Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tanulj meg hálás lenni!

Érdekességek2022. január 01.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az év végéhez közeledve sokan átgondoljuk a mögöttünk álló időszakot. Összevetjük az elképzeléseket a megélt realitással, és gyakran tapasztaljuk a kettő között feszülő éles különbséget. Ilyenkor hajlamosak vagyunk borúsan látni a dolgokat ahelyett, hogy hálásak volnánk mindazért a jóért, mely talán folyamatosan körülvesz minket. A hála megélése nélkülözhetetlen a testi-lelki egészségünk megőrzése szempontjából. Érdemes tehát megtanulnunk, tudatosan helyet adnunk neki az életünkben.  

Miért fontos a hála?
Ha az életünkben megjelenő hiányállapot helyett inkább arra koncentrálunk, ami erőforrásként a rendelkezésünkre áll, a negatív érzések helyett pozitív emóciók fogják a gondolkodásunkat irányítani, melyek serkentően hatnak ránk, s kedvező befolyással lesznek a viselkedésünkre.

Melyek a hála előnyei?
A hálás ember képes felismerni és értékelni az életben a jót, ez pedig kedvezően hat a közérzetére, valamint az egészségi állapotára. Hatékonyabban néz szembe a problémákkal, a feszültségekkel.
A hála javítja az emberi kapcsolatokat, csökkenti a fásultság és megszokottság érzését. Megerősíti az önértékelés és az önbecsülés szintjét. Boldogabbá tesz.
A hála megszünteti az irigységet, a kapzsiságot, a bosszankodást, a szorongást, az aggodalmaskodást, a rosszkedvet, az ellenségeskedést. Segítségével derűlátóbbak és kiegyensúlyozottabbak lehetünk.

Hogyan csináld?
Attól, hogy valami kapcsán többször kimondjuk a „köszönöm” szót, még nem feltétlenül éljük át a hálát. Hálásnak lenni inkább egyfajta gondolkodásmód, melynek során arra törekszünk, hogy értékelni tudjuk azt, amit más – s eddig talán mi is – természetesnek vettünk.
Érdemes elsajátítani ezt a fajta pozitív szemléletet, melyhez kezdetben talán tudatos erőfeszítést kell tennünk, később képessé válhatunk arra, hogy a maga természetességében éljük meg.

Gyakorlat
Készíts egy listát mindarról, ami bosszant, ami bánt, amit legszívesebben kitörölnél az életedből. A lista tetszőleges hosszúságú lehet.
Ha sikerült összegyűjtened őket, akkor most tételenként gondold végig, mit köszönhetsz, vagy más mit köszönne mindennek.
Pl. Zajosak a szomszédaim >> Van otthonom.
Lekéstem a buszt, várnom kell a következőre. >> Van egy kis időm, hogy végre átgondoljak néhány dolgot.
Fáj a derekam az egész napos ülő munka miatt. >> Van, ami motivál, hogy mozogni, vagy tornázni kezdjek.


Ha megtanuljuk más szemüvegen keresztül szemlélni az életünket, ha képessé válunk arra, hogy értékeljük azt, ami eddig talán csak bosszúságot okozott, az nem csupán pszichésen tehet kiegyensúlyozottabbá, de fizikálisan is jobb közérzetet biztosít.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)