Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tavaszi tüsszögés – támadnak a pollenek

Érdekességek2023. március 31.

aparó torok, tüsszögés és orrfolyás? A tünetek náthára utalhatnak, ám egyáltalán nem biztos, hogy megfázással van dolgunk. Kora tavasszal ugyanis a levegőben található pollenek már allergiás reakciókat válthatnak ki. Az általuk okozott panaszok hasonlóak a náthához, de azoknál, akik érzékenyebbek, akár asztmás rohamok is jelentkezhetnek. Hogy mely növények okoznak allergiás reakciókat tavasszal, melyek a legjellemzőbb tünetek és hogyan védekezhetünk ellenük, dr. Szilágyi Katalin fül-orr-gégész szakorvos mondja el nekünk.

Fotó: 123rf.com„A leggyakoribb tavaszi allergének közé tartoznak a nyírfafélék (közönséges mogyoró, közönséges nyír), a bükkfafélék (szelídgesztenye, tölgy) és szilfafélék. Azok, akik ezekre a pollenekre érzékenyek, már áprilistól – sőt idén, az enyhe tél miatt már korábban is – számíthatnak allergiás reakciókra. Aki allergiás, pontosan tudja, mikor indul a kora tavaszi allergiaszezon.

Azonban vannak olyanok is, akik a betegséget megfázásnak hiszik és nem is tulajdonítanak neki nagyobb jelentőséget. Ha a tünetek váratlanul jelentkeznek, néhány nap múlva sem enyhülnek, vagy épp fokozódnak, érdemes szakorvoshoz fordulni annak érdekében, hogy kiderítsük, hogy nátháról vagy allergiáról van-e szó” – mondta dr. Szilágyi Katalin.

Allergiás tünetek

Az allergia leggyakoribb tünetei az orrdugulás, tüsszögés, orr-, torok és szemviszketés, könnyezés és orrfolyás, de vannak olyanok is, akiknél köhögést, súlyosabb esetben pedig asztmás rohamokat is okoznak a pollenek. Ha a fenti panaszok mindig ugyan abban az időben jelentkeznek és a szeles, száraz időben, valamint a szabadban fokozódnak, nagy valószínűséggel allergiával van dolgunk. Ilyenkor ugyanis nagyobb a pollenszórás, így az allergiás reakciók is intenzívebbek lehetnek.

Allergiás panaszok kezelése

A megfázás okozta panaszok néhány nap alatt házi praktikákkal kezelhetők, ám ezzel ellentétben az allergiás tünetek nem múlnak el maguktól, sőt ha nem foglalkozunk velük, akár súlyosabb szövődményei is lehetnek. A tünetek enyhítéséhez orvosi kezelésre van szükség, a panaszokat orrspray-vel, tablettával, asztma esetén hörgőtágítóval csillapíthatjuk.

Első lépésként érdemes felkeresni egy szakorvost, ahol allergiavizsgálat segítségével megállapíthatjuk, hogy mely allergének, és milyen mértékben okoznak érzékenységet. Így könnyebben megtalálhatjuk a számunkra leghatásosabb kezelési módot. Aki tudja magáról, hogy allergiás, a gyógyszerek szedését és az orrspray használatát érdemes az allergiaszezon előtt körülbelül két héttel elkezdeni annak érdekében, hogy a megfelelő védelem kialakulhasson. Az allergia ellen sajnos nem tudunk védekezni, de néhány hasznos módszerrel megelőzhetjük, vagy enyhíthetjük a tüneteket.


„A mogyorófélék fogyasztását érdemes kerülni az allergiás szezonban, mert ezek egyrészt maguk is erősen allergizálhatnak, másrészt erős hisztamin felszabadító hatásuk miatt fokozzák az allergiás tüneteket, sőt, súlyosabb esetben asztmás rohamot is provokálhatnak. Vannak bizonyos gyümölcsök, illetve zöldségek, amelyek az egyes pollenszezonokban az arra érzékenyeknél kiváltják, vagy fokozhatják az allergiás reakciókat – szájnyálkahártya viszketést, esetleg ödémát is okozhatnak – ám más időszakban baj nélkül ehetők.

Ilyen például a tavaszi pollenszezonban, a nyírfapollen érzékenyeknél többek közt az alma, körte, barackfélék, kivi, zeller, sárgarépa, burgonya (ezt általában nyersen nem fogyasztjuk, főzve azonban elveszti az allergén-jellegét). Fűpollen érzékenyek kerüljék a paradicsom, dinnyefélék, fehérrépa, narancs fogyasztását. Más zöldségek keresztallergiát okoznak nyár végén, a parlagfű szezonban. Fontos ezekre figyelni, mert akár fulladásos rosszullétet is okozhatnak” – tette hozzá a doktornő.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.