Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szülés után is kialakulhatnak véralvadási rendellenességek!

Érdekességek2018. október 02.

Nagyon fontos, hogy az esetleges alvadási faktorok csökkent működése még a gyermekvállalás előtt kiderüljön, hogy később ne alakuljon ki vérzéses szövődmény. Olvasóinknak a problémáról Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa ad tájékoztatást.

Vérzékenységről akkor beszélünk, amikor a véralvadás nem a megfelelő ütemben következik be, így a vérzés tovább tart. A véralvadás többszörösen kontrollált fehérjék együttműködésének eredménye. Ezek a fehérjék folyamatosan hatnak egymásra, beindítják, fokozzák egymás aktivitását, és ezzel egy időben hatnak a működésüket gátló faktorok is. Ily módon alakul ki az az egyensúly, hogy vérzés esetén a vér megalvad, azonban véralvadás az érpályán belül nem következik be. Ezen fehérjék (alvadási faktorok és a véralvadást leállító faktorok) valamelyikének hiánya, csökkent mennyisége vagy aktivitása vérzékenységet eredményez. Megkülönböztetünk veleszületett, továbbá az élet folyamán kialakult (szerzett) vérzékenységet, ezeken belül is súlyos, középsúlyos és enyhe formákat.

A szülés utáni vérzékenység okai

Szüléskor átlagosan 300 ml körüli vér elvesztését normálisnak tekinthetjük, ugyanis maga a folyamat vérzéssel jár. Amennyiben azonban a vérzés meghaladja az 500 ml-t, akkor postpartum, azaz szülés utáni vérzésről beszélünk, amelynek lehet szülészeti oka – például nem tud összehúzódni a méh izomzata, esetleges méhlepényrészletek nem válnak le stb…

Amennyiben veleszületetten enyhe vérzékenysége van a kismamának, az a terhesség során nem okoz problémát, mivel terhességben bizonyos alvadási faktorok aktivitása megemelkedik, így a véralvadása normális lesz, viszont a szülés után néhány nappal már fokozódhat a hüvelyi vérzés, mivel a kismamánál visszaáll az eredeti, alacsonyabb véralvadásifaktor – aktivitás.  Sajnos az is előfordulhat, hogy a terhesség alatt, illetve a szülés után alakulnak ki véralvadási rendellenességek, és a vérzéses tünetek esetleg csak hetek elteltével otthon jelentkeznek. Többek közt ezért is fontos a szakorvosi kontroll!


Kontroll már a szülés előtt!

Kiemelendő, annak fontossága, hogy az esetleges alvadási faktorok csökkent működése már a gyermekvállalás előtt kiderüljön, mert a megfelelő kezelést a szülés során, illetve gyermekágyban is csakis így lehet időben megkapnia.

Másodszor, a kismamák terhesség előtti véralvadás laboratóriumi leletei rendkívül fontos információul szolgálnak a szülés után jóval később jelentkező vérzékenység gyors, precíz diagnózisának felállításához és a hatékony kezelés elkezdéséhez, amivel meggátolható, hogy életveszélyes állapot alakuljon ki. Épp ezért ezeket a leleteket is nagyon fontos megőrizni!

A szülés utáni napokban, hetekben a már otthon jelentkező hüvelyi vérzés fokozódásakor vagy ismételt jelentkezésekor azonnali orvosi segítségnyújtásra van szüksége a kismamának! A Nem szabad halogatni a nőgyógyászati kontrollvizsgálatot akkor sem, ha a kismama bőrén kék foltokat (hematómákat) észlel, a hüvelyi vérzése ismételten beindul, illetve a sápadtsága, vérszegénysége fokozódik: a kialakult vérzékenység az életet is veszélyeztetheti –  hangsúlyozta dr. Szélessy Zsuzsanna.

A vérzékenység megállapításához hematológus által kijelölt és értékelt laborvizsgálatok szükségesek, hiszen a vérzékenységnek több formája, oka létezik, amelyeket más-más módon kell kezelni.

Nagyon fontos, hogy minden, nem szokványosnak gondolt vérzéssel, vérszegénységgel fel kell keresni az orvost, akár gyermekvállalás előtt, akár szülés után jelentkezzenek a tünetek. A vérzékenység minden esetben kezelhető, nem veleszületett formái pedig gyógyíthatóak!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mi történik a szívvel és más szervekkel, ha évekig magas a vérnyomás?

2025. szeptember 04.

A magas vérnyomással kapcsolatban még mindig él az a tévhit, hogy mivel jellemzően nem okoz tünetet, nem is igényel kezelést. Holott, ha kezeletlenül marad, az évek, évtizedek alatt komoly rombolást képes véghez vinni az szívben és más szervekben a „csendes gyilkos”. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa ezeket következményeket vette sorra.  

Miért kell kezelni a magas vérnyomást?

A kezeletlen magas vérnyomást nem véletlenül nevezik csendes gyilkosnak, ugyanis bár nem okoz fájdalmat vagy másféle szenvedést, de alattomosan nagy pusztítást okoz a szervezetben. Évek alatt súlyos érelmeszesedéshez vezethet például a szívizomzatban, az agyban, a vesében, a szem ütőereiben. Ennek következtében pedig jelentősen megnőhet az infarktus, a stroke, a szívelégtelenség vagy akár a vakság kockázata is.
– Ma már szerencsére egyre többen ismerik a magas vérnyomás kockázatát, ezért néhány otthon mért magas érték kapcsán már orvoshoz fordulnak. Mások sajnos még mindig nem veszik komolyan a betegséget, ezért sem az életmódjukon nem változtatnak, sem adott esetben a gyógyszereket nem tekintik szükségesnek – mondja dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa. – Holott nem csak az elsőnek evidensen adódó erek és a szív károsodhat a nem kezelt magas vérnyomás miatt, de jelentősen nő akár a demencia, akár a merevedési zavar kockázata is.

Vízi balesetek

2025. szeptember 03.

A magyaroknak, a strandolás és a vízpart említésével elsősorban a Balaton jut eszükbe. Aki megteheti, azonban már jó ideje a tengerpartot részesíti előnyben. A tenger partján és a hullámok között úszva viszont másra kell figyelni, mint a megszokott tóparti nyaraláskor.

A nyílt vízen már az 50 km/óra sebességű szél is 6–7 m magas hullámokat képes kelteni. A mélyebb vízből a sekélyebb part felé a hullámok magassága nő, a két hullám közötti idő csökken, azaz a felcsapó hullám gyakoribban gördül partra. Ezért a parton megtörő hullámok magasabbak és a tengerben úszót könnyen elsodorják.

A tengerben való úszásnál ezért észben kell tartani a hullámzást: ez visszaveti a partra úszni igyekvőt, és a küzdelem kimerültséghez, majd fulladáshoz vezethet. A tapasztalatlan, bajban levő nyaralót a tengerparti vízimentők ugyan kimentik, de csak akkor, ha a baleset a körülbójázott (tehát a vízimentők által belátható) kijelölt partszakaszon történik. Fontos azt is tudni a tengerparton nyaralóknak, hogy a tengeren nem szabad használni gumimatracot! A hullámverés és a szél könnyen elsodorja a parttól a matracot, és „kievezni” lehetetlen.

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.