a papírt, naplót – a rá írt problémáinkkal együtt – elégetjük, vagyis megsemmisítjük – tanácsolja dr. Szalma Ibolya.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ütõs téma: a stroke

2026. július 27.

A stroke kialakulásának okairól és a megelõzés lehetõségeirõl



Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelõzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentõséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfõbb okát, azaz a független életvitel megszûntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelõzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezetõ okokat, illetve a veszélyeztetõ tényezõk csökkentésének lehetõségeit.

Azokat a tényezõket nevezzük stroke-kockázati tényezõknek, vagy másképpen stroke-rizikófaktoroknak, melyek fontos szerepet játszanak a kialakulásában.

Léteznek befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezõk. Nem befolyásolható tényezõ a beteg kora, neme és a már bekövetkezett TIA vagy elszenvedett stroke. A rizikófaktorok nagyobb csoportját a befolyásolható tényezõk adják, melyekre kellõ hangsúllyal figyelve jelentõsen csökkenthetõ a stroke kialakulása. Ezen befolyásolható tényezõkhöz tartoznak az életmóddal összefüggõ rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelõ betegségek.

Egészségünkre

2026. július 27.

Ügyeljünk a megfelelõ folyadék-utánpótlásra

A testünk több mint felét (50-60%) alkotó folyadék nem alkot zárt rendszert. A vízfelvétel és a vízleadás állandó egyensúlyban van, melynek eredményeként a test folyadékmennyisége csak szûk határok között ingadozik, kb. 500 ml határon belül. A szervezet állandóan üríti magából a folyadékot, melynek összemennyisége normális hõmérsékletnél, megerõltetés nélkül 2,5 liter naponta, kánikulában, sportolás közben akár 4-5 literig is felmehet. Az elvesztett folyadékot - amely vizelet (1300 ml), széklet (150 ml), verejtékezés (500 ml) illetve légzés (450 ml) útján távozik szervezetünkbõl - folyamatosan pótolnunk kell.

Normális körülmények között testünk szomjúságérzettel jelzi, mikor van szüksége folyadék-utánpótlásra. Erre azonban sajnos nem mindig lehet hagyatkozni, mivel ez a szabályozás csak 1% vízveszteség után lép fel. Jobb tehát ha állandóan gondoskodunk utánpótlásról, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. Szervezetünk maga is termel folyadékot az anyagcsere-folyamatok eredményeként a tápanyagok elégetésekor, melynek mennyisége mintegy 300 ml naponta. A maradék másfél litert táplálék és folyadékfelvétel útján kell pótolnunk. A szükséges folyadékmennyiséghez italok, folyékony ételek és élelmiszerek közvetítésével jutunk.

Állás vagy járás közben fáj a dereka? Ez lehet a megoldás

2026. július 26.

A derékfájás az egyik leggyakoribb ok, ami miatt a páciensek szakorvoshoz fordulnak, sokan azzal a panasszal, hogy járás vagy állás közben a legrosszabb. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a fájdalom hátterében álló leggyakoribb okokat vette számba.

Ezért fájhat a dereka állás vagy járás közben 

Izomfáradtság
A hosszú álldogálás vagy gyaloglás feszítő hatást gyakorolhat az alsó háti szakasz izmaira, ami fájdalmat eredményezhet. Ez a fájdalom enyhül, ha leülünk vagy lefekszünk. (A túlsúly ebből a szempontból kiemelt kockázati tényezőnek számít.)

A kezelés alapja is maga a pihentetés, szükség esetén borogatás, majd kis idő után az izmok finom nyújtása. Hosszú távon pedig a testsúlyrendezés és a stresszkezelés is fontos lépés lehet.

Gerinccsatorna szűkület
A gerinccsatorna beszűkülése extra nyomást helyez a gerincvelőre és az idegekre, és ez a probléma igen gyakran az alsó háti szakaszt, a derekat érinti. Sokan azt tapasztalják, hogy a fájdalom erősödik leüléskor vagy előre hajoláskor. Emellett olyan tünetek is előfordulhatnak, mint a lábak elgyengülése, a zsibbadás, érzéskiesés a derékban, a fenékben vagy a lábakban, illetve éles, a lábak felé sugárzó fájdalom. Súlyos esetben a bél- és húgyhólyag problémák is jelentkezhetnek, illetve a szexuális funkció is sérülhet. Bár létezik veleszületett gerinccsatorna szűkület is, leggyakrabban azonban az 50 feletti populáció találkozik a betegséggel.

A gerinccsatorna szűkület kezelésének első lépéseként a nem műtéti megoldások jönnek szóba, minta a fizikoterápia, a gyulladáscsökkentő injekciók és gyógyszerek, valamint esetleg olyan komplementer módszerek, mint az orvosi akupunktúra.  Ha az állapot nem javul, vagy romlik, olyan műtéti megoldást szokás választani, ami stabilizálja a gerincet és csökkenti az idegeket érő nyomást.