Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szülés és elhízás is hajlamosíthat stressz inkontinenciára

Érdekességek2021. november 19.

A stressz inkontinencia kifejezés nem a pszichés terhelésre, hanem a fizikai nyomásra utaló megnevezés, amely vizeletszivárgással jár, és amely nagyon kellemetlenül érintheti a pácienseket. Dr. Csutak Magdolna, az Urológiai Központ szakorvosa a probléma gyakori okaira és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Fotó: gettyimages.comStressz inkontinencia – a leggyakoribb típus


Az akaratlan vizeletszivárgás olyan gyakori probléma, hogy az Amerikai Urológiai Társaság szerint a 30-60 év közti nők közel 30 %-a, a férfiaknak 1,5-5 %-a tapasztalja. Magának az inkontinenciának 6 típusa ismert: a késztetéses, a túlfolyásos, a funkcionális, a kevert, a teljes és a stressz inkontinencia. Ez utóbbi a leggyakoribb típus, amely a fizikális nyomást érti stressz alatt, egész pontosan azt a helyzetet, amikor a húgyhólyag és az vizeletkontrollért felelős izmok valamiért nagyobb nyomás alá helyeződnek. Ilyenkor az érintettnek akaratlanul szivárogni kezd a vizelete, elcseppen néhány csepp.

Jellemző helyzetek, amelyek kiválthatják a stressz inkontinenciát:
– köhögés,
– nevetés,
– tüsszentés,
– ugrálás,
– edzés,
– nehéz súlyok emelgetése,
– szexuális együttlét.

Természetesen nem mindenkinél jelentkezik minden ilyen helyzetben vizeletszivárgás, előfordulhat, hogy valaki csak egyszer-egyszer tapasztalja a stressz inkontinenciát, másnál már akár egy székből való felállás is kiválthatja. 

A nőknél kétszer olyan gyakori

Nem meglepő, hogy a nők kétszer gyakrabban szenvednek a stressz inkontinenciától, mint a férfiak, hiszen az egyik legnagyobb rizikófaktor a terhesség és a szülés, amely kapcsán a záróizmok és a medence izmai is megnyúlnak és meggyengülnek. Ugyanakkor a probléma természetesen a férfiakat is érintheti, különösen prosztataműtét után. A további hajlamosító tényezők közt található a mindkét nemet érintő idősödés, a dohányzás vagy más ok miatt kialakuló krónikus köhögés, a nagy mennyiségű koffein és alkoholfogyasztás, az elhízás, a székrekedés miatti erőlködés, az ugrálással, nagy megterheléssel járó fizikai aktivitás, a medencét érintő műtétek, és bizonyos hormonális eltérések. 

Kezelési lehetőségek stressz inkontinencia esetén

Ahhoz, hogy eldönthessük, milyen kezelés a leghatékonyabb, pontosan tudnunk kell, mi váltja ki a stressz inkontinenciát. Sok esetben kombinálnunk kell a különböző lehetőségeket, mint például a gyógyszeres kezelést a medencefenéki izmok tornájával – hangsúlyozza dr. Csutak Magdolna, az Urológiai Központ urológusa.


– Vannak helyzetek, amikor „csak” életmód változtatásokat ajánlunk, hiszen egy jelentősebb túlsúly leadása már nagy segítség lehet. Olyan szokásokat is ajánlatos lehet lecserélni, amelyek irritálják a hólyagot és/vagy köhögésre ingerelnek, ilyen elsősorban a dohányzás, a kávé- és alkoholfogyasztás, illetve az ugrálással járó aktivitások. Szintén természetes gyógymód lehet a medencefenéki torna, a Kegel-gyakorlatok végzése, amely tudatosítja az itt található izmok használatát és meg is erősíti azokat, tehát idővel könnyebb lesz zárni a záróizmokat. Ugyancsak ezt a célt szolgálják bizonyos elektromos stimuláló eszközök, amelyek közül körültekintően ajánlott válogatni, legjobb, ha ebben a kérdésben szakorvossal egyeztet a páciens.

Bizonyos esetekben, különösen menopauzát átélő vagy azon már átesett nők esetében beválhat az ösztrogénpótlás, bár magára a stressz inkontinenciára nem létezik konkrét gyógyszer. Ritkábban, de előfordulhat, hogy műtét szükséges a megfelelő életminőség eléréséhez, és használatos lehet az izomlazító hatású Botox-injekció és a katéterezés is. Minden esetben az a cél, hogy az érintettek megszabaduljanak a kellemetlen, akár kínos panasztól, és újra jól érezzék magukat a bőrükben. Érdemes tehát leküzdeni a szégyenérzetet, beszélni róla és tenni ellene, mert van segítség, van megoldás!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.