Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Táplálkozási tévhitek és rossz szokások 2. rész

Érdekességek2019. március 17.

Amikor tenni szeretnénk a karcsúság érdekében, gyakran számos hibát követünk el táplálkozásunkban. Előfordul, hogy ezek a problémák tévhiteken alapulnak, és nem vezetnek az áhított célhoz, a fogyáshoz. Ezért tanácsos eloszlatni őket. Összegyűjtöttük közülük olyanokat, melyek rossz táplálkozási szokásokká válhatnak.  Egy kis odafigyeléssel azonban könnyen változtathatunk rajtuk. Az első részt a cikk alján levő linkre kattintva olvashatják el!

TÉVHITEK:

6. A fogyásért szenvedni kell
Zöldséglét inni, amit nem szeretünk; megtiltani magunknak kedvenc édességeinket; nem enni, amikor pedig éhesek vagyunk; csak zöldséget vagy zöldséglevest enni 3 napon át; drága „fogyasztó” termékeket venni…általában egyik sem vezet eredményre.  Pedig sokunk tévesen úgy gondolja, hogy csak ilyen módszerekkel tud megszabadulni a felesleges kilóktól – azaz a fogyásért szenvedni kell…

A valóságban  ilyenkor elszakadunk érzeteinktől, megbillentjük szervezetünk egészséges egyensúlyát, és „büntetjük” magunkat. Mindez csak elősegíti az éhséget és a zsírok raktározódását. Innen ered, hogy az ilyen fajta fogyókúrák eredményeseknek tűnnek az első hetekben, de később visszahízással végződnek.

Tanácsunk:
Ne kényszerítsük magunk „kínzó” fogyókúrákra időszakosan, mert csak a rendszeresség vezethet eredményre. Táplálkozzunk kiegyensúlyozottan mindennap, és időnként engedjünk meg magunknak némi „extrát”, egy kis rendkívülit (évfordulókon, rendezvényeken, étteremben stb.). Utána azonban rögtön térjünk vissza a kiegyensúlyozott, egészséges étrendünkhöz.

7. Inkább válasszunk salátát, mint szendvicset
Gyakran azt gondoljuk, hogy napközben mindig jobb salátát ennünk, mint pld. szendvicset. Pedig ez tévedés…Ugyanis egy szószos saláta kalóriadúsabb lehet, mint bármely, barna kenyérből készült szendvics. Ha viszont a salátánk biztosan „könnyű” (pld. zöldsaláta, paradicsom, sárgarépa összetételű), azzal a kockázattal jár, hogy éhesek maradunk, és később nassolunk. Úgyhogy olykor nem árt egy szendvics uzsonnára…


Tanácsunk:
Ha már „salátapártiak” vagyunk, válasszunk protein tartalmú salátát (lehet benne sonka, tojás, tonhal, tofu…), vagy helyette nyers, illetve főtt zöldséget, összetett szénhidrátot tartalmazó ételt (quinoa, csicseriborsó, lencse). A salátáknál figyeljünk arra, hogy ne legyen túl sok olaj vagy szósz rajtuk. Az ideális, ha külön tálalják a salátát és az önteteket, így mi adagolhatjuk őket. A „light” salátákat pedig egészítsük ki pld. fehér sajttal és gyümölccsel, hogy tartalmasabbak legyenek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)

Felfázás tiktok-módra?

2025. október 29.

Veszélyes „házi hackek”

Az utóbbi időben a közösségi médiában újra és újra felbukkannak a húgyúti fertőzésre ajánlott gyors „hackek”: szódabikarbónás víz, „csodacukor” D-mannóz, azonnali enyhülést ígérő narancssárga tabletta, otthoni tesztcsíkok. Ezek egy része legfeljebb tüneti mankó, más részük kifejezetten kockázatos – és egyik sem helyettesíti a szakszerű diagnózist és kezelést.

TikTok-trendek, fenntartásokkal


Szódabikarbóna „pH-visszaállításhoz”: a vizelet savasságának csökkentésére és a csípő, égő érzés enyhítésére javasolják a vízben oldott szódabikarbóna bevételét, ám ez nem bizonyított kezelési mód a húgyúti fertőzésre, nagyobb mennyiségben pedig veszélyes is lehet, súlyos mellékhatásokat okozhat, ezért nem ajánlott alkalmazni ilyen célra.
D-mannóz kapszula: a D-mannóz egy természetes cukormolekula, amely a vizelettel ürülve megakadályozza a baktériumok megtapadását a húgyutak falán, így segítve azok kiürülését a szervezetből. Egy friss kutatás kimutatta, hogy nem előzi meg a visszatérő fertőzéseket – ezért önmagában nem tekinthető megoldásnak.
Áfonyalé/-tabletta: a megfelelő PAC (proantocianidin)-tartalmú áfonyakészítmények megelőzésre jók lehetnek, de aktív fertőzés kezelésére nem. [1]
Phenazopyridine (másnéven „AZO”): olyan gyógyszer, amely a vesén keresztül a vizelettel kiválasztva helyi fájdalomcsillapító hatást fejt ki a húgyutakra. Bár csökkentheti a csípő-égő érzést a húgyutak nyálkahártyáján, csak tüneti szer, a fertőzést nem gyógyítja.
Otthoni tesztcsík: segíthet eligazodni, de korlátai miatt nem válthatja ki az orvosi diagnózist és a szükséges laborvizsgálatot.

Pitvarfibrilláció – Megfelelő kivizsgálás után személyre szabott kezelés

2025. október 28.

Ha a tünetek alapján pitvarfibrilláció lehetősége merül fel, a diagnózishoz többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatokon kívül alapvető az EKG és szintén szükséges és fontos a Holter EKG, amely ma már akár 7 napig is kényelmesen viselhető. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája.
A betegség egyik veszélye abban rejlik, hogy sokszor tünetmentes és csak egy más okból elvégzett kivizsgálás során derülhet rá fény. Holott a kezelés panaszmentes esetben is fontos, ugyanis az embóliaveszély ilyenkor is fennáll.


A kezelés lépcsőzetesen épül fel – mondja dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az első lépcsőfok az életmódkezelés, és ennek megtartása mellett jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben a különböző beavatkozások.


Így épül fel a kezelési lépcső

Életmódbeli változtatások


Dohányzásról való leszokás és alkoholfogyasztás mellőzése: ezek a tényezők jelentősen rontják a szív-érrendszer állapotát.
Stresszkezelés és rendszeres testmozgás: a tudatosan felépített életmód segíthet a tünetek enyhítésében. 
Egészséges táplálkozás: a kiegyensúlyozott étrend és a koffeinbevitel csökkentése is javasolt. 


Gyógyszeres kezelés


Szívritmus-szabályozó gyógyszerek: helyreállítják vagy fenntartják a normál szívritmust.
Béta-blokkolók és kalciumcsatorna-blokkolók: lassítják a szívverést és csökkentik a szív terhelését, így a szívritmus szabályozását segítik. 
Vérhígítók: megelőzik a vérrögképződést, ami növelhetné a stroke kockázatát.