Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Táplálkozási tévhitek 2.

Érdekességek2022. január 13.

Amikor tenni szeretnénk a karcsúság érdekében, gyakran számos hibát követünk el táplálkozásunkban. Előfordul, hogy ezek a problémák tévhiteken alapulnak, és nem vezetnek az áhított célhoz, a fogyáshoz. Ezért tanácsos eloszlatni őket. Összegyűjtöttük közülük olyanokat, melyek rossz táplálkozási szokásokká válhatnak.  Egy kis odafigyeléssel azonban könnyen változtathatunk rajtuk. Az első részt a cikk alján levő linkre kattintva olvashatják el!

TÉVHITEK:

A fogyásért szenvedni kell

Zöldséglét inni, amit nem szeretünk; megtiltani magunknak kedvenc édességeinket; nem enni, amikor pedig éhesek vagyunk; csak zöldséget vagy zöldséglevest enni 3 napon át; drága „fogyasztó” termékeket venni…általában egyik sem vezet eredményre.  Pedig sokunk tévesen úgy gondolja, hogy csak ilyen módszerekkel tud megszabadulni a felesleges kilóktól – azaz a fogyásért szenvedni kell…

A valóságban  ilyenkor elszakadunk érzeteinktől, megbillentjük szervezetünk egészséges egyensúlyát, és „büntetjük” magunkat. Mindez csak elősegíti az éhséget és a zsírok raktározódását. Innen ered, hogy az ilyen fajta fogyókúrák eredményeseknek tűnnek az első hetekben, de később visszahízással végződnek.

Tanácsunk:
Ne kényszerítsük magunk „kínzó” fogyókúrákra időszakosan, mert csak a rendszeresség vezethet eredményre. Táplálkozzunk kiegyensúlyozottan mindennap, és időnként engedjünk meg magunknak némi „extrát”, egy kis rendkívülit (évfordulókon, rendezvényeken, étteremben stb.). Utána azonban rögtön térjünk vissza a kiegyensúlyozott, egészséges étrendünkhöz.


Inkább válasszunk salátát, mint szendvicset

Gyakran azt gondoljuk, hogy napközben mindig jobb salátát ennünk, mint pld. szendvicset. Pedig ez tévedés…Ugyanis egy szószos saláta kalóriadúsabb lehet, mint bármely, barna kenyérből készült szendvics. Ha viszont a salátánk biztosan „könnyű” (pld. zöldsaláta, paradicsom, sárgarépa összetételű), azzal a kockázattal jár, hogy éhesek maradunk, és később nassolunk. Úgyhogy olykor nem árt egy szendvics uzsonnára…

Tanácsunk:
Ha már „salátapártiak” vagyunk, válasszunk protein tartalmú salátát (lehet benne sonka, tojás, tonhal, tofu…), vagy helyette nyers, illetve főtt zöldséget, összetett szénhidrátot tartalmazó ételt (quinoa, csicseriborsó, lencse). A salátáknál figyeljünk arra, hogy ne legyen túl sok olaj vagy szósz rajtuk. Az ideális, ha külön tálalják a salátát és az önteteket, így mi adagolhatjuk őket. A „light” salátákat pedig egészítsük ki pld. fehér sajttal és gyümölccsel, hogy tartalmasabbak legyenek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)