Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Találjunk rá a pihentető alvásra: 6 jó tanács

Érdekességek2023. május 16.

Hogyan merüljünk álomba esténként úgy, hogy előtte „ne számoljuk a bárányokat”, és egész éjjel jól aludjunk?  Elsősorban tartsuk be az ún. alváshigiénés szabályokat, ami azt jelenti, hogy vegyünk fel olyan életmódbeli szokásokat, magatartási formákat, melyek elősegítik az alvászavarok megelőzését vagy megszüntetését. Tippek a jó alváshoz, köztük néhány kevésbé ismert ötlettel.

Fotó: 123rf.com1. Ébredés mindennap ugyanabban az időben

A felkelés ideje jelentős mértékben függ attól, hogy este mikor tudunk elaludni. Rendkívül fontos, meghatározó tényező lehet, hogy a felkelés és a lefekvés mindennap azonos időben történjék. Ennek célja, hogy a rendszertelenség e téren ne zavarja meg a biológiai óránkat, és ne okozzunk elalvási nehézségeket magunknak. Még alkalmi késői lefekvések esetén is – pl. egy sokáig tartó munkával töltött vagy ünnepi este után – keljünk fel a szokásos időben. Ennek fő előnye, hogy jobban alszunk tőle este! A rendszeresen ugyanabban az időben történő étkezések szintén segítenek abban, hogy ne „toljuk el” biológiai óránkat., hiszen az étkezési idő fontos hivatkozási pontot jelent.

2. Kék fényt szűrő szemüveg használata

Egy 2020. júliusában publikált tanulmányban amerikai kutatók vizsgálták a kék fényt szűrő szemüvegek hatását 60 olyan személy esetében, akikre a késői órákban is fokozott képernyő-használat (computeren, okostelefonon, táblagépen) volt jellemző. A tanulmány szerzői arra a megállapításra jutottak, hogy ezek a védőeszközök hatékony beavatkozást jelenthetnek az alvás javítására, különösen az „éjszakai baglyoknál”.  Nem ok nélkül, hiszen ezek a szemüvegek védenek a nagy fényerejű elektronikus eszközök monitorai által kibocsátott kék fény nemcsak a szemre gyakorolt káros hatásai ellen, hanem az alvás szempontjából is. 

Ennek okai: a kék fény élénkítő hatású, és megzavarja az alvási ciklust szabályozó melatonin hormon termelődését. Emiatt csökken a melatonin szintje a szervezetben, és nehezebben tudunk elaludni. Mellőzzük tehát, ha lehet, ezen elektronikus eszközök használatát a lefekvés előtti órákban. De ha pl. a késő esti vagy éjjeli munkavégzés elkerülhetetlen, mindenképpen viseljünk kék fényt szűrő szemüveget. A kék fényről mindazonáltal tudnunk kell, hogy része a természetes fény spektrumának, és segít napközben éberen tartani minket. Reggel pl. elengedhetetlenül szükséges, mert elősegíti az ébredést és biológiai óránk helyes működését, sőt még hangulatjavító hatású is.

3. Végezzünk rendszeres testmozgást, de ne későn

A testmozgás akkor is különösen fontos, ha a járvány idején többet kell otthon maradnunk. Nemcsak az alvásminőségre káros stressz mérséklésére, hanem a fizikai aktivitás gyulladáscsökkentő hatása miatt is. Hiszen a krónikus gyulladás az immunrendszer túlaktiválását idézi elő, ami nem megfelelő alváshigiéniát okozhat Amellett a testmozgás hatására emelkedik a szerotonin (boldogsághormon) szintje a szervezetben, mely segíti később az elalvást, és javítja az alvásminőséget (az életkor előrehaladtával kevesebb termelődik belőle). A fizikai aktivitás csökkenti továbbá a lehetséges alvási apnoéval (légzéskimaradással) összefüggő nappali aluszékonyságot. Mindezek ellenére, ha a késői órákban, pl. 18h után sportolunk, mivel az növeli testhőmérsékletünket, elmozdulást okozhat a biológiai órában, és így zavarja az elalvást.


4. Este főként kerüljük zsíros ételek, vörös húsok fogyasztását

Amellett, hogy veszélyt jelent vonalainkra nézve, az esti kiadós és/vagy zsíros ételeket tartalmazó vacsora zavarhatja az alvást. Ahhoz, hogy mélyen aludjunk, a testhőmérsékletnek ugyanis csökkennie kell 1 C fokkal; egy túl kiadós vagy zsíros vacsora azonban megnöveli az emésztési időt, megemeli a test belső hőmérsékletét. Ami pedig a vörös húst illeti, nehezen emészthető proteineket tartalmaz, ami az említett okból szintén zavarhatja az alvást. A táplálkozási szakemberek a kielégítő alvás szempontjából is a mediterrán diétát ajánlják, mely sok zöldséget, gyümölcsöt, halat és olíva olajat tartalmaz. Ezt támasztja alá pl. egy 2018-ban készült, görög tanulmány, mely 1640 alany vizsgálatán alapult, és kimutatta, hogy e diéta követése jobb alvást eredményez.

5. Alvás zokniban, kesztyűben vagy sapkában…

Minthogy, mint említettük, az elalváshoz testhőmérsékletünknek (a belső szervek szintjén) 1 C fokkal mérséklődnie kell, célszerű hálószobánk hőmérsékletét 16-18 C fokon tartani. Mégis, számos tanulmány rámutat, hogy végtagjaink – kéz, láb – és a fejünk melegen tartása elősegíti az alvást, mert a hő tágítja az ereket, és hideg környezetben elősegíti az alvást. Pl. egy 2018-as, dél-koreai tanulmány szerint zokni hordása az ágyban 7,5 perccel lerövidíti az elalvási időt, és 32 perccel meghosszabbítja az alvást, továbbá 7,5-szeresével csökkenti az éjszakai felébredések számát. (Természetesen ez a megoldás nem vonatkozik a meleg nyári éjszakákra, sem azokra  akiknek nagyon magas a testhőmérsékletük.)

6. Éjszakai felébredéskor ne próbálkozzunk rögtön az újbóli elalvással

Az alvásspecialisták szerint a hálószoba csak alvásra szolgáljon, és ne dolgozószobának. Így csak akkor vegyük igénybe a hálószobát, ha fáradtnak érezzük magunkat, és készek vagyunk elaludni. Ha azonban éjszaka gyakran felébredünk, és nehezen tudunk ismét visszaaludni, jobb, ha felkelünk az ágyból egy kis időre. Ilyenkor tanácsos átmennünk a másik szobába, elfoglalni magunkat valamivel, és csak azután próbálkozni újra az alvással. Hiszen, ha mindenáron megpróbálunk újra elaludni, anélkül, hogy sikerrel járnánk, felerősíti a szorongást, a félelmet az álmatlanságtól – ami természetesen még inkább megnehezíti az elalvást.

Fotó: 123rf.com

Valójában az éjszakai felébredések, ha rövidek, nem komolyak: az éjszakánkat alkotó 4-6 alvási ciklus mindegyike között előfordulhatnak, mert az egyes ciklusok között van egy kis ébredési szakasz … amire általában nem emlékszünk másnap. 65 év után éjszakánként egy óra ébrenlét még egyébként is normális lehet, az öregedéssel járó alvásminőség-romlás miatt.

A placebo-hatás is gyakran segíti az alvást

Érdekes megfigyelés a szakemberek részéről, hogy akár egy cukortabletta, melyről nem tudjuk, hogy az, lehetővé teszi az altatókról való leszokást. Ez az ún. placebo-hatásnak köszönhető, hiszen egy hatóanyag nélküli, placebo „gyógyszer” szedésétől a páciens azt várja, hogy működjön. – magyarázzák az orvosok. Amikor ugyanis elhiszi, hogy „igazi” altatót szed, csökkenti az alvás miatti szorongását, és így gyorsabban tud elaludni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Okoseszközt ajándékozna karácsonyra gyermekének? Érdemes tudnia az online veszélyekről!

2025. december 23.

Az első saját okoseszköz – telefon, tablet vagy laptop – megvásárlása a gyerekek számára mérföldkő, ugyanakkor az új eszköz számos kockázattal is jár, mint például a kártevők, az adatlopás vagy a gyerekeket célzó online átverések.

A megfelelő biztonsági szoftver használata és a gyerekek biztonságtudatosságra való felkészítése fontos, mert gyakran nem is sejtik, hogy az interneten ugyanazok a veszélyek leselkednek rájuk, mint a való életben – csak digitális formában.

Milyen veszélyek fenyegetik a gyerekeket?

Az ESET szakértőinek tapasztalatai szerint a gyerekekre leselkedő leggyakoribb online veszélyek a következők:


Online zaklatás (cyberbullying): sértő üzenetek, bántó képek vagy videók megosztása, kizárás az osztályközösségből. Ez gyakran a közösségi médián vagy üzenetküldő appokon keresztül történik, és komoly lelki terhet róhat a gyerekekre.
Hamis nyereményjátékok és appok: az általános iskolások kíváncsiságát könnyű kihasználni. Egy „nyerj új telefont” típusú hamis weboldal vagy egy csábító mobiljáték letöltése után a kiberbűnözők adatokat, jelszavakat szerezhetnek.
Játékon belüli csalások: sok népszerű online játékban vannak vásárlási lehetőségek. A támadók gyakran hamis ajánlatokkal vagy feltört fiókokkal próbálnak értékes virtuális tárgyakat vagy valódi pénzt kicsalni. Egy csaló például egy online játékban hozzáférést szerzett egy gyermek fiókjához, és a nevében több tízezer forint értékben vásárolt tárgyakat. A szülők csak utólag, a bankkártya-értesítésekből jöttek rá a történtekre.

Emlékező sejtek? Sejtszinten is tárolhatók a traumák egyes kutatások szerint

2025. december 23.

Egyes új tudományos kutatások átrajzolják azt a képet, ahogyan a test és az emlékezés kapcsolatáról eddig gondolkodunk: nem csak az agy „emlékszik”, a vese-, izom- és immunsejtek is képesek molekuláris szinten raktározni a múltbeli hatásokat, tartósan befolyásolva azok működését. Egy magyar módszer erre a felismerésre építve igyekszik feloldani a testi lenyomatokat.

Kutatások igazolják, hogy a vesén túl más szövetek is hosszabb távú memóriát hordoznak. Ilyen az úgynevezett epigenetikus izommemória a vázizomzatban, amely segít a sport kihagyása utáni gyorsabb regenerációban. Hasonló jelenség az immunrendszer „képzett immunitása” (Trained Immunity), ahol egy korábbi fertőzés tartósan átprogramozhatja a csontvelő őssejtjeit, harciasabb immunsejteket termelve. Emellett az epigenetika kutatja a transzgenerációs traumák hatásait is, vagyis azt, hogyan befolyásolhatják a felmenők súlyos élményei az utódok biológiai folyamatait.

„A sejtes memória felfedezése sokak fantáziáját megmozgatta, hiszen ez új megvilágításba helyezi azt is, ahogyan a traumákról gondolkodunk. Valószínűleg új utak nyílhatnak a gyógyításban, és új módszerek is születhetnek” – fogalmazott Pinezits Csaba, a Lélektisztító nevű traumaoldó módszer kidolgozója. „2024-ben a New York University kutatói például azt találták, hogy agyon kívüli, úgynevezett nem neuronális sejtek is képesek hasonló tanulási mintázatokra, mint az idegsejtek” – tette hozzá.

A disszonancia redukciója

2025. december 22.

Mivel a disszonancia annál nagyobb minél vonzóbb az elvetett alternatíva, minél több a választási lehetőség és minél nagyobb a tét, több lehetőség is adódik a csökkentésére. Felértékelhetjük az általunk választott alternatívát a többi leértékelésével párhuzamosan, vagy nem vehetünk tudomást a döntésünk ellen szóló érvekről és/vagy tapasztalatokról, vagyis járhatjuk az önigazolás legegyszerűbb útját. Szélsőséges esetben elkerülhetjük magát a cselekvést vagy döntést is, bár a mindennapi életben ez ritkán lehetséges, hisz (az előbbi példával élve), ha szükségünk van autóra, előbb-utóbb döntenünk kell valamelyik típus mellett, mint ahogy iskolát is kell választani a gyereknek, de azt is rendszeresen el kell döntenünk, mit ebédeljünk.

És folyamatos döntéseinket egyfelől jó döntésnek kell tekintenünk (minél nagyobb a tét, annál inkább), másfelől ezeknek illeszkedniük kell valamiféle személyiségtörténeti egységbe, egyszerűbben szólva: jó lenne következetesnek látni magunkat, döntéseink sorozatában is. Ezért lehet szükség bizonyos információk kizárására, átértékelésére, végső esetben mentségek keresésére, a felelősség áthárítására. (Megtévesztettek, becsaptak, olyan hihető volt, logikusnak tűnt, parancsra tettem etc.)