Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tarol az ínhüvely-gyulladás a kézbetegség körében

Érdekességek2019. december 18.

Fotó: 123rf.comBegyulladt a keze? Nehezen tud megmarkolni egyes tárgyakat, lecsavarni egy kupakot, befőttes üvegtetőt? Az ínhüvely-gyulladás tartósan fennálló monoton mozdulatok miatt, de akár megerőltetés, akár egy nagytakarítás következtében is kialakulhat.

A kézsebész szerint csak súlyos esetben kell műteni, de az életmódon mindenképp változtatni kell, mert a panaszok akár állandósulhatnak és a kéz teljes mozgás-beszűkülését is okozhatja. Rossz hír azonban az, hogy ez az ortopédiai betegség ma már fiataloknál is kialakulhat.

Míg évtizedekkel ezelőtt a fodrászokra, kozmetikusokra, masszőrökre volt elsősorban jellemző, hogy kezük és csuklójuk fájdalmassá vált és nehezen mozgatták, ma már az ínhüvelygyulladás a leggyakoribb kézsebészeti betegség. Nőket és férfiakat egyaránt érint és egyre gyakoribb probléma a fiatalok körében. A szakember emlékeztet, hogy egyre korábban, már gyermekkorban állandó társ a mobiltelefon, a táblagép, vagy más okoseszköz, amelynek gyakori használata idővel több módon megbosszulja magát kezünkön.

„A kézben lévő inak, valamilyen monoton tevékenység, vagy megerőltetés miatt begyulladnak, amely nemcsak fájdalommal, hanem a kéz mozgás-beszűkülésével is jár. A páciens nemcsak a feladatait nem tudja rendesen ellátni, hanem idővel pihenni sem tud majd – mondta Dr. Szalontay Tibor, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő kézsebész főorvosa. 


Azt, hogy a tünetek mögött valóban ínhüvelygyulladás áll-e, elsősorban az orvos fizikális vizsgálattal-, esetleg ultrahangos képalkotással tudja megállapítani, utóbbival derül ki az is, mekkora a gyulladás területe. Röntgenfelvételt és laborvizsgálatokat is kérhet a szakorvos, amely elsősorban arra irányul, hogy nincs-e olyan elváltozás a kézben, amely hatással lehet az inak hosszú távú funkcióira. 

 „A leghatásosabb és legfőbb gyógymód a pihentetés. Persze nem mindenki tudja ezt megvalósítani, már csak az életmódjából, munkájából adódóan sem. Ilyen esetekben megoldást jelenthetnek különböző tépő záras sínek, gipszrögzítések, kineziotapek, alkalmazhatunk nem szteroid alapú, gyulladáscsökkentő kenőcsöket, tapaszokat, vagy szájon keresztül szedett gyógyszereket. Ezeknek kettős a funkciójuk: fontos a gyulladás- és a fájdalomcsökkentés” – tette hozzá a kézsebész szakorvos.

A műtét csak súlyos esetben jöhet szóba, viszont ha valaki nem tud, vagy nem akar az életmódján, munkáján változtatni, a panaszok újra kialakulnak és visszatérnek. Egy költözködéssel, vagy nagytakarítással járó megerőltetésből kialakult ínhüvelygyulladás könnyedén gyógyítható, de egy zongorista, vagy egy masszőr, felszolgáló stb. élethelyzete már körülményesebb, hogy elkerülje a tünetek visszatérését. Ugyanilyen fontos a megelőzés is: ha a munkánk olyan, hogy ki vagyunk téve a monoton kézmozgásnak, rendszeresen mozgassuk meg kézfejünket és ujjainkat, más típusú mozgást is bevetve, ha pedig sportolunk, minden testrészünk melegítsük be. Ha a munkánk része a túl sok gépelés, a csukló alátámasztása, az asztal és székmagasság összehangolása megoldást jelenthet a panaszok elkerülése érdekében.

Az interjú videováltozata megtalálható itt: https://youtu.be/woxGRkyLs8k


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Tabu, ami megdönthető — a szülés utáni vizelettartási problémákról

2026. augusztus 07.

Hazánkban évente akár tízezer újszülött életét és fejlődését befolyásolja az édesanyák hallgatása. A kismamák többsége ugyanis tabuként kezeli a terhesség alatti és a szülés után jelentkező vizelettartási nehézségeket, annak ellenére, hogy ez a várandósággal együtt járó, szakemberek segítségével könnyen kezelhető, átmeneti tünet. Magyarországon minden harmadik kismama szembesül e problémával. Mindemellett a kezeletlen esetek több mint felénél mutatkoznak a terhességi depresszió tünetei, ráadásul az időben nem kezelt gyermekágyi inkontinencia később tartós vizeletinkontinenciához is vezethet. 

A gyermekáldás az egyik legcsodálatosabb esemény a hölgyek életében, mégis sokszor felesleges aggodalmak és tabuk nehezítik a gyermekvárást. Ennek háttérében sokszor a félelmek és az ismerethiány áll.

Minden harmadik kismama vizelettartási problémával küzd

Jól ismert társadalmi jelenség a gyermekvállalás későbbre tolódása, aminek a társadalmi mellett élettani hatásai is vannak. Ilyen a vizelettartási nehézség (inkontinencia) is ami – bár tudunk, de szemérmesen nem beszélünk róla –, mégis meghatározó tényező, hiszen minden harmadik terhességnél rövidebb-hosszabb ideig fennáll. Azaz a vizelettartási probléma a babavárás természetes velejárói közé tartozik, és be kell látnunk, igazán nincs rajta semmi szégyellni való. A veszélyt az jelenti, ha felismerés és kezelés nélkül marad a kismama. A szülést követően gyakrabban súlyosbodhat a önkéntelen vizeletvesztés – az esetek több mint felében, komoly életvezetési zavarokat, elszigetelődést, depressziót, szorongást okoz. Mindeközben a szakemberek tapasztalatai szerint a kismamák a megemelkedett vérnyomásról, vércukorszintről stb. sokkal nyíltabban beszélnek orvosukkal, mint a vizelettartási nehézségéről.

Vizelettartási problémák

2026. augusztus 06.

Csökkentse az inkontinencia kockázatát!

A nõket lényegesen gyakrabban érinti a vizelési inkontinencia - de vajon egyeseket miért jobban, mint másokat? E tekintetben melyek a legveszélyesebb életszakaszok, és milyen kiváltó okokat ismerünk? Mennyire örökletes a probléma? Fedezzük fel a fõ kockázati tényezõket az életünkben, és azt is, mit tehetünk elkerülésük érdekében!.

Míg sokan tudják, hogy például a terhesség kiválthat vizelettartási zavarokat vagy képtelenséget (inkontinenciát), addig az egyéb kockázati tényezõk csak kevéssé ismertek. Pedig közéjük tartozik többek közt a dohányzás, a túlsúlyosság, az örökletesség… Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a legfontosabb kiváltó okokról és a baj orvoslásának bizonyos lehetõségeirõl is.

Segítség a dohányzás leszokásához

2026. augusztus 06.

A dohányosok 30 éves koruk körül már foglalkoznak a leszokás gondolatával, és mivel a dohányfüggőség a nikotinfüggés mellett lelki és szokásfüggés is, ez az életkor még jó eséllyel ezt lehetővé is teszi.



Sok dohányos egyedül próbálkozik a leszokással, de csak keveseknek sikerül. Néhányan nagyon megijednek egy élethelyzettől, mások a családi kapcsolataik vagy a munkakörük miatt teszik le a cigarettát. Többségük folyamatosan foglalkozik a gondolattal, de nem teszi meg, és halogatja a döntést. Megint mások próbálkoznak, de nem járnak sikerrel, alkalmatlannak vagy akaratgyengének tekintik magukat.

A leszokás nem egyszerű, de segítséggel könnyebb. Előremozdító lehet, ha a dohányos őszintén elgondolkodik azon, hogy mit talál jónak vagy mit talál rossznak a dohányzása kapcsán. Ugyan – így végiggondolja, hogy vajon mi lenne jó a leszokásban.

Talál számos érvet arra, hogy mit nyer a leszokással, mi lesz jobb, ha nem dohányzik. Tapasztalatok alapján ez a mérlegelési folyamat hiányzik sok leszokással próbálkozónál. Ha a nikotin hiányától való félelem vagy másoknál a megszokott rituálé elhagyása okoz nehézséget, akkor ezzel is számot lehet vetni. Valójában a sokszor hallott „fejben dől el” kifejezés ezt a mérlegelést és az ennek alapján meghozott személyes döntést jelenti.