Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tarol az ínhüvely-gyulladás a kézbetegség körében

Érdekességek2019. december 18.

Fotó: 123rf.comBegyulladt a keze? Nehezen tud megmarkolni egyes tárgyakat, lecsavarni egy kupakot, befőttes üvegtetőt? Az ínhüvely-gyulladás tartósan fennálló monoton mozdulatok miatt, de akár megerőltetés, akár egy nagytakarítás következtében is kialakulhat.

A kézsebész szerint csak súlyos esetben kell műteni, de az életmódon mindenképp változtatni kell, mert a panaszok akár állandósulhatnak és a kéz teljes mozgás-beszűkülését is okozhatja. Rossz hír azonban az, hogy ez az ortopédiai betegség ma már fiataloknál is kialakulhat.

Míg évtizedekkel ezelőtt a fodrászokra, kozmetikusokra, masszőrökre volt elsősorban jellemző, hogy kezük és csuklójuk fájdalmassá vált és nehezen mozgatták, ma már az ínhüvelygyulladás a leggyakoribb kézsebészeti betegség. Nőket és férfiakat egyaránt érint és egyre gyakoribb probléma a fiatalok körében. A szakember emlékeztet, hogy egyre korábban, már gyermekkorban állandó társ a mobiltelefon, a táblagép, vagy más okoseszköz, amelynek gyakori használata idővel több módon megbosszulja magát kezünkön.

„A kézben lévő inak, valamilyen monoton tevékenység, vagy megerőltetés miatt begyulladnak, amely nemcsak fájdalommal, hanem a kéz mozgás-beszűkülésével is jár. A páciens nemcsak a feladatait nem tudja rendesen ellátni, hanem idővel pihenni sem tud majd – mondta Dr. Szalontay Tibor, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő kézsebész főorvosa. 


Azt, hogy a tünetek mögött valóban ínhüvelygyulladás áll-e, elsősorban az orvos fizikális vizsgálattal-, esetleg ultrahangos képalkotással tudja megállapítani, utóbbival derül ki az is, mekkora a gyulladás területe. Röntgenfelvételt és laborvizsgálatokat is kérhet a szakorvos, amely elsősorban arra irányul, hogy nincs-e olyan elváltozás a kézben, amely hatással lehet az inak hosszú távú funkcióira. 

 „A leghatásosabb és legfőbb gyógymód a pihentetés. Persze nem mindenki tudja ezt megvalósítani, már csak az életmódjából, munkájából adódóan sem. Ilyen esetekben megoldást jelenthetnek különböző tépő záras sínek, gipszrögzítések, kineziotapek, alkalmazhatunk nem szteroid alapú, gyulladáscsökkentő kenőcsöket, tapaszokat, vagy szájon keresztül szedett gyógyszereket. Ezeknek kettős a funkciójuk: fontos a gyulladás- és a fájdalomcsökkentés” – tette hozzá a kézsebész szakorvos.

A műtét csak súlyos esetben jöhet szóba, viszont ha valaki nem tud, vagy nem akar az életmódján, munkáján változtatni, a panaszok újra kialakulnak és visszatérnek. Egy költözködéssel, vagy nagytakarítással járó megerőltetésből kialakult ínhüvelygyulladás könnyedén gyógyítható, de egy zongorista, vagy egy masszőr, felszolgáló stb. élethelyzete már körülményesebb, hogy elkerülje a tünetek visszatérését. Ugyanilyen fontos a megelőzés is: ha a munkánk olyan, hogy ki vagyunk téve a monoton kézmozgásnak, rendszeresen mozgassuk meg kézfejünket és ujjainkat, más típusú mozgást is bevetve, ha pedig sportolunk, minden testrészünk melegítsük be. Ha a munkánk része a túl sok gépelés, a csukló alátámasztása, az asztal és székmagasság összehangolása megoldást jelenthet a panaszok elkerülése érdekében.

Az interjú videováltozata megtalálható itt: https://youtu.be/woxGRkyLs8k


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.