Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tarol az ínhüvely-gyulladás a kézbetegség körében

Érdekességek2019. december 18.

Fotó: 123rf.comBegyulladt a keze? Nehezen tud megmarkolni egyes tárgyakat, lecsavarni egy kupakot, befőttes üvegtetőt? Az ínhüvely-gyulladás tartósan fennálló monoton mozdulatok miatt, de akár megerőltetés, akár egy nagytakarítás következtében is kialakulhat.

A kézsebész szerint csak súlyos esetben kell műteni, de az életmódon mindenképp változtatni kell, mert a panaszok akár állandósulhatnak és a kéz teljes mozgás-beszűkülését is okozhatja. Rossz hír azonban az, hogy ez az ortopédiai betegség ma már fiataloknál is kialakulhat.

Míg évtizedekkel ezelőtt a fodrászokra, kozmetikusokra, masszőrökre volt elsősorban jellemző, hogy kezük és csuklójuk fájdalmassá vált és nehezen mozgatták, ma már az ínhüvelygyulladás a leggyakoribb kézsebészeti betegség. Nőket és férfiakat egyaránt érint és egyre gyakoribb probléma a fiatalok körében. A szakember emlékeztet, hogy egyre korábban, már gyermekkorban állandó társ a mobiltelefon, a táblagép, vagy más okoseszköz, amelynek gyakori használata idővel több módon megbosszulja magát kezünkön.

„A kézben lévő inak, valamilyen monoton tevékenység, vagy megerőltetés miatt begyulladnak, amely nemcsak fájdalommal, hanem a kéz mozgás-beszűkülésével is jár. A páciens nemcsak a feladatait nem tudja rendesen ellátni, hanem idővel pihenni sem tud majd – mondta Dr. Szalontay Tibor, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő kézsebész főorvosa. 


Azt, hogy a tünetek mögött valóban ínhüvelygyulladás áll-e, elsősorban az orvos fizikális vizsgálattal-, esetleg ultrahangos képalkotással tudja megállapítani, utóbbival derül ki az is, mekkora a gyulladás területe. Röntgenfelvételt és laborvizsgálatokat is kérhet a szakorvos, amely elsősorban arra irányul, hogy nincs-e olyan elváltozás a kézben, amely hatással lehet az inak hosszú távú funkcióira. 

 „A leghatásosabb és legfőbb gyógymód a pihentetés. Persze nem mindenki tudja ezt megvalósítani, már csak az életmódjából, munkájából adódóan sem. Ilyen esetekben megoldást jelenthetnek különböző tépő záras sínek, gipszrögzítések, kineziotapek, alkalmazhatunk nem szteroid alapú, gyulladáscsökkentő kenőcsöket, tapaszokat, vagy szájon keresztül szedett gyógyszereket. Ezeknek kettős a funkciójuk: fontos a gyulladás- és a fájdalomcsökkentés” – tette hozzá a kézsebész szakorvos.

A műtét csak súlyos esetben jöhet szóba, viszont ha valaki nem tud, vagy nem akar az életmódján, munkáján változtatni, a panaszok újra kialakulnak és visszatérnek. Egy költözködéssel, vagy nagytakarítással járó megerőltetésből kialakult ínhüvelygyulladás könnyedén gyógyítható, de egy zongorista, vagy egy masszőr, felszolgáló stb. élethelyzete már körülményesebb, hogy elkerülje a tünetek visszatérését. Ugyanilyen fontos a megelőzés is: ha a munkánk olyan, hogy ki vagyunk téve a monoton kézmozgásnak, rendszeresen mozgassuk meg kézfejünket és ujjainkat, más típusú mozgást is bevetve, ha pedig sportolunk, minden testrészünk melegítsük be. Ha a munkánk része a túl sok gépelés, a csukló alátámasztása, az asztal és székmagasság összehangolása megoldást jelenthet a panaszok elkerülése érdekében.

Az interjú videováltozata megtalálható itt: https://youtu.be/woxGRkyLs8k


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.