Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tanulj meg hálás lenni!

Érdekességek2022. január 01.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az év végéhez közeledve sokan átgondoljuk a mögöttünk álló időszakot. Összevetjük az elképzeléseket a megélt realitással, és gyakran tapasztaljuk a kettő között feszülő éles különbséget. Ilyenkor hajlamosak vagyunk borúsan látni a dolgokat ahelyett, hogy hálásak volnánk mindazért a jóért, mely talán folyamatosan körülvesz minket. A hála megélése nélkülözhetetlen a testi-lelki egészségünk megőrzése szempontjából. Érdemes tehát megtanulnunk, tudatosan helyet adnunk neki az életünkben.  

Miért fontos a hála?
Ha az életünkben megjelenő hiányállapot helyett inkább arra koncentrálunk, ami erőforrásként a rendelkezésünkre áll, a negatív érzések helyett pozitív emóciók fogják a gondolkodásunkat irányítani, melyek serkentően hatnak ránk, s kedvező befolyással lesznek a viselkedésünkre.

Melyek a hála előnyei?
A hálás ember képes felismerni és értékelni az életben a jót, ez pedig kedvezően hat a közérzetére, valamint az egészségi állapotára. Hatékonyabban néz szembe a problémákkal, a feszültségekkel.
A hála javítja az emberi kapcsolatokat, csökkenti a fásultság és megszokottság érzését. Megerősíti az önértékelés és az önbecsülés szintjét. Boldogabbá tesz.
A hála megszünteti az irigységet, a kapzsiságot, a bosszankodást, a szorongást, az aggodalmaskodást, a rosszkedvet, az ellenségeskedést. Segítségével derűlátóbbak és kiegyensúlyozottabbak lehetünk.

Hogyan csináld?
Attól, hogy valami kapcsán többször kimondjuk a „köszönöm” szót, még nem feltétlenül éljük át a hálát. Hálásnak lenni inkább egyfajta gondolkodásmód, melynek során arra törekszünk, hogy értékelni tudjuk azt, amit más – s eddig talán mi is – természetesnek vettünk.
Érdemes elsajátítani ezt a fajta pozitív szemléletet, melyhez kezdetben talán tudatos erőfeszítést kell tennünk, később képessé válhatunk arra, hogy a maga természetességében éljük meg.

Gyakorlat
Készíts egy listát mindarról, ami bosszant, ami bánt, amit legszívesebben kitörölnél az életedből. A lista tetszőleges hosszúságú lehet.
Ha sikerült összegyűjtened őket, akkor most tételenként gondold végig, mit köszönhetsz, vagy más mit köszönne mindennek.
Pl. Zajosak a szomszédaim >> Van otthonom.
Lekéstem a buszt, várnom kell a következőre. >> Van egy kis időm, hogy végre átgondoljak néhány dolgot.
Fáj a derekam az egész napos ülő munka miatt. >> Van, ami motivál, hogy mozogni, vagy tornázni kezdjek.


Ha megtanuljuk más szemüvegen keresztül szemlélni az életünket, ha képessé válunk arra, hogy értékeljük azt, ami eddig talán csak bosszúságot okozott, az nem csupán pszichésen tehet kiegyensúlyozottabbá, de fizikálisan is jobb közérzetet biztosít.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.