Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Találjunk rá a pihentető alvásra: 6 jó tanács

Érdekességek2023. május 16.

Hogyan merüljünk álomba esténként úgy, hogy előtte „ne számoljuk a bárányokat”, és egész éjjel jól aludjunk?  Elsősorban tartsuk be az ún. alváshigiénés szabályokat, ami azt jelenti, hogy vegyünk fel olyan életmódbeli szokásokat, magatartási formákat, melyek elősegítik az alvászavarok megelőzését vagy megszüntetését. Tippek a jó alváshoz, köztük néhány kevésbé ismert ötlettel.

Fotó: 123rf.com1. Ébredés mindennap ugyanabban az időben

A felkelés ideje jelentős mértékben függ attól, hogy este mikor tudunk elaludni. Rendkívül fontos, meghatározó tényező lehet, hogy a felkelés és a lefekvés mindennap azonos időben történjék. Ennek célja, hogy a rendszertelenség e téren ne zavarja meg a biológiai óránkat, és ne okozzunk elalvási nehézségeket magunknak. Még alkalmi késői lefekvések esetén is – pl. egy sokáig tartó munkával töltött vagy ünnepi este után – keljünk fel a szokásos időben. Ennek fő előnye, hogy jobban alszunk tőle este! A rendszeresen ugyanabban az időben történő étkezések szintén segítenek abban, hogy ne „toljuk el” biológiai óránkat., hiszen az étkezési idő fontos hivatkozási pontot jelent.

2. Kék fényt szűrő szemüveg használata

Egy 2020. júliusában publikált tanulmányban amerikai kutatók vizsgálták a kék fényt szűrő szemüvegek hatását 60 olyan személy esetében, akikre a késői órákban is fokozott képernyő-használat (computeren, okostelefonon, táblagépen) volt jellemző. A tanulmány szerzői arra a megállapításra jutottak, hogy ezek a védőeszközök hatékony beavatkozást jelenthetnek az alvás javítására, különösen az „éjszakai baglyoknál”.  Nem ok nélkül, hiszen ezek a szemüvegek védenek a nagy fényerejű elektronikus eszközök monitorai által kibocsátott kék fény nemcsak a szemre gyakorolt káros hatásai ellen, hanem az alvás szempontjából is. 

Ennek okai: a kék fény élénkítő hatású, és megzavarja az alvási ciklust szabályozó melatonin hormon termelődését. Emiatt csökken a melatonin szintje a szervezetben, és nehezebben tudunk elaludni. Mellőzzük tehát, ha lehet, ezen elektronikus eszközök használatát a lefekvés előtti órákban. De ha pl. a késő esti vagy éjjeli munkavégzés elkerülhetetlen, mindenképpen viseljünk kék fényt szűrő szemüveget. A kék fényről mindazonáltal tudnunk kell, hogy része a természetes fény spektrumának, és segít napközben éberen tartani minket. Reggel pl. elengedhetetlenül szükséges, mert elősegíti az ébredést és biológiai óránk helyes működését, sőt még hangulatjavító hatású is.

3. Végezzünk rendszeres testmozgást, de ne későn

A testmozgás akkor is különösen fontos, ha a járvány idején többet kell otthon maradnunk. Nemcsak az alvásminőségre káros stressz mérséklésére, hanem a fizikai aktivitás gyulladáscsökkentő hatása miatt is. Hiszen a krónikus gyulladás az immunrendszer túlaktiválását idézi elő, ami nem megfelelő alváshigiéniát okozhat Amellett a testmozgás hatására emelkedik a szerotonin (boldogsághormon) szintje a szervezetben, mely segíti később az elalvást, és javítja az alvásminőséget (az életkor előrehaladtával kevesebb termelődik belőle). A fizikai aktivitás csökkenti továbbá a lehetséges alvási apnoéval (légzéskimaradással) összefüggő nappali aluszékonyságot. Mindezek ellenére, ha a késői órákban, pl. 18h után sportolunk, mivel az növeli testhőmérsékletünket, elmozdulást okozhat a biológiai órában, és így zavarja az elalvást.


4. Este főként kerüljük zsíros ételek, vörös húsok fogyasztását

Amellett, hogy veszélyt jelent vonalainkra nézve, az esti kiadós és/vagy zsíros ételeket tartalmazó vacsora zavarhatja az alvást. Ahhoz, hogy mélyen aludjunk, a testhőmérsékletnek ugyanis csökkennie kell 1 C fokkal; egy túl kiadós vagy zsíros vacsora azonban megnöveli az emésztési időt, megemeli a test belső hőmérsékletét. Ami pedig a vörös húst illeti, nehezen emészthető proteineket tartalmaz, ami az említett okból szintén zavarhatja az alvást. A táplálkozási szakemberek a kielégítő alvás szempontjából is a mediterrán diétát ajánlják, mely sok zöldséget, gyümölcsöt, halat és olíva olajat tartalmaz. Ezt támasztja alá pl. egy 2018-ban készült, görög tanulmány, mely 1640 alany vizsgálatán alapult, és kimutatta, hogy e diéta követése jobb alvást eredményez.

5. Alvás zokniban, kesztyűben vagy sapkában…

Minthogy, mint említettük, az elalváshoz testhőmérsékletünknek (a belső szervek szintjén) 1 C fokkal mérséklődnie kell, célszerű hálószobánk hőmérsékletét 16-18 C fokon tartani. Mégis, számos tanulmány rámutat, hogy végtagjaink – kéz, láb – és a fejünk melegen tartása elősegíti az alvást, mert a hő tágítja az ereket, és hideg környezetben elősegíti az alvást. Pl. egy 2018-as, dél-koreai tanulmány szerint zokni hordása az ágyban 7,5 perccel lerövidíti az elalvási időt, és 32 perccel meghosszabbítja az alvást, továbbá 7,5-szeresével csökkenti az éjszakai felébredések számát. (Természetesen ez a megoldás nem vonatkozik a meleg nyári éjszakákra, sem azokra  akiknek nagyon magas a testhőmérsékletük.)

6. Éjszakai felébredéskor ne próbálkozzunk rögtön az újbóli elalvással

Az alvásspecialisták szerint a hálószoba csak alvásra szolgáljon, és ne dolgozószobának. Így csak akkor vegyük igénybe a hálószobát, ha fáradtnak érezzük magunkat, és készek vagyunk elaludni. Ha azonban éjszaka gyakran felébredünk, és nehezen tudunk ismét visszaaludni, jobb, ha felkelünk az ágyból egy kis időre. Ilyenkor tanácsos átmennünk a másik szobába, elfoglalni magunkat valamivel, és csak azután próbálkozni újra az alvással. Hiszen, ha mindenáron megpróbálunk újra elaludni, anélkül, hogy sikerrel járnánk, felerősíti a szorongást, a félelmet az álmatlanságtól – ami természetesen még inkább megnehezíti az elalvást.

Fotó: 123rf.com

Valójában az éjszakai felébredések, ha rövidek, nem komolyak: az éjszakánkat alkotó 4-6 alvási ciklus mindegyike között előfordulhatnak, mert az egyes ciklusok között van egy kis ébredési szakasz … amire általában nem emlékszünk másnap. 65 év után éjszakánként egy óra ébrenlét még egyébként is normális lehet, az öregedéssel járó alvásminőség-romlás miatt.

A placebo-hatás is gyakran segíti az alvást

Érdekes megfigyelés a szakemberek részéről, hogy akár egy cukortabletta, melyről nem tudjuk, hogy az, lehetővé teszi az altatókról való leszokást. Ez az ún. placebo-hatásnak köszönhető, hiszen egy hatóanyag nélküli, placebo „gyógyszer” szedésétől a páciens azt várja, hogy működjön. – magyarázzák az orvosok. Amikor ugyanis elhiszi, hogy „igazi” altatót szed, csökkenti az alvás miatti szorongását, és így gyorsabban tud elaludni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Itt a tavasz, és a szemallergia is

2025. április 29.

A tavaszi napsütés sokak számára nem csak örömöt, hanem kellemetlenséget is hoz. A pollenszezon kezdetével milliók életét érinti a szemallergia. A pollenhelyzet súlyosbodik és egyre több ember életminőségét rontja. Az Alensa körképe szerint a szemallergia globális kihívást jelent, és a megoldás a megelőzésben rejlik.

Az allergia terjedése

Az allergének olyan külső anyagok, amelyek allergiás reakciót váltanak ki, a légzőrendszeren, emésztőrendszeren vagy a bőrön keresztül juthatnak a szervezetbe. Minden beteg egyedi küszöbértékkel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy ugyanaz a mennyiségű allergén, ami az egyik személynél tolerálható, másoknál súlyos reakciót válthat ki. Az allergiás rhinitisben szenvedő betegek gyakran tapasztalnak szemtüneteket is, mint például viszketést, irritációt, kivörösödést vagy könnyezést, ezt allergiás kötőhártya-gyulladásnak is nevezzük. Az allergiás reakció a szemhéjat is érintheti, a területén duzzadás, börpír, víszketés és ritka esetekben ekcéma is megjelenhet. A szemallergia lehet szezonális – tarthat a tavaszi, őszi időszakban, amikor a pollenek koncentrációja magasabb a levegőben, vagy lehet állandó, ha az érintett szőr és por allergiában is szenved.

A pollen-allergiában szenvedők számának növekedése világszerte megfigyelhető, különösen a fejlett országokban és a városi környezetekben élők körében. Míg az Egyesült Államokban évente körülbelül 85 millió felnőtt szenved allergiás náthában, a helyzet világszinten egyre aggasztóbb.

Itthon sem jó a helyzet

Magyarország helyzete különösen aggasztó az allergiás megbetegedések szempontjából, ugyanis hazánk Európa egyik allergizálóbb területe a parlagfű tekintetében.  A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy a magyar lakosság közel 25%-át érinti a parlagfű-allergia. A helyzet az ország déli részén a legsúlyosabb, ahol a szezonális allergiás rhinitisben szenvedő felnőtt betegek több mint 80%-ánál mutatható ki parlagfű-érzékenység a bőrtesztek során. A parlagfű térnyerése hazánkból indult, és innen kezdte meg térhódítását Közép- és Kelet-Európában. A probléma nem csak önmagában a parlagfű jelenlétében rejlik, hanem abban is, hogy az európai pollentérkép folyamatosan változik. Sokak számára egyes fűfajták, gyomnövények és csalánfélék virágai is allergizáló lehetnek.  Ezt befolyásolják olyan kulturális tényezők is, mint például új növényfajok, mint például a nyír-, a ciprus vagy a tölgyfák  betelepítése a városi parkokban, valamint a klímaváltozás hatásai. E miatt a magyar lakosságnak nem csak a parlagfűvel kell megküzdenie, hanem egy folyamatosan bővülő allergén-palettával is, ami még inkább próbára teszi az érzékeny szemeket és légutakat.

Emésztő gondok – A puffadás, és étrendi megoldásai

2025. április 28.

Mit tud a FODMAP étrend?


A FODMAP nem egy újabb divatdiéta, hanem orvosi bizonyítékokkal és klinikai vizsgálatokkal alátámasztott terápiás étrend, melyet az irritábilis bélszindróma (IBS) kezelésére dolgoztak ki az ausztráliai Monash Egyetemen.
Az alacsony FODMAP étrend az egyetlen bizonyítékokon alapuló és hatékony étrend az IBS kezelésében, melyet a hazai szakmai irányelv is egyértelműen javasol.
Irodalmi adatok szerint IBS-es betegeknél az alacsony FODMAP diéta hatására 74-86%-ban csökkenek az emésztőrendszeri tünetek.
A FODMAP étrend IBS-en kívül számos betegség gyomor-bélrendszeri tüneteinek enyhítésében is hatásosnak bizonyult, mint például gyulladásos bélbetegségek, SIBO, funkcionális diszpepszia, endometriosis és a hasfájós csecsemőknél (itt a szoptató édesanyának kell követnie az étrendet).
Az diéta betarthatósága szempontjából fontos, hogy helyettesítésen és nem kizáráson alapul, így például a magas FODMAP tartalmú alma helyett narancsot, míg a fokhagyma helyett metélőhagymát választhat a páciens.


Mi a puffadás? Miért puffadunk?


A puffadás szubjektív gáz-, nyomás- és teltségérzetet jelent, mely jelentkezet a has felső, középső vagy alsó részén. A páciensek gyakran úgy írják le ezt a jelenséget, hogy olyan „a hasam, mint egy lufi”, vagy „mintha várandós lennék”. (1)
Nem kell, hogy egyedül érezzük magunkat, ha érintettek vagyunk. A puffadás az átlag népesség 16-31%-ában fordul elő, az irritábilis bélszindrómában (IBS) szenvedőknél pedig ennél is magasabb arányban: 66-90%-ban. (Az IBS olyan emésztőrendszeri betegség, amikor nem mutatható ki szervi ok a beteg tünetei és a hasi fájdalom között.)
A puffadás kialakulását tekintve összetett jelenség, társulhat felszívódási zavarokhoz (pl.: tej- és a gyümölcscukor malabszorbcióhoz, amely túlzott hidrogéngáz termelődéssel jár) és egyéb betegségekhez. A puffadás gyakori túlsúly esetén, ilyenkor a megnövekedett hasűri nyomás is hozzájárul ehhez a tünethez.
Étrendi szempontból puffadáshoz vezethetnek a nehezen emészthető, túl zsíros élelmiszerek, ételek és az ún. erjedő szénhidrátok, FODMAP-ok amelyekről az alábbiakban lesz szó.


Mi a FODMAP?

A FODMAP egy mozaikszó, azoknak a szénhidráttípusoknak a kezdőbetűiből „olvadt össze”, amik kerülendők vagy csak kis mennyiségben fogyaszthatók. Ezek az ún. fermentábilis vagy „erjedő”, rosszul felszívódó szénhidrátok: Fermentable Oligosaccharides, Disaccharides, Monosaccharides And Polios. A FODMAP-ok közös tulajdonsága, hogy:


a bélben található baktériumok bontják, fermentálják ezeket a szénhidrátokat gázképződés közben – a folyamat puffadáshoz vezethet
extra vizet kötnek meg a bélben, ezzel magyarázhatók az IBS hasmenéses tünetei
az extra víz és gáz a bélfal feszüléséhez, kitágulásához vezet, ami – különösen az arra érzékeny egyéneknél – fájdalommal jár. (2, 3, 4)
fontos! az élelmiszerek, ételek többsége nem sorolható az abszolút tiltott vagy az abszolút javasolt kategóriába – mivel azok FODMAP tartalma az elfogyasztott mennyiségtől is függ. Bizonyos konyhatechnológiai eljárásokkal, pl.: áztatással csökkenthető a FODMAP-tartalom. (3, 5)

Mi a véleménye a neurológusnak a migrén piercingről?

2025. április 28.

Aki krónikus migrénnel küzd, szinte mindennel hajlandó megpróbálkozni, amitől a panaszok enyhülését reméli. Így jutnak el néhányan a migrén piercingig, amelyről dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa mondta el a szakmai állásfoglalást és a véleményét.

Miért fontos a migrén kivizsgálása?

A fejfájás okainak felderítése során a betegek első körben rendszerint neurológushoz fordulnak, aki a panaszok függvényében további kivizsgálást javasolhat, akár belgyógyászati, akár szemészeti, fogászati téren és bizonyos esetekben képalkotó vizsgálat (CT, MR, érvizsgálat) elvégzése is szükséges lehet.
– A migrénes fejfájás kivizsgálása és kezelése mindenképpen orvosi feladat, már csak azért is, mert a nem megfelelő indikációval beszedett, jelentős mennyiségű fájdalomcsillapító további fejfájást generálhat, vagyis a kezelési mód lesz a kiváltó ok is egyben – hangsúlyozza dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa.
– Általában a rohamok súlyossága és gyakorisága határozza meg, milyen gyógyszert javaslunk. Vannak azonban általános szabályok, amelyek minden migrénes rohamnál igazak. Minél hamarabb, megfelelő gyógyszermennyiséget a megfelelő formában kell alkalmazni, az orvos utasításainak megfelelően. Ugyanakkor tudni kell, hogy specifikus rohamgyógyszert havi 10 alkalomnál többször nem ajánlott bevenni és szintén nem ajánlottak a kábító fájdalomcsillapítók sem.
Létezik megelőző kezelés is, az úgynevezett profilaxis, ami akkor javasolt, ha havi 4-5 alkalomnál gyakoribb, vagy hosszan tartó, az alkalmazott kezelésre nem reagáló fejfájások jelentkeznek. Ilyen esetben a betegnek folyamatosan kell szedni egy gyógyszert, azért, hogy ne alakuljon ki akár minden másnap a migrén. Ide tartozó szerek például bizonyos antidepresszánsok, epilepszia ellenes gyógyszerek, bétablokkolók– csakis megfelelő orvosi felügyelet mellett. Ugyancsak beválhat krónikus migrén ellen a Botox-terápia. A Botox-injekciókat a fej és a nyak területére injektáljuk, hogy a benne található exotoxin nevű anyag csökkentse azt a feszültséget, görcsösséget az adott izmokban, ami kiváltója lehet a migrénes rohamoknak. A kúraszerűen alkalmazott Botox-terápia már 10-14 napon után hatékony lehet, és ha 3 havonta megismételjük a kezelést, akár tartósan is meg lehet szabadulni a rettenetes migrénes fejfájástól. 

Milyen más módszerekkel próbálkoznak a migrénesek?

Egy 2002-es felmérés szerint a fejfájós páciensek 85%-a alkalmazott már valamilyen alternatív terápiát, és 60%-uk hatékonynak is érezte azt. Az American Headache Society és egy másik szervezet a Petasites hybridus (acsalapu) nevű gyógynövénnyel kapcsolatban fogadta el azokat a kutatásokat, amelyek szerint csökkenti a migrénes rohamok gyakoriságát és súlyosságát. (Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy alkalmazáskor rendszeresen ellenőrizni kell a májenzimek szintjét.) Kevésbé erős bizonyítékok támasztják alá néhány további étrend kiegészítő hatásosságát, de van, akinél beválik a magnézium, a B2 vitamin, a Q10 koenzim és a melatonin. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik a masszázs, a jóga, az akupresszúra és az akupunktúra is.