Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Te hogyan kezeled a konfliktusokat? Megoldási stratégiák

Érdekességek2024. február 18.

Sokaknak a konfliktushelyzet szó hallatán országok közötti nézeteltérés jut az eszébe, vagy valamilyen katasztrófa, pedig konfliktusokkal nap mint nap találkozhatunk, sőt részesei is vagyunk. A nagy kérdés az, hogyan jövünk ki ezekből a helyzetekből.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Bármely pillanatban összeütközésbe kerülhetünk valakivel. Lehet nézeteltérésünk az anyánkkal, a gyerekünkkel, a szerelmünkkel, a kollégánkkal, a főnökünkkel, a zöldségessel vagy a hülye szomszéddal.

Ha a gyereked meg akarja nézni az esti krimit, s te nem hagyod neki, ő erre besértődik, akkor az pont egy ilyen helyzet. Ha a főnököd nincs megelégedve a teljesítményeddel, s szóvá teszi, s Te elsírod magad, az is ilyen helyzet. Ha a hülye szomszéd az öklével veri a falat, mert épp polcot szerelsz, és hangos a fúró, az is ebbe a kategóriába tartozik. És persze az is, ha a pasid folyton bemászik sáros cipővel a nappaliba. Ezeket a nézeteltéréseket interperszonális konfliktusoknak nevezzük.

Konfliktuskezelési megoldások

Ha meg akarjuk oldani ezeket a problémákat, vagy ha egyáltalán kezdeni akarunk velük valamit, sőt, ha semmit sem akarunk velük kezdeni, csak el akarjuk kerülni, akkor tudatosan vagy ösztönösen alkalmazunk valamilyen stratégiát. Ezek a konfliktuskezelő stratégiák.

Az is egy stratégia, ha egy ilyen helyzetben egyszerűen lapítunk, vagy elhúzzuk a csíkot. Sőt, eleve felkészünk rá, hogy ne is kerüljünk soha ilyen helyzetbe. Ezzel elég jól el lehet lavírozni az életben, viszonylag békésen éldegélhetünk, senki sem fog ránk megorrolni. Amolyan "a légynek sem tudna ártani" típusú emberré válhatunk így, akit a legtöbben szeretnek. A stratégia hátránya, hogy kikerülve a megszokott kerékvágásból, újszerű helyzetekben használhatatlanná válik. Szintén problémát jelent, ha közeli hozzátartozóinkkal és családtagjainkkal is ezt alkalmazzuk, mert az élelmesebbek ezt a helyzetet szívesen kihasználják. Az elkerülő stratégia tehát csak korlátozott keretek között alkalmazható sikeresen hosszabb távon.

Az alkalmazkodó stratégia ennél is rosszabb. Ha otthon főzöl, mosol, takarítasz, s mindenki után folyton te pakolsz, mindezt egy szó nélkül, akkor pont ebben a cipőben jársz. Ilyenkor lemondasz arról, ami neked fontos, s a saját személyes értékeidet alárendeled mások hóbortjainak. Rövid távon bizonyos körümények között beválik ez is. Ha hosszabb ideig alkalmazod, akkor azonban ne számíts harmonikus, örömteli életre. Mások irányítanak, mások céljai előzik meg a sajátjaidat. Válts! Ha lehet, minél hamarabb. Ha nem lehet, akkor egy nappal később, de csinálj valamit, lépj ki, változtass!


Ha adsz magadra (nem a divatos ruhákra gondolok, hanem a személyiségedre), akkor nem adod fel olyan könnyen. Ennek az egyik formája, amikor harcosan kiállsz az igazadért. Beszólsz a főnöknek, beintesz a hülye szomszédnak, és ráordítasz a gyerekre, hogy húzzon el végre fogat mosni. Na jó, nem biztos, hogy mindenki ilyen drasztikusan csinálja. Ennél a stratégiánál az a lényeg, hogy legyen egy győztes, és egy vesztes. A győztes érvényesíti az akaratát, és ehhez felhasználja a lehetséges összes eszközét. Ez lehet fizikia erőfölény, beosztásból adódó hatalom, szaktudás, helyzeti előny, bármi. Verseny van, s a jobbik, az erősebb győz. A gyenge fejet hajt, és engedelmeskedik.

Nem szeretem ezt a stratégiát, de el kell ismerni, bizonyos helyzetekben hasznos lehet és célravezető. Ha gyorsan kell cselekedni, esetleg veszélyhelyzetet elhárítani, akkor ez a legjobb. Ha a gyerek csak azért is bele akarja dugni a szöget a konnektorba, akkor nem cukorkával próbálom rávenni, hogy térjen észhez.

Kereshetsz kompromisszumot is. Néha ez elég jól sül el. Főleg akkor alkalmazzuk, ha mind a két fél nagyjából azonos súlycsoportba tartozik, és nehezen tudnák egymást legyőzni. Ilyenkor próbálnak olyan megodást találni, ami mindkét fél számára elfogadható. Ez persze nem mindig sikerül, és pont ez a kompromisszumkereső stratégia hátulütője: a kialkudott megoldás mindkét fél számára lemondásokkal jár. Ha te moziba akartál menni, a párod meg szórakozni vágyott, egy kis önfeledt italozásra, megállapodhatok abban, hogy egy üveg bor társaságában megnéztek egy filmet a tévében. Valószínűleg egyikőtök sem érzi jól majd magát.

Győztes-győztes stratégia - a kompromisszum
Na, eddig semmi sem volt jó. Mindegyik megoldás jó bizonyos helyzetekben, de egyik sem ideális. Ha azonban az előző stratégiát egy kicsit továbbfejlesztjük, már el is érkeztünk az ún. győztes-győztes stratégiához. Ennél alapvető feltétel, hogy mindkét fél érdekeit, értékeit és céljait tiszteletben tartsuk, és senkinek sem kell lemondani ezekről. Képesek vagyunk az empátiára, s így olyan megoldás felé törekszünk, amely mindenki számára vonzó és kívánatos. Talán elmentek egy nagyszerű filmvetítésre, amely után bulit rendeznek a szervezők. Talán először moziba mentek, s onnan duhajkodni.

Gondolkozz el egy kicsit: van-e az életedben olyan konfliktus, ami közeli ismerősökkel kapcsolatban áll fent, és gyakran fordul elő? Vajon megfelelően kezeled? Ha nem, akkor találj ki valamit minél hamarabb! Figyelj oda arra, ami igazán fontos a számodra, és semmilyen körülmények között ne add fel az értékeidet és a céljaidat!

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Tízezer fogyatékos fiatal tűnik el az iskola után

2026. július 21.

A fogyatékossággal élő, neurodivergens és speciális szükségletű fiatalok jelentős része az iskolából kilépve láthatatlanná válik: nem tanul, nem dolgozik, és fokozatosan elszigetelődik a társadalomtól. A Salva Vita Alapítvány It’s My Life projektje erre a súlyos, mégis keveset tárgyalt társadalmi problémára ad választ. Az Erasmus+ támogatásával megvalósult program öt év munkájának eredményeit, módszertanát és gyakorlati eszközeit most más szervezetek számára is elérhetővé tette – azzal a céllal, hogy minél több fiatal kapjon esélyt az önálló felnőtt életre.

Sok szó esik a speciális nevelési igényű fiatalok oktatásáról. Kevesebb arról, hogy mi lesz velük, amikor kikerülnek az iskolarendszerből. Pedig ez is jelentős társadalmi probléma: tízezres nagyságrendben vannak Magyarországon 18–30 éves fiatalok akik fogyatékosságuk, neurodivergenciájuk vagy speciális szükségleteik miatt az iskolából kilépve sem munkát, sem közösséget nem találnak. Sokan közülük papíron nem szorulnak segítségre – nincs diagnózisuk, nincs hivatalos támogatásra jogosító iratuk –, mégis képtelenek boldogulni a munkaerőpiacon és a társas életben.

Ha beteg a gyerek

2026. július 20.

Mi legyen a csecsemők és kisgyermekek házi patikájában?



Betegség, sérülés bármikor érheti a csecsemőket, kisgyermekeket is. Egy hirtelen láz, egy eldugult orr vagy akár egy apró horzsolás ellátásához szükséges patikaszereket célszerű otthon tartani – a házi patikában.

A csecsemők és kisgyermekek számára szükséges készítményeket a kezelőorvossal és gyógyszerésszel egyeztetve célszerű kiválasztani. Nem elegendő a gyógyszereket beszerezni, tisztában kell lenni azok szükség esetén történő használatának módjával, dozírozásával. Figyelmet kell fordítani a megfelelő hőmérsékleten történő tárolásra (pl. bizonyos lázkúpokat a hűtőszekrényben kell tárolni), illetve arra, hogy fénytől, hőtől védett, száraz és a gyermekek számára el nem érhető helyen legyen a házi patika.

A szociális facilitáció

2026. július 20.



Norman Triplett, az Indianai Egyetem pszichológusa figyelt fel arra, miközben felkérésre az 1897-es kerékpárosrekordokat elemezte, hogy a kerékpárosok jobb időket futnak másokkal együtt, mintha csak az óra ellen kellene versenyezniük. Vagyis jobban teljesítenek, ha nem pusztán egyedül, egy időfutamban kell tekerniük, hanem ott van előttük vagy mögöttük a hús-vér ellenfél, akit le kell, avagy le akarnak győzni.

Triplett ezt a hatást nevezte el társas facilitációnak, azaz serkentésnek, és hipotézise szerint a jelenség lényege, hogy a másik testi jelenléte eleve egy pozitív ingert jelent az egyén számára, amely egy magától fel nem szabaduló idegrendszeri energiát mozgósít.

Hogy hipotézisét igazolja, elvégzett egy kísérletet is. Ennek lényege az volt, hogy a résztvevőknek valami nagyon egyszerű, mechanikus feladatot kellett elvégezniük (ez esetben egy horgászzsinórt feltekerni), egyedül, illetve csoportosan, egymás társaságában is. A tapasztalat pedig az volt, hogy a társas helyzetben következetesen jobban teljesítettek a kísérleti alanyok, mint egymagukban. Feltehetően azért, mert bár a kísérletvezető erre semmilyen módon nem utalt, de a résztvevők maguktól is versenyhelyzetnek fogták fel a feladat végrehajtását, és ez meg is látszott a teljesítményükön.