Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tavaszi fáradtság vagy kortizolhiány?

Érdekességek2018. április 26.

kortizolhiány

A tavasz kezdetén sokan panaszkodnak enyhe depresszióra, fáradtságra. Azonban, ha a probléma tartósan fennáll, érdemes kortizolhiányra is gyanakodni, mely napjainkban egyre több embert érint. A betegségről, annak veszélyeiről és kezeléséről dr. Koppány Viktóriát, a Budai Endokrinközpont endokrinológusát kérdeztük. 

Mi az a kortizol?

A mellékvesekéreg által termelt kortizolt a legtöbben egyfajta stresszhormonként ismerik. Ennek oka, hogy bizonyos szituációkban az adrenalin mellett ennek a mennyisége is megnő, felkészítve minket a nehéz helyzetekre, méghozzá úgy, hogy aktiválja a szervezet energiaforrásait. Ekkor a pulzus, vérnyomás megnő, hogy az izomszövetekhez minél több friss oxigén és táplálék jusson. Miután ez a stresszes állapot lecseng, a kortizol szintje lecsökken.

Érdekesség: a kortizol hormon szintje napszaki ingadozást is mutat, vagyis mennyisége nem állandó (reggelente nagyobb).


Stressz és a kortizol

Említettük, miszerint a kortizol mennyisége stressz esetén megnövekszik, majd elmúltával lecsökken. Igenám, de felvetődhet a kérdés, hogy mi van akkor, ha tartós stresszben él az ember?

Kiürült tartalékok

Folyamatos idegeskedés, túlhajszolt életmód esetén sajnos a hormon szintje tartósan megemelkedik, ami egy idő után kortizolhiányt eredményez, mivel a mellékvese kifárad. Tehát a kezdeti kortizol túltermelődést hiány fogja felváltani, ami az egész hormonrendszerre hatással lehet, ráadásul zavaró tünetekkel is járhat - mondja dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.

A tavaszi időszak elején sokan panaszkodnak fáradtságra, hiszen ekkorra a szervezet tartalékai kiürülhetnek, ami kimerültséggel jár. Amennyiben a panaszok rövid időn belül nem szűnnek, úgy érdemes kortizolhiányra gyanakodni, ugyanis az gyakran fáradtsággal, ingerültséggel jár. Ráadásul a kortizolhiány az egész hormonrendszert is felboríthatja, kialakulhat miatta progeszteronhiány, pajzsmirigy alulműködés, prolaktin túltermelődés is, ami akár meddőséghez is vezethet. Éppen ezért érdemes panaszok esetén mielőbb utánajárni a problémának – mondja a szakorvos.

Életmóddal és gyógyszeres kezeléssel megszüntethető

A kortizol hiány vérvétellel könnyen megállapítható (ekkor figyelembe kell venni a napszaki ingadozást). Kezelése két alappilléren nyugszik: az egyik az életmódváltás, melybe elsősorban a megfelelő stresszkezelés tartozik, amit a legkönnyebben rendszeres testmozgással, gyógynövényekkel, esetleg autogén tréninggel érhet el. A gyógyszeres kezelés hormonterápiát foglal magában, mely természetesen szakorvosi javallat esetén alkalmazható, szigorú ellenőrzés mellett!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Amikor a világ hirtelen forogni kezd – a vertigo és kezelési lehetőségei

2025. november 20.

Ha valaha érezte már azt, hogy a világ hirtelen forogni kezd ön körül, miközben valójában minden mozdulatlan – akkor nagy eséllyel megtapasztalta a vertigót. A vertigo nem egyszerű szédülés, hanem annál sokkal zavaróbb és gyakran ijesztőbb élmény. Aki ebben szenved, nemcsak bizonytalanul mozog, hanem úgy érzi, mintha egy láthatatlan kéz megforgatná őt a tengelye körül. Ez nem túlzás, hanem egy nagyon is valós tünetegyüttes.

A témában dr. Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa van a segítségünkre

Szédülés? Ez így nagyon tág fogalom…

A közhiedelemmel ellentétben a szédülés nem mindig egyformán jelentkezik. A hétköznapi értelemben vett „szédülés” kifejezés nagyon sok érzetet takarhat: lehet enyhe bizonytalanság, egyensúlyvesztés, gyengeségérzés, sőt néha az ájulás előtti állapot is. A vertigo viszont ennél jobban körülhatárolható – az a benyomás, mintha forogna velünk a világ. Gyakran társul hozzá hányinger, hányás, verejtékezés, sőt, járásbizonytalanság is. Ezek a tünetek önmagukban is nagyon kellemetlenek, de ami igazán aggasztóvá teszi őket, az a kiszámíthatatlanságuk: a rohamok hirtelen jönnek, és nem mindig egyértelmű, mi váltja ki őket.

A háttérben az egyensúlyrendszer zavara áll. Ez egy bonyolult, finoman hangolt rendszer, amelyben a belső fül, az agytörzs és a kisagy működik együtt. A belső fülben aprócska érzékelők – félkörös ívjáratok – figyelik, hogyan mozgatjuk a fejünket, és ezek az információk az idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba. Ha bárhol hiba csúszik a rendszerbe, például, ha a fülben lévő kis kristályok elmozdulnak, vagy egy vírus megtámadja az idegeket, az agy „téves adatokat” kap. Ennek az ellentmondásos információnak az eredménye az, amit mi szédülésként, forgásként élünk meg.

Az „osztály bohóca”

2025. november 19.

Pedagógusok és szülők gyakori problémája a folyton bohóckodó gyermek, és ez a gond az iskolás évek kezdetén különösen előtérbe kerül. Amikor azonban a tanítók és a diáktársak a gyermeket már az „osztály bohócának” tartják, az negatív következményekkel járhat a nebuló fejlődésére nézve – állapítja meg egy tanulmány.

Az iskolás évek kezdetén azokat a gyerekeket, akik ügyesen bohóckodnak, hogy szórakoztassák a többieket, szeretik az osztálytársaik, pajtásaik. Amikor azonban a kisdiákok felsőbb osztályba lépnek, a vicces gyermek kedvező megítélése általában romlik. legalábbis egy amerikai egyetem kutatói által megjelent tanulmány szerint. Az írás kimutatja ugyanis, hogy az „osztály bohóca” magatartást később már rosszallóan elutasítják, zavarónak tekintik a diáktársak, de a pedagógusok is. Ezek a „bohócok” pedig zokon veszik a nekik szóló, negatív megjegyzéseket, és a kutatók szerint a dolgot úgy fogják fel, hogy magatartásuk kudarcot jelent számukra a (nem csak az iskolai) közösségben.

A közösség rosszabbodó elismerése

A vizsgálódásból érdekes eredményekre jutottak, többek közt arra is, hogy míg az általános iskola első évében mind a lányokat, mind pedig a fiúkat „bohócoknak” lehetett tekinteni, addig szinte csak a fiúkat tartották annak a második és a harmadik évben. Amellett a rákövetkező évfolyamokon az ilyen típusú diákok nagyon népszerűek voltak társaik körében, de ez a lelkesedés a későbbiekben egyre csökkent irántuk. Vajon miért? A tanulmány készítői szerint ennek oka lehetett többek közt, hogy a viccelődő/bohóckodó fiúknak az iskolai közösségben elfoglalt helyének módosulását a pedagógusok reakciói is befolyásolták. Ami azt jelentette, hogy a hirtelen változás a tanítók viselkedésükre adott negatív válaszát tükrözhette. E szerint az „osztály bohócának” lenni már zavaró volt a tanítási órákon és iskolában, ezeket a fiúkat megdorgálták, egyfajta módon megbélyegezték. Ugyanakkor az osztálytársak kezdték elfogadni ezt az üzenetet, majd egyre kritikusabbak lettek a bohóc gyerekkel szemben.

A mellrák megelőzése: Hogyan táplálkozzunk?

2025. november 19.

A daganatos betegségekkel kapcsolatban rengeteg információ kering a neten. Sokszor egymásnak ellentmondó tanácsokkal, „csodadiétákkal” és tiltólistákkal kecsegtetnek olyan lifecoachok, edzők, influencerek, akik nem tanult szakemberei a táplálkozástudománynak. Különösen sok a fals dolog az emlőrákkal kapcsolatban, talán azért, mert az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében, sajnos, minden nyolcadik nőt érint élete során Magyarországon. Rákellenes csodadiéták azonban nincsenek, ennél a tudományos igazság sokkal hétköznapibb és egyszerűbb. A valódi megoldás a táplálkozási szélsőségek kerülése. A testünket nem büntetni kell, mint inkább egyensúlyba hozni. A legfontosabb két szó: a változatosság és a mértékletesség.
Fontos megjegyezni azt is, hogy nem kell minden falatnál tökéletesnek lenni, elég, ha az adott napon belül megtaláljuk a helyes arányokat, és a testünket partnerként kezeljük, nem ellenségként.

Ehhez nem kell jobb útmutató a hazai táplálkozási ajánlásnál, az OKOSTÁNYÉR®-nál, ami remek kiindulópont a megbízható, tudományosan alátámasztott táplálkozási elvekhez és adagokhoz. Ezekkel az egyszerűen megfogadható étkezési tanácsokkal már sokat tehetünk azért, hogy megőrizzük az egészségünket, vagy ha már kialakult a betegség, akkor a kezelések alatti erőnlétünket. A tudomány egyértelműen azt állítja, hogy a változatos, mértékletes és kiegyensúlyozott étrend az, ami valóban segít. Ez az alapja a megelőzésnek, és annak is, hogy a kezeléseket könnyebben elviseljük.

Vannak azonban olyan ételek, amelyekkel nem baj, ha kicsit óvatosabban bánunk. Ezek túlzott fogyasztása ugyanis valóban növelheti az emlőrák kockázatát. Nem arról van szó, hogy ezeket teljesen ki kell iktatni az étrendből, inkább arról, hogy fogyasztásuknál tényleg nagyon fontos a mérték. A cél nem a tiltás, hanem a tudatosság.