Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szükségem lesz az inzulinra a szülés után is?

Érdekességek2024. november 16.

A cukorbeteg várandósok gondozása nem ér véget a baba születésével: a kismamák kezét nem szabad elengedni akkor sem, ha állapotuk rendeződni látszik. Hogy mire számíthatnak az érintettek a továbbiakban, és miért van jelentősége a szülést követő kontrollvizsgálatoknak, arról dr. Para Györgyit, a Cukorbetegközpont diabetológus, belgyógyász szakorvosát kérdeztük.

Fotó: 123rf.com– A várandósság alatt diagnosztizált cukorbetegség gondozása és a vércukorértékek kontrollálása a magzat és a kismama egészsége szempontjából is kulcsfontosságú. Tapasztalataink szerint a kismamák általában komolyan veszik az orvos által előírt teendőket a babavárás időszakában. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy a szülést követően is figyelemmel kell kísérni az édesanya egészségi állapotát, amelyben már kevésbé partnerek az érintettek. Pedig a gesztációs diabétesszel diagnosztizált kismamák a későbbiekben jó eséllyel számíthatnak a 2-es típusú cukorbetegség kialakulására, de azok esetében is elengedhetetlen a szakorvosi kontroll, akiket a szülést megelőzően 1-es vagy 2-es típusú cukorbetegként diagnosztizáltak – hangsúlyozza dr. Para Györgyi.

Cukorbetegként várandósan – a szülés utáni teendőkről

Ha ön 1-es típusú cukorbeteg

Az 1-es típusú cukorbetegség esetén az inzulinkezelés és a szakorvosi kontrollok természetesen a várandósságot követően is folytatódnak. A kismamáktól azt kérjük, hogy már 1-2 héttel a gyermek világrajövetelét követően jelentkezzenek kontrollra (ehhez elegendő egy telefonos vagy videokonzultáció). Fontos tudni, hogy a szülés után a kismama szervezete sokkal érzékenyebb lesz az inzulinra, ezért az inzulint felére kell csökkenteni, és az igénynek megfelelően tovább adaptálni. Az 1-es típusú diabéteszesek esetében már a várandósság elejétől javasolt a szenzor használata, ennek hiányában a vércukorszint nagyon gyakori ellenőrzésével előzhető meg a súlyos hipoglikémia– hívja fel az érintettek figyelmét a szakember. Hogy ne érje meglepetés a kismamát, és elkerülje a hipoglikémiát, a vércukormérő mellett érdemes gyorsan ható glükózforrásokat is állandóan készenlétben tartani. 

Ha ön 2-es típusú cukorbeteg

Ha a kismama 2-es típusú cukorbetegként lett várandós, szintén a kezelőorvosa fogja eldönteni, hogy a továbbiakban milyen terápiára és gyógyszerekre lesz szükség a szülés után. Ez esetben is javasolt sort keríteni a szakemberrel történő konzultációra a szülést követő két héten belül, akár egy videó- vagy telefonhívás formájában. Az édesanya általában ugyanazokat a gyógyszereket fogja szedni, amelyeket a terhesség előtt is, feltéve, hogy azok jól kontrollálták cukorbetegségét, és a szoptatás alatt is biztonságosan alkalmazhatók.


Ha önnél a várandósság alatt diagnosztizálták a cukorbetegséget (GDM)

Amennyiben a babavárást megelőzően a kismama nem volt cukorbeteg, akkor a GDM okozta szénhidrát-anyagcserezavar is jó eséllyel teljes mértékben rendeződik a baba megszületése után. Így, ha a várandósság során inzulinkezelést írt elő a kezelőorvos, akkor valószínűleg arra sem lesz a továbbiakban szüksége. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs semmiféle további teendő. Mint Para doktornő mondja, már a kórházban szorosan nyomon követik a vércukorértékek változását, és arra kérik a kismamát, hogy a méréseket otthonában is folytassa pár napig. Amennyiben minden érték a normál tartományban van, akkor nem szükséges a továbbiakban mérni, és a diéta is befejezhető. 

A gyermekágy 8-12. hetében fel kell keresni a diabetológus szakorvost, és az ekkor elvégzett OGTT (orális glükóz tolerancia teszt) eredményeinek függvényében születik szakorvosi ajánlás a hosszú távú továbbkövetéshez. Erre a vizsgálatra azonban sajnos már csak az édesanyák töredéke jön el, aminek valószínűleg az az oka, hogy ez idő tájt elsősorban a baba körüli teendőkkel vannak elfoglalva. Pedig kiemelt jelentőségű lenne az érintettek utánkövetése, hogy időben kiszűrhessük a prediabéteszt, illetve egy esetlegesen kialakuló cukorbetegséget. Mint említettük, a terhességi cukorbetegséget követően megnő a rizikója a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának, így ezért is érdemes nyomon követni az anyagcsere-háztartásunkat.

A várandósság alatt mért magasabb vércukorértékek azonban sokszor a terhesség előtt is fennálló egyéb diabéteszformákra is felhívhatják a figyelmet, amelyek a szülést követően is megmaradnak, és további kezelést igényelnek. 

– Az 1-es vagy 2-es típusú cukorbeteg kismamáknak, illetve a terhességi cukorbetegséggel (GDM) diagnosztizált édesanyáknak is azt tanácsolom tehát, hogy a szülés után ne csak a babájukra, hanem önmagukra is fokozottan figyeljenek, mindenképpen fogadják meg kezelőorvosuk iránymutatásait, és vegyenek részt az utánkövetésben a későbbi szövődmények elkerülése érdekében. A következő várandósságukra készülve pedig már a babatervezés fázisában jöjjenek el diabetológiai konzultációra, hiszen a teherbeeséshez és az egészséges várandóssághoz egyaránt fontos a nagyon jó vércukorháztartás – hangsúlyozza dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont szakembere.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.