Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tavaszi fáradtságnak hisszük, de komoly problémát jelezhet

Érdekességek2023. április 20.

dr. Lenkei.A tavaszi fáradtság témája minden évben előkerül március környékén, ám azt kevesen tudják, hogy ez a jelenség valójában nem is létezne, ha egész évben gondoskodnánk a megfelelő vitaminmennyiség beviteléről. Nem mindegy azonban, milyen vitaminkészítményt veszünk le a polcról.  

Ki ne ismerné az érzést, amikor a tél végén, a jó idő beköszöntével egyre nehezebbnek érezzük a reggeleket, és ez az érzés estére csak még inkább erősödik? Hajlamosak vagyunk ilyenkor legyinteni, mondván, ez az a bizonyos tavaszi fáradtság, amiről olyan sokat hallunk mindenhol. Nem szabad azonban beletörődnünk abba, hogy ezen minden tavasszal átesünk, hiszen a fáradtság, a feszültség, a rossz hangulat és a gyakori betegségek komoly vitaminhiányra is utalhatnak. A szakértő szerint az előszeretettel tavaszi fáradtságnak hívott tünetegyüttes ugyanis nem létezik, a vitaminhiány ellenben egy nagyon is jelen lévő, sokakat érintő probléma.

A mentális állapotra is negatívan hat a vitaminhiány

„Nem létezik olyan, hogy tavaszi fáradtság, hiszen amikor a páciensektől megkérdezzük, hogy vajon nyáron is fáradtak-e, a többségük igennel válaszol. Majd rögtön ezután következik a magyarázat, miszerint a munka, a gyerekek, a problémák, a rohanás miatt érzik magukat fáradtnak. A legtöbb esetben azonban vitaminhiányról van szó, ami nemcsak a testünkre, de a mentális állapotunkra is negatív hatást gyakorol. Azt ugyan már sokan tudják, hogy a C-vitamint az emberi szervezet nem képes előállítani, ezért kívülről kell pótolni, azt a tényt azonban már kevesen ismerik, hogy az idegrendszerünk és a hangulatunk megfelelő működéséhez is szükség van extra vitaminbevitelre. Ha tehát egész évben kiegyensúlyozottan szedünk vitaminokat, és megtaláljuk a számunkra legjobb hatást biztosító összetételt, akkor sem tavasszal, sem pedig nyáron, télen vagy ősszel nem leszünk fáradtak, kivéve, ha valóban van okunk rá” – fejtette ki dr. Lenkei Gábor, a Cenzúrázott Egészség című könyv szerzője.


Nem mindegy, milyen vitamin

Dr. Lenkei arra is felhívta a figyelmet, hogy nem mindegy, milyen vitaminkészítményt veszünk le a polcról, ahhoz ugyanis, hogy a megfelelő hatást érjük el, olyan összetételű termék szükséges, ami optimális mennyiségben tartalmazza a legfontosabb vitaminokat.

„A vitaminok rendszerben működnek igazán jól, azaz ha a maximális hatást szeretnénk elérni, minimum 15-féle vitamint kell tartalmaznia egy készítménynek. Ez akkor is igaz, ha éppen D-vitamin-hiányban szenvedünk, ilyenkor ugyanis hiába szedjük a több ezer nemzetközi egységnyi D-vitamint, a hatása nem lesz olyan jó, mint ha a többi vitamint is szednénk mellé. Emellett legalább nyolc-tízféle ásványi anyagot is tartalmaznia kell egy készítménynek, a megfelelő mennyiségekben. Egy tablettába lehetetlen belesűríteni annyi hatóanyagot, amennyi fedezi a napi vitaminigényünket, éppen ezért érdemes olyat választani, ami több tablettából áll, és minimum 1000 mg C-vitamint, 400 NE E-vitamint, illetve 3-4000 NE D-vitamint tartalmaz. Ezek mellett a többi vitamin is elengedhetetlen, így az A-vitamin és a 11-féle B-vitamin” – magyarázta dr. Lenkei, aki azt is hozzátette, hogy könyvében azért is tette közzé az ideális multivitamin-receptúráját, hogy minél többen megtapasztalhassák a megfelelő arányban és rendszeresen szedett vitaminok áldásos hatását.

Nem tudjuk tárolni a vitaminokat

„Rengetegen keresnek meg különféle problémákkal levélben, és nagyon sokan írnak később is, amikor megoldódik a problémájuk. Akadt, akinek a B1-vitamin oldotta meg a depresszióját hosszú évek után, de olyan tanárnő is írt, aki sokkal türelmesebb lett a gyerekekkel a komplex vitaminok rendszeres szedésének köszönhetően. Sokan nem is gondolnák, milyen fontos ez, és sajnos manapság az orvoslásban is kevés szerep jut a vitaminoknak. A D-vitamin ebből a szempontból most jobb helyzetben van, hiszen a Covid-járvány alatt rengeteget lehetett hallani az áldásos hatásairól. Az azonban még mindig nem egyértelmű sokaknak, hogy ahhoz, hogy egy vitamin a számunkra maximális hatást nyújtsa, a többi vitaminra is szükség van. Márpedig a vitaminraktár, mint olyan, nem létezik, hiszen a szervezetünk nem tudja tárolni őket, ezért napi rendszeres bevitelre van szükség” – tette hozzá az orvos.

Kulcsfontosságú a megelőzésben

Dr. Lenkei nem csak kimerültségre és hangulatjavításra ajánlja a komplex vitaminkészítményeket. Arra is felhívta a figyelmet, hogy lehetünk tudatosabbak abban, hogy energikusabbá tegyük az életünket és több életerővel rendelkezzünk - ahogy ezt a drlenkei.org oldalon ingyenesen elolvasható könyvében is kifejti az elismert orvos.

„Érdekes tény, hogy míg az orvosi egyetemi tanulmányaim alatt 400 NE D-vitamin volt a maximálisan megengedett mennyiség egy felnőtt számára, addig ma már 3-4000 NE az ajánlás. Ezt a mennyiséget nemcsak télen, hanem nyáron is ajánlott szedni, ugyanis annak érdekében, hogy a szervezetünk ennyi D-vitamint előállítson, napi fél órát kellene meztelenül a napsütésben állnunk. Lássuk be, ez azért nehezen megoldható. Egy, az Orvosi Hetilapban megjelent tanulmány szerint, ha mindenki elegendő mennyiségű D-vitamint fogyasztana, 35 százalékkal csökkenne a rákos megbetegedések, 78 százalékkal az egyes típusú cukorbetegség és 90 százalékkal az influenzaszerű megbetegedések száma” – sorolta a tanulmány tartalmát dr. Lenkei.

 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.