Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tartós szemszárazság? Nem csak a légkondi és a monitor okozhatja!

Érdekességek2019. szeptember 11.

Fotó: 123rf.com

A légkondicionált helyiségekben a szemeink könnyen kiszáradhatnak, a helyzet pedig csak romlik, ha órákig a monitor előtt ülve dolgozunk és emiatt ritkábban pislogunk. Ha a szemszárazság tartósan fennáll és bőséges folyadékfogyasztás, szemcsepp használata mellett sem enyhülnek a panaszaink, akkor mindenképp forduljunk orvoshoz, mert akár autoimmun betegség jele is lehet. A probléma okáról és kezeléséről dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont orvosa számolt be.

Milyen veszélyei lehetnek?

A szemeket borító vékony könnyrétegre szükségünk van, hogy ne alakuljon ki szemszárazság. Jelenléte azért is fontos, mert a könnyfilm segítségével tudunk megszabadulni a szemünkbe került idegentestektől, és védelmet nyújt a bakteriális és vírusos eredetű fertőzésekkel szemben is. A könnytermelés csökkenése tehát nem pusztán kellemetlen, de jelentősen megnöveli a különböző szembetegségek kockázatát is.

Milyen okokból száradhat ki a szem?


Autoimmun betegség tünete is lehet

A Sjögren-szindróma viszonylag gyakori betegség, közel minden századik embert érinti, elsősorban nők körében fordul elő. Tünetei lehetnek:

A kiváltó ok kezelése

A Sjögren-szindróma diagnózisát nehezíti, hogy a betegség tünetei évek alatt, akár nagyobb időeltéréssel is megjelenhetnek.  Jellemző, hogy tünetek bizonyos időnként erősödnek, majd átmeneti javulás figyelhető meg, amit rendszerint ismételt állapotromlás követ. A kivizsgálást nem szabad halogatni, mert a betegség kezeletlen esetben a nyálmirigyek teljes sorvadásával járhat.

Ha panaszaink vannak, a tünetek fellángolásának ideje alatt forduljunk immunológushoz. A kivizsgálás során vérvizsgálat és a könny- és nyáltermelés működésének ellenőrzése történik. A diagnózist követően a kezelés elsődleges célja a gyulladás mérséklése. 

„A Sjögren-szindróma jelenleg nem gyógyítható, de kontrollálható betegség. A megfelelő gyógyszerekkel, hosszú távon alkalmazott immunmoduláns hatóanyagú készítményekkel az állapotromlás kivédhető és a szem- és szájszárazság kellemetlen tünetei is enyhíthetők.”


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

A nő varázsereje a szaglása

2026. április 20.

Lipovszky Csenge esztétaként végzett az egyetemen, majd a világon egyedülállóként a szaglásunk mint különös érzékelésünk kapcsán az illatok, a parfümök világát ötvözte az antropológia, lélektan, kultúrtörténet, neurobiológia izgalmas tudományterületeivel.

Mit jelent nőnek lenni, nőként dönteni, nőként teremteni? Hol rejlik az a bölcsesség, melyet követve el tudjuk felejteni a belénk ivódott, minket már nem szolgáló viselkedésmintákat?

Hogyan követtük a túlélésünk érdekében a férfias szabályokat, azt hívén, ez az egy szabályrendszer él mindenek felett? Hogyan tudunk visszatalálni a saját utunkra? A szakrális nőiség támogató, lágy erővel bíró energetikai talajára?

Az illatokkal.

A tudatos szaglás gyakorlatát azért dolgoztam ki, hogy általa visszatérhessünk az érzékelés és az intuíció köreibe, ami valaha a rendelkezésünkre állt, de mára lemondtunk róla, és elhittük, hogy hiteltelenítenünk kell. Az elme átvette a hatalmat, és az együttműködés helyett az egyeduralma tapasztalható.

Pollenszezon

2026. április 19.

A pollenek egyrészt szénanáthás, másrészt asztmás tüneteket okozhatnak, ezért nagyon fontos, hogy mind a szénanátha, mind az asztma kezelésére gondoljunk ebben az időszakban. Nem árt észben tartani azt sem, hogy a "csak" szénanáthával kezelt betegek jelentős részének a pollenszezonban vannak - elsősorban éjszakánként és fizikai terhelésre (futás, lépcsőn járás) asztmás tünetei is. 

A hosszú és csapadékos tél után, mely kedvezett a háziporatkák elszaporodásának, itt van a tavasz, és jönnek a sokak által rettegett virágporok: nyakunkon tehát a pollenszezon. Magyarországon februártól a barkás növények - mint a mogyoró és a nyír - bocsátanak polleneket a levegőbe, ezek jelentősége azonban csekély, allergiát okozó hatásuk hazánkban nem számottevő. Az "igazi" pollenszezon kezdete április, ekkor kezdenek virágozni a pázsitfűfélék és a velük közeli rokonságban álló gabonafélék. A fűfélék a legtöbb pollent májusban juttatják a levegőbe egy időben a kanadai nyár vattaszerű termésének hópehelyszerű szállingózásával, így alakult ki az a tévhit, hogy ez utóbbi okozza az allergiás tüneteket.

Vigyázat! Támadnak a pollenek

2026. április 19.

Tüsszög, folyik az orra és könnyezik a szeme? Majdnem minden 5. embernek ismerõsek lehetnek szezonálisan ezek a tünetek Magyarországon. Az ÁNTSZ 2011-es jelentései szerint már februárban megjelentek az elsõ pollenek, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki szervezetünkben.

Mi is a pollenallergia?

Az immunrendszer egy túlzott reakciója, amikor a pollenek belégzés útján (inhalatív allergia) jutnak be a szervezetbe. A leginkább allergizáló növényfajok azok, amelyeket a szél poroz be, ezáltal nagy tömegben juttatják a levegõbe a polleneket. A tavaszi meleg és szeles idõ akár több száz kilométerre is elrepíti ezeket a polleneket.

Minden 5. ember szenved tõle

A pollenallergia helyzete egyre súlyosabb hazánkban, becslések szerint körülbelül kétmillió ember szenved tõle, tehát minden 5. ember. A pollenallergia egyáltalán nem válogat, ugyanolyan mértékben hat a gyermekekre és a felnõttekre is, bár az Allergia Ambulancia tapasztalatai szerint a fiatal felnõttek körében fordul elõ a leggyakrabban.