Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tavaszi energiatréning 7 lépcsőben

Érdekességek2020. március 16.

Tavasszal a rohanás, stressz, az időjárás viszontagságai és erős változásai gyakran lehangolttá, fáradttá tehetnek, noha az év legszebb szakában járunk, s vágyunk a pezsgésre, eredményekre, kikapcsolódásra. Hogyan töltődhetünk fel energiával, miként válhatunk lelkessé, motiválttá és érhetjük el a külső ragyogással párosuló belső lelki egyensúlyt? Az Ájurvéda, az élet ősi, indiai tudománya több ezer éve bevált receptet ajánl!  

Kép: Rakel S.I./ Pixabay 1. Óvd a lélek templomát
A védikus írások a test és szellem kapcsolatát úgy írják le, mint a ruha és a vendég kapcsolatát. A test pusztán egy öltözet, egy ruhadarab, amelyben a lélek vendégként van jelen. Mind a testre, mind pszichés állapotunkra célszerű vigyázni. A test számára ezt megadhatjuk, hogyha egészséges, tápláló, finom ételeket fogyasztunk, a lélek számára a szellemi útkeresés, a vallásos-lelki folyamatok jelentenek táplálékot. Jó esetben a két tényező harmonikusan együttműködik egymással. Ezt segíthetjük korai fekvéssel, hajnali keléssel és napi meditáció beiktatásával.

2. Tudatos táplálás
Az Írások a főzés gyakorlati tudnivalóin túl említést tesznek a táplálkozás magasabb rendű funkciójáról is, arról, hogy az miként befolyásolja a gondolkodásmódot és tudatállapotot. A megfelelő táplálást csak a tiszta, egészséges ételek jelentik, más módon, ún. minőségi éhezés alakulhat ki. Az Ájurvéda a különböző diétákat is egyéni alkat szerinti étkezésként, rövid böjtként javasolja, helyteleníti viszont a koplalást. A zsír, cukor vagy fehérje néhány napos elhagyása az alakra is jó hatással van.


3. A főzés, mint lelki gyakorlat
Az étkek akkor teljesek, ha nem csak a testnek adnak életerőt, hanem a léleknek is. Ehhez az szükséges, hogy a főzés eredményén túl magát az egész folyamatot, az elkészítés folyamatát is Istennek ajánljuk. A megszentelt ételek a lelket is táplálják. Egy ilyen módon elkészített, felajánlott indiai ételnek gyönyörködtetnie kell a szemet, az orrot és végül a nyelvet is. Az alapanyagok esetében döntő fontosságú, hogy megszerzésük ne járjon erőszakkal, állatok elpusztításával. Ez biztosítja, hogy az ételek nem csak a testi egészségre vannak kedvező hatással, hanem az ember lelki békéjét is elősegítik. A természet finomabb törvényszerűségeinek az értelmében a szakács tudata hatással van a készülő ételre - jó és rossz gondolatok szinte "belefőnek" az ennivalóba.

4. Nyugodt étkezés, pozitív körülmények
Az étkezés családi, társadalmi esemény. A közös étkezések alkalmával közelebb kerülünk egymáshoz, az étkezés során így a szeretet, az együttlét öröme is táplál. A szellemi harmónia összefügg a testi tápláltsággal. Mind a felesleges, de üres kalóriák, mind az éhezés megnehezítik szervezetünk dolgát – veszíthetünk életerőnkből. A megfelelő szellemi frissességhez, tudatos, konstruktív életvezetéshez a test táplálása szükséges. A védikus kultúrában a konyhaművészet elválaszthatatlan az egészségmegőrzés folyamatától. Ha valamilyen betegség vagy probléma adódik, akkor azért a helytelen étkezést hibáztatják. A gyógyulásban az ételed legyen az orvosságod! - tartja az Ájurvéda.


5. Mérgektől az orvosságig
A friss, tiszta alapanyagból készültek, amelyek táplálók, ízletesek és erősítik a gyomor tüzét. Ilyenek a tejtermékek, olajos magvak, növényi zsiradékok, gyümölcsök, zöldségek és legfőbbképp a gabonák. Kerülni kell a nehezen emészthető, tisztátalan ételeket, a húst vagy a gombát, mert ezek szó szerint lefárasztják szervezetünket. Érdemes ezek helyett tejtermékből származó állati fehérjét, nővényi fehérjét (hüvelyesek) gabonát és rostanyagot, nap által érlelt élelmiszereket fogyasztanunk, mert ezek felélénkítik, felpörgetik szervezetünk energiaszintjét.

6. Ízek, színek a tányéron
A megfelelő étel tartalmazza mind a hatféle ízt (édes: sütemények, sós: levesek, csemegék, savanyú: krémek, zöldségek, fanyar. Gyümölcsök, fűszerek, keserű: lepkeszegmag, csípős: chilis, borsos mártások) és a színek mindegyikét (fehér, sárga, piros, zöld, barna, stb.). Az emésztési problémák akkor jönnek létre, ha felborul a gyomor tüzének egyensúlya. Az Agni tüzének helyreállítására ilyenkor rövid, fél napos vízböjtöt vagy néhány napos kímélő diétát kell beiktatni, puffasztott gabonát és írót szabad csak fogyasztani.

7. Fűszerekkel a fáradtság ellen
Fontos, hogy az ételek mellett a fűszerek élettani hatásaival is számoljunk. Az indiai konyhaművészetben a fűszerezésnek külön, sajátos hagyománya van.

A 6 leggyakrabban használt indiai fűszer:


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.