Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Táplálkozás és javuló hangulat

Érdekességek2020. április 24.

Fotó: pixabay.com

Ingadozó kedélyállapot, jobb-rosszabb közérzet, stressz, nem kielégítő alvásminőség… Ilyen problémáinkat – lelki bajainkkal együtt – könnyen összefüggésbe hozhatjuk táplálkozásunkkal. Az agyműködésünk és az általunk elfogyasztott ételek közötti kapcsolat, a kutatások nyomán, már régóta nem vet fel kételyeket.

Evés közben figyelni a hangulatunkra és az egészségünkre azt jelenti, hogy elfogadjuk a „pszicho-táplálkozás” tanításait. Mindaz, amit megeszünk, befolyásolja hangulatunkat, esetleges depressziónkat, vagy akár azt is, mennyire vagyunk képesek kezelni a stresszt, illetve hogyan alszunk éjjelente.

Ha egyes táplálékok elősegítik az idegsejtek kellő működését, a kreativitást, a jó közérzetet stb., addig mások ellenkezőleg: depressziót, szomorúságot idézhetnek elő. Tudtuk-e pld., hogy az omega3 zsírsavakban bővelkedő zsíros halak segítenek a baby blues (vagy más néven gyermekágyi szomorúság, szülés utáni levertség) legyőzésében, illetve az életöröm fenntartásában (különösen télen)?

Hogy a sáfrány antidepresszáns flavonoidokat tartalmaz? Vagy hogy „időeltolódásban” élni és táplálkozni – a biológiai ritmusunkhoz képest – a nyomott hangulat állandósulását eredményezheti? És a kiegyensúlyozatlan bélflóra sötét gondolatokat idézhet elő, míg ha az rendben van, nyugtat, és elűzi a stresszt? Ha mindezekről nem volt eddig elég információnk, nem árt tájékozódni…

Minden falat „táplálhatja” az életkedvet
Tudtuk, hogy a dopamin nevű ingerületátvivő anyag (boldogsághormon) hiányával összefüggő nyomott hangulat esetében ügyelni kell a megfelelő mennyiségű tirozin (a dopamin „elöljárój”) bevitelére a szervezetbe? Ha nem, lentebb kitérünk arra, milyen táplálékok segíthetnek ebben. Ez az antidepresszánsként is emlegetett aminosav, a tirozin nemcsak a kedélyállapot javítására, hanem az agyi funkciók élénkítésére is hivatott.


Azután ismert-e számunkra, hogy a hormonháztartást zavaró egyes adalék- vagy vegyi, környezetszennyező anyagok befolyásolhatják az agyműködést azáltal, hogy az életörömöt kiváltó hormon termelődését is zavarják? Tehetünk ellene a táplálkozás útján is! Hiszen minden falattal elősegíthetjük, vagy akadályozhatjuk jó hangulatunk és közérzetünk kialakulását. Jelenleg elmondható, hogy a legjobb, az agyműködést élénkítő és a jó közérzetet elősegítő étrendek a mediterrán típusú diéták. Mind azonos kritériumnak felelnek meg: a speciális tulajdonságokkal rendelkező, egészséges ételekre kell összpontosítani étrendünkben.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.