Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szőrös kézfej - mit jelent?

Érdekességek2023. május 15.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A kézelemzés módszerét követve az első dolog nem a tenyér vonalainak a megfejtése vagy tanulmányozása, hanem a kézfej alapos vizsgálata. A kézfejek szőrössége, a bőr állapota sok mindenről árulkodik.  

A nagyon szőrös kézfej
Amikor a kézfejet erős szőr borítja, s így a bőr láthatatlan, akkor ez túl tengő állatias ösztönökre, vitalitásra és a fizikai tevékenységek túlhangozására utal, kifejezetten a szexualitás és az evés területén. Az ilyen kéz tulajdonosa hajlamos a durvaságra, nem szereti az ínyencségeket, ezzel szemben viszont a mennyiség áll az első helyen. Az aktív életmódot kedveli, büszke a teherbírására.

Szőrös kézfej
Ez a középső fázis férfiasságra és férfias jellemzőkre utal. A fizikai vágyak tekintetében nagyon nagy önfegyelem van jelen. E kéz tulajdonosa jól viszonyul az intim kapcsolatokhoz, tud határozott és felelősségteljes lenni.

Vastag szőr
Amikor a szőrszálak vastagok, akkor az állatias ösztönök kerülnek előtérbe. Ha a szőrszálak erősek, de vékonyszálúak, akkor az illető intellektuális beállítottságú, fontos számára a fegyelem és a kifinomultság.

Vékonyszálú szőr a férfiak esetében
Amikor egy férfi kezén, kevés és vékonyszálú szőr található az nem túl jó előjel. Az illető nem igazán férfias, hajlamos a gyengeségre. Nem tud határozott vagy parancsoló lenni, hajlik a nyomásra és időnként kiszámíthatatlan. Általában idegi és pszichológiai problémákkal küszködik.


A selymes felületű bőr
A női kéz esetében a sima bőr egyértelműen ravaszságra, okos manőverezésre utal. Az ilyen kezű hölgyek nagy törődést és kényeztetésre vágynak.
Ha a férfi kéz ilyen, az hajlamos a túlzásokra ha senki nem szab határokat ennek, szereti a luxust és a kényelmet.

Az erős szerkezetű bőrfelület
A se nem puha se nem érdes bőrfelület a fizikai és az intellektuális képességeknek az egyensúlyáról árulkodik. Az illető, akár nő, akár férfi képes aktív, energetikus életet élni és az intellektuális képességeit is ki tudja fejezni. Jó képességű egyén, aki hajlik határozottságra és fegyelmezett életmódra.

Az érdes bőrfelület
Kiváló egészségű, kockázatot vállaló egyén. Habzsolja az életet imád enni és szórakozni. Egyénisége erős, időnként akaratos és érzéketlen is tud lenni.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.