Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Táplálkozási tanácsok savas reflux, gyomorégés ellen

Érdekességek2023. október 27.

Fotó: 123rf.com

Égő érzés, amely a nyelőcsőben a gyomorból történő savas visszafolyás hatására keletkezik. A reflux időszakosan jelentkezik, és ha nem túl súlyosak a tünetek, a legtöbb esetben megfelelő táplálkozási szokásokkal segíthetünk rajta.

A gyomor savat termel a táplálék megemésztésére, és ha mennyisége emelkedik, kellemetlen, égő érzést okoz, ami hosszú távon károsíthatja a nyelőcső nyálkahártyáját is. Az egyik gyakori emésztési probléma, a savas reflux akkor jelentkezik, amikor a nyelőcső alsó záróizma nem működik megfelelően, és emiatt a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. Amennyiben a reflux csak időszakos jelenség, a savhatás és égő érzés megszűnését követően a nyelőcső nyálkahártyája képes regenerálódni.

Mik lehetnek az okok?

Egyes dietetikusok 4 fő okot különböztetnek meg.

– A mechanikai okok közé tartozik a rekeszsérv (a gyomor egy részének áthaladása a rekeszizmon). A túlzott hasi nyomás a túlsúllyal, székrekedéssel, túlevéssel vagy rossz (pl. görnyedt) testtartással hozható összefüggésbe.

– A kémiai okok között szerepelnek az ún. antikolinerg anyagokat tartalmazó gyógyszerek (bizonyos antidepresszánsok, szorongásoldók, antihisztaminok stb.), a növényvédőszer-maradványok, valamint a dohány és az alkohol, amelyek hozzájárulnak a nyelőcső alsó záróizmának ellazulásához.

– Idegi ok lehet a fizikai és/vagy pszichés stressz.

– Táplálkozási jellegű, amikor bizonyos élelmiszerek lassítják a gyomor kiürülését és/vagy elősegítik a nyelőcső záróizmának ellazulását.


Amit tanácsos előnyben részesíteni a táplálkozás során

– Gyümölcsök és zöldségek al dente

A gyümölcsök és zöldségek bővelkednek rostokban, melyek segítenek a székrekedésen, továbbá antioxidánsaik védik a nyálkahártyát. Jól tesszük, ha csak kissé főzzük meg vagy pároljuk őket, hogy a nyershez képest lágyabbak, könnyebben emészthetők legyenek. De felejtsük el a belőlük készült dzsúszokat, mert elvész bennük a rosttartalom és a laktató hatás. Azokat a zöldségeket és gyümölcsöket is kerülni kell, amelyek savasítanak az étkezés végén, mert ezzel lassítják az emésztést.

– Növényi olajok sütés-főzés nélkül, nyersen

A növényi olajok könnyebben emészthetők, mint az állati zsírok. Számos közülük ómega-3 zsírsavat tartalmaz, mely gyulladáscsökkentő hatású, és védi a nyálkahártyát. Ilyen pl. a repceolaj, a dió-, len-, camelina (gomborka vagy sárgarepce)-olaj, a kenderolaj stb. Előnyös, ha főzés nélkül használjuk őket, hogy emészthetők maradjanak és megőrizzék jótékony hatásukat. Pl. gőzben párolt zöldséget ízesítsünk néhány csepp növényi olajjal.

– Sovány fehérjék: baromfihús, hal, tojás, tofu…

Viszonylag könnyen emészthetők, és elősegítik a jóllakottságérzetet. Tanácsos az étkezés elején fogyasztani őket, mert hozzájárulnak a gyomorsavtermeléshez, ami serkenti a nyelőcső záróizmának záródását.

– Gluténmentes keményítőtartalmú élelmiszerek

Rizs, quinoa, hajdina, zab, korall-lencse, édesburgonya… rostokat és energiát biztosítanak. Felhasználásuk előnyben részesítendő a búzáéval szemben, noha a búzakészítmények napi szinten szerepelnek étrendünkben (kenyér, tészták, péksütemények…), és túlzott mennyiségben rosszul tolerálhatók.

– Tejtermékek uzsonnára

Joghurt, sajt, túró… nem irritálják a gyomor nyálkahártyáját, és étkezések között fogyasztva enyhítik a magas gyomorsav-termelődést. De ügyelni kell a tej esetében a laktózérzékenységre. A rosszul megemésztett tej bélgázokat okoz, amelyek a gyomrot feszítő hatásuk miatt kedveznek a refluxnak.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.