Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Te hogyan kezeled a konfliktusokat? Megoldási stratégiák

Érdekességek2024. február 18.

Sokaknak a konfliktushelyzet szó hallatán országok közötti nézeteltérés jut az eszébe, vagy valamilyen katasztrófa, pedig konfliktusokkal nap mint nap találkozhatunk, sőt részesei is vagyunk. A nagy kérdés az, hogyan jövünk ki ezekből a helyzetekből.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Bármely pillanatban összeütközésbe kerülhetünk valakivel. Lehet nézeteltérésünk az anyánkkal, a gyerekünkkel, a szerelmünkkel, a kollégánkkal, a főnökünkkel, a zöldségessel vagy a hülye szomszéddal.

Ha a gyereked meg akarja nézni az esti krimit, s te nem hagyod neki, ő erre besértődik, akkor az pont egy ilyen helyzet. Ha a főnököd nincs megelégedve a teljesítményeddel, s szóvá teszi, s Te elsírod magad, az is ilyen helyzet. Ha a hülye szomszéd az öklével veri a falat, mert épp polcot szerelsz, és hangos a fúró, az is ebbe a kategóriába tartozik. És persze az is, ha a pasid folyton bemászik sáros cipővel a nappaliba. Ezeket a nézeteltéréseket interperszonális konfliktusoknak nevezzük.

Konfliktuskezelési megoldások

Ha meg akarjuk oldani ezeket a problémákat, vagy ha egyáltalán kezdeni akarunk velük valamit, sőt, ha semmit sem akarunk velük kezdeni, csak el akarjuk kerülni, akkor tudatosan vagy ösztönösen alkalmazunk valamilyen stratégiát. Ezek a konfliktuskezelő stratégiák.

Az is egy stratégia, ha egy ilyen helyzetben egyszerűen lapítunk, vagy elhúzzuk a csíkot. Sőt, eleve felkészünk rá, hogy ne is kerüljünk soha ilyen helyzetbe. Ezzel elég jól el lehet lavírozni az életben, viszonylag békésen éldegélhetünk, senki sem fog ránk megorrolni. Amolyan "a légynek sem tudna ártani" típusú emberré válhatunk így, akit a legtöbben szeretnek. A stratégia hátránya, hogy kikerülve a megszokott kerékvágásból, újszerű helyzetekben használhatatlanná válik. Szintén problémát jelent, ha közeli hozzátartozóinkkal és családtagjainkkal is ezt alkalmazzuk, mert az élelmesebbek ezt a helyzetet szívesen kihasználják. Az elkerülő stratégia tehát csak korlátozott keretek között alkalmazható sikeresen hosszabb távon.

Az alkalmazkodó stratégia ennél is rosszabb. Ha otthon főzöl, mosol, takarítasz, s mindenki után folyton te pakolsz, mindezt egy szó nélkül, akkor pont ebben a cipőben jársz. Ilyenkor lemondasz arról, ami neked fontos, s a saját személyes értékeidet alárendeled mások hóbortjainak. Rövid távon bizonyos körümények között beválik ez is. Ha hosszabb ideig alkalmazod, akkor azonban ne számíts harmonikus, örömteli életre. Mások irányítanak, mások céljai előzik meg a sajátjaidat. Válts! Ha lehet, minél hamarabb. Ha nem lehet, akkor egy nappal később, de csinálj valamit, lépj ki, változtass!


Ha adsz magadra (nem a divatos ruhákra gondolok, hanem a személyiségedre), akkor nem adod fel olyan könnyen. Ennek az egyik formája, amikor harcosan kiállsz az igazadért. Beszólsz a főnöknek, beintesz a hülye szomszédnak, és ráordítasz a gyerekre, hogy húzzon el végre fogat mosni. Na jó, nem biztos, hogy mindenki ilyen drasztikusan csinálja. Ennél a stratégiánál az a lényeg, hogy legyen egy győztes, és egy vesztes. A győztes érvényesíti az akaratát, és ehhez felhasználja a lehetséges összes eszközét. Ez lehet fizikia erőfölény, beosztásból adódó hatalom, szaktudás, helyzeti előny, bármi. Verseny van, s a jobbik, az erősebb győz. A gyenge fejet hajt, és engedelmeskedik.

Nem szeretem ezt a stratégiát, de el kell ismerni, bizonyos helyzetekben hasznos lehet és célravezető. Ha gyorsan kell cselekedni, esetleg veszélyhelyzetet elhárítani, akkor ez a legjobb. Ha a gyerek csak azért is bele akarja dugni a szöget a konnektorba, akkor nem cukorkával próbálom rávenni, hogy térjen észhez.

Kereshetsz kompromisszumot is. Néha ez elég jól sül el. Főleg akkor alkalmazzuk, ha mind a két fél nagyjából azonos súlycsoportba tartozik, és nehezen tudnák egymást legyőzni. Ilyenkor próbálnak olyan megodást találni, ami mindkét fél számára elfogadható. Ez persze nem mindig sikerül, és pont ez a kompromisszumkereső stratégia hátulütője: a kialkudott megoldás mindkét fél számára lemondásokkal jár. Ha te moziba akartál menni, a párod meg szórakozni vágyott, egy kis önfeledt italozásra, megállapodhatok abban, hogy egy üveg bor társaságában megnéztek egy filmet a tévében. Valószínűleg egyikőtök sem érzi jól majd magát.

Győztes-győztes stratégia - a kompromisszum
Na, eddig semmi sem volt jó. Mindegyik megoldás jó bizonyos helyzetekben, de egyik sem ideális. Ha azonban az előző stratégiát egy kicsit továbbfejlesztjük, már el is érkeztünk az ún. győztes-győztes stratégiához. Ennél alapvető feltétel, hogy mindkét fél érdekeit, értékeit és céljait tiszteletben tartsuk, és senkinek sem kell lemondani ezekről. Képesek vagyunk az empátiára, s így olyan megoldás felé törekszünk, amely mindenki számára vonzó és kívánatos. Talán elmentek egy nagyszerű filmvetítésre, amely után bulit rendeznek a szervezők. Talán először moziba mentek, s onnan duhajkodni.

Gondolkozz el egy kicsit: van-e az életedben olyan konfliktus, ami közeli ismerősökkel kapcsolatban áll fent, és gyakran fordul elő? Vajon megfelelően kezeled? Ha nem, akkor találj ki valamit minél hamarabb! Figyelj oda arra, ami igazán fontos a számodra, és semmilyen körülmények között ne add fel az értékeidet és a céljaidat!

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Komoly bajt is jelezhet a fejfájás és a zsibbadás

2025. november 28.

A központi idegrendszer – az agy és a gerincvelő – felelős a test szinte minden működéséért: a mozgásért, érzékelésért, gondolkodásért, beszédért és egyensúlyért. Éppen ezért az itt jelentkező zavarok – még ha enyhének tűnnek is – nem hagyhatók figyelmen kívül. A fejfájás, zsibbadás, beszédzavar vagy látásprobléma sok esetben nem önálló panasz, hanem egy súlyosabb neurológiai folyamat első jele lehet – mondja dr. Vághy Beatrix, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus és neurofiziológus főorvosa.

Fejfájás: mikor kell komolyan venni?

A fejfájás gyakori tünet, amely mögött állhat ártalmatlan ok (például feszültség vagy alváshiány), de neurológiai kivizsgálásra van szükség, ha az alábbi jellemzők valamelyike fennáll:


új típusú vagy szokatlanul erős fájdalom
hirtelen jelentkező, robbanásszerű fejfájás
tartósan fennálló vagy rendszeresen visszatérő panasz
fejfájás, amelyhez neurológiai tünetek társulnak (pl. látászavar, zsibbadás, beszédzavar)


A háttérben állhat migrén, ér eredetű elváltozás, nyaki gerincprobléma vagy ritkábban akár térfoglaló folyamat (pl. daganat).

Állandó éhség és éjszakai falásroham? – Ezek lehetnek az okai

2025. november 28.

Prediabétesz, inzulinrezisztencia



A cukorbetegséget megelőző állapotban a vércukorszint már magasabb a normál tartománynál, ám nem elég magas ahhoz, hogy cukorbetegségről lehessen beszélni. A prediabétesz általában nem jár specifikus tünetekkel, az érintettek jellemzően egy-egy rutin laborvizsgálat során szereznek tudomást az emelkedett vércukorértékekről. Árulkodó tünet lehet azonban a fokozott szomjúság és szájszárazság, megnövekedett étvágy és a túlevés, valamint a testsúly változása és az állandósult energiahiány. A prediabétesz nagyon jellegzetes tünete még a cukor- és farkaséhség. A tünetek nagyon hasonlítanak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteire, ám kevésbé kifejezettek, ezért nem feltétlenül veszik észre őket a betegek.
A fokozott éhségérzet, ami akár éjszaka is jelentkezik, mert ebben az állapotban nem jut elegendő glükóz a sejtekbe, ezért nem kapják meg a szükséges energiát, és „éhezni” fognak. A test azonnal érzékeli, hogy nincs elegendő vércukor a sejtekben, a problémára pedig fokozott étvággyal reagál. A túlevés miatt kialakuló magas vércukorszint viszont inzulinproblémát okoz – ami egy ördögi kör kialakulását eredményezi.

2-es típusú cukorbetegség

Cukorbetegség esetén azonban a glükóz nem jut el a sejtekig, hanem kiürül a vizelettel, ami miatt jelentkezhet az állandó éhség és az emiatt kialakuló hízás. (1-es típusú cukorbetegség esetén azonban még nagy mennyiségű étel elfogyasztása mellett is fogynak a betegek.) A diabétesznek azonban a növekvő étvágy mellett más tünete is lehet, mint a nagyfokú szomjúság, a gyakori vizelés, a látászavarok, a kimerültség.

Mi okozhatja a parkinsonizmust?

2025. november 27.

A leggyakoribb ok, ha olyan gyógyszert szed valaki, ami blokkolja vagy legalábbis megzavarja a dopamin hatását a központi idegrendszerben. Mivel pedig a dopamin egy olyan ingerületátvivő anyag, amely felelős a mozgás szabályozásáért és a megfelelő izomtónusért, a tünetek döntően ilyen területeket érintenek. Ilyen gyógyszerek lehetnek például az antipszichotikumok, amelyeket például skizofrénia vagy paranoia esetében alkalmaznak, illetve számos méreganyag, például higany, metanol – hangsúlyozza Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa.

A parkinsonizmus további okai


Vaszkuláris parkinsonizmus: a parkinsonizmusnak ez a formája akkor fordul elő, amikor az agy bizonyos területein nincs elegendő véráramlás. Ez károsítja az agy érintett részeit, ami parkinsonizmus tüneteit okozza.
Poszttraumás parkinsonizmus: ez a fajta parkinsonizmus az ismételt fejsérülések okozta agykárosodás miatt alakul ki. Különösen gyakori a közvetlen, erős behatásokkal járó sportokban, mint például a boksz, a foci és a jégkorong.
Gyógyszer okozta parkinsonizmus: az ilyen típusú parkinsonizmus akkor fordulhat elő, ha egy gyógyszer zavarja a szervezet dopamintermelését vagy annak felhasználását.
Normálnyomású hidrocephalus: a normálnyomású hidrocephalus (vízfejűség) akkor jelentkezik, amikor túl sok agy-gerincvelői folyadék van a koponyában, ami nyomást gyakorol az agy azon területeire, amelyek a járásért és a húgyhólyag szabályozásáért felelősek. Ez sérülések, agyvérzés, daganatok és sok más ok miatt is előfordulhat.
Posztencephalitikus parkinsonizmus: az encephalitis egy fertőzéses eredetű agyvelőgyulladás, amely után parkinsonizmus alakulhat ki.
Atipikus parkinsonizmus: ezek olyan ritka állapotok, amelyek parkinsonizmust okoznak.
Toxin okozta parkinsonizmus: ez azért történik, mert a mérgező anyagok nagyon specifikus agysejttípusokat képesek elpusztítani.


Más degeneratív agyi betegségek és genetikai állapotok is okozhatnak parkinsonizmust, mint például az Alzheimer-kór, a Huntington-kór, a Wilson-kór.