Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Te hogyan kezeled a konfliktusokat? Megoldási stratégiák

Érdekességek2024. február 18.

Sokaknak a konfliktushelyzet szó hallatán országok közötti nézeteltérés jut az eszébe, vagy valamilyen katasztrófa, pedig konfliktusokkal nap mint nap találkozhatunk, sőt részesei is vagyunk. A nagy kérdés az, hogyan jövünk ki ezekből a helyzetekből.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Bármely pillanatban összeütközésbe kerülhetünk valakivel. Lehet nézeteltérésünk az anyánkkal, a gyerekünkkel, a szerelmünkkel, a kollégánkkal, a főnökünkkel, a zöldségessel vagy a hülye szomszéddal.

Ha a gyereked meg akarja nézni az esti krimit, s te nem hagyod neki, ő erre besértődik, akkor az pont egy ilyen helyzet. Ha a főnököd nincs megelégedve a teljesítményeddel, s szóvá teszi, s Te elsírod magad, az is ilyen helyzet. Ha a hülye szomszéd az öklével veri a falat, mert épp polcot szerelsz, és hangos a fúró, az is ebbe a kategóriába tartozik. És persze az is, ha a pasid folyton bemászik sáros cipővel a nappaliba. Ezeket a nézeteltéréseket interperszonális konfliktusoknak nevezzük.

Konfliktuskezelési megoldások

Ha meg akarjuk oldani ezeket a problémákat, vagy ha egyáltalán kezdeni akarunk velük valamit, sőt, ha semmit sem akarunk velük kezdeni, csak el akarjuk kerülni, akkor tudatosan vagy ösztönösen alkalmazunk valamilyen stratégiát. Ezek a konfliktuskezelő stratégiák.

Az is egy stratégia, ha egy ilyen helyzetben egyszerűen lapítunk, vagy elhúzzuk a csíkot. Sőt, eleve felkészünk rá, hogy ne is kerüljünk soha ilyen helyzetbe. Ezzel elég jól el lehet lavírozni az életben, viszonylag békésen éldegélhetünk, senki sem fog ránk megorrolni. Amolyan "a légynek sem tudna ártani" típusú emberré válhatunk így, akit a legtöbben szeretnek. A stratégia hátránya, hogy kikerülve a megszokott kerékvágásból, újszerű helyzetekben használhatatlanná válik. Szintén problémát jelent, ha közeli hozzátartozóinkkal és családtagjainkkal is ezt alkalmazzuk, mert az élelmesebbek ezt a helyzetet szívesen kihasználják. Az elkerülő stratégia tehát csak korlátozott keretek között alkalmazható sikeresen hosszabb távon.

Az alkalmazkodó stratégia ennél is rosszabb. Ha otthon főzöl, mosol, takarítasz, s mindenki után folyton te pakolsz, mindezt egy szó nélkül, akkor pont ebben a cipőben jársz. Ilyenkor lemondasz arról, ami neked fontos, s a saját személyes értékeidet alárendeled mások hóbortjainak. Rövid távon bizonyos körümények között beválik ez is. Ha hosszabb ideig alkalmazod, akkor azonban ne számíts harmonikus, örömteli életre. Mások irányítanak, mások céljai előzik meg a sajátjaidat. Válts! Ha lehet, minél hamarabb. Ha nem lehet, akkor egy nappal később, de csinálj valamit, lépj ki, változtass!


Ha adsz magadra (nem a divatos ruhákra gondolok, hanem a személyiségedre), akkor nem adod fel olyan könnyen. Ennek az egyik formája, amikor harcosan kiállsz az igazadért. Beszólsz a főnöknek, beintesz a hülye szomszédnak, és ráordítasz a gyerekre, hogy húzzon el végre fogat mosni. Na jó, nem biztos, hogy mindenki ilyen drasztikusan csinálja. Ennél a stratégiánál az a lényeg, hogy legyen egy győztes, és egy vesztes. A győztes érvényesíti az akaratát, és ehhez felhasználja a lehetséges összes eszközét. Ez lehet fizikia erőfölény, beosztásból adódó hatalom, szaktudás, helyzeti előny, bármi. Verseny van, s a jobbik, az erősebb győz. A gyenge fejet hajt, és engedelmeskedik.

Nem szeretem ezt a stratégiát, de el kell ismerni, bizonyos helyzetekben hasznos lehet és célravezető. Ha gyorsan kell cselekedni, esetleg veszélyhelyzetet elhárítani, akkor ez a legjobb. Ha a gyerek csak azért is bele akarja dugni a szöget a konnektorba, akkor nem cukorkával próbálom rávenni, hogy térjen észhez.

Kereshetsz kompromisszumot is. Néha ez elég jól sül el. Főleg akkor alkalmazzuk, ha mind a két fél nagyjából azonos súlycsoportba tartozik, és nehezen tudnák egymást legyőzni. Ilyenkor próbálnak olyan megodást találni, ami mindkét fél számára elfogadható. Ez persze nem mindig sikerül, és pont ez a kompromisszumkereső stratégia hátulütője: a kialkudott megoldás mindkét fél számára lemondásokkal jár. Ha te moziba akartál menni, a párod meg szórakozni vágyott, egy kis önfeledt italozásra, megállapodhatok abban, hogy egy üveg bor társaságában megnéztek egy filmet a tévében. Valószínűleg egyikőtök sem érzi jól majd magát.

Győztes-győztes stratégia - a kompromisszum
Na, eddig semmi sem volt jó. Mindegyik megoldás jó bizonyos helyzetekben, de egyik sem ideális. Ha azonban az előző stratégiát egy kicsit továbbfejlesztjük, már el is érkeztünk az ún. győztes-győztes stratégiához. Ennél alapvető feltétel, hogy mindkét fél érdekeit, értékeit és céljait tiszteletben tartsuk, és senkinek sem kell lemondani ezekről. Képesek vagyunk az empátiára, s így olyan megoldás felé törekszünk, amely mindenki számára vonzó és kívánatos. Talán elmentek egy nagyszerű filmvetítésre, amely után bulit rendeznek a szervezők. Talán először moziba mentek, s onnan duhajkodni.

Gondolkozz el egy kicsit: van-e az életedben olyan konfliktus, ami közeli ismerősökkel kapcsolatban áll fent, és gyakran fordul elő? Vajon megfelelően kezeled? Ha nem, akkor találj ki valamit minél hamarabb! Figyelj oda arra, ami igazán fontos a számodra, és semmilyen körülmények között ne add fel az értékeidet és a céljaidat!

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Okoseszközt ajándékozna karácsonyra gyermekének? Érdemes tudnia az online veszélyekről!

2025. december 23.

Az első saját okoseszköz – telefon, tablet vagy laptop – megvásárlása a gyerekek számára mérföldkő, ugyanakkor az új eszköz számos kockázattal is jár, mint például a kártevők, az adatlopás vagy a gyerekeket célzó online átverések.

A megfelelő biztonsági szoftver használata és a gyerekek biztonságtudatosságra való felkészítése fontos, mert gyakran nem is sejtik, hogy az interneten ugyanazok a veszélyek leselkednek rájuk, mint a való életben – csak digitális formában.

Milyen veszélyek fenyegetik a gyerekeket?

Az ESET szakértőinek tapasztalatai szerint a gyerekekre leselkedő leggyakoribb online veszélyek a következők:


Online zaklatás (cyberbullying): sértő üzenetek, bántó képek vagy videók megosztása, kizárás az osztályközösségből. Ez gyakran a közösségi médián vagy üzenetküldő appokon keresztül történik, és komoly lelki terhet róhat a gyerekekre.
Hamis nyereményjátékok és appok: az általános iskolások kíváncsiságát könnyű kihasználni. Egy „nyerj új telefont” típusú hamis weboldal vagy egy csábító mobiljáték letöltése után a kiberbűnözők adatokat, jelszavakat szerezhetnek.
Játékon belüli csalások: sok népszerű online játékban vannak vásárlási lehetőségek. A támadók gyakran hamis ajánlatokkal vagy feltört fiókokkal próbálnak értékes virtuális tárgyakat vagy valódi pénzt kicsalni. Egy csaló például egy online játékban hozzáférést szerzett egy gyermek fiókjához, és a nevében több tízezer forint értékben vásárolt tárgyakat. A szülők csak utólag, a bankkártya-értesítésekből jöttek rá a történtekre.

Emlékező sejtek? Sejtszinten is tárolhatók a traumák egyes kutatások szerint

2025. december 23.

Egyes új tudományos kutatások átrajzolják azt a képet, ahogyan a test és az emlékezés kapcsolatáról eddig gondolkodunk: nem csak az agy „emlékszik”, a vese-, izom- és immunsejtek is képesek molekuláris szinten raktározni a múltbeli hatásokat, tartósan befolyásolva azok működését. Egy magyar módszer erre a felismerésre építve igyekszik feloldani a testi lenyomatokat.

Kutatások igazolják, hogy a vesén túl más szövetek is hosszabb távú memóriát hordoznak. Ilyen az úgynevezett epigenetikus izommemória a vázizomzatban, amely segít a sport kihagyása utáni gyorsabb regenerációban. Hasonló jelenség az immunrendszer „képzett immunitása” (Trained Immunity), ahol egy korábbi fertőzés tartósan átprogramozhatja a csontvelő őssejtjeit, harciasabb immunsejteket termelve. Emellett az epigenetika kutatja a transzgenerációs traumák hatásait is, vagyis azt, hogyan befolyásolhatják a felmenők súlyos élményei az utódok biológiai folyamatait.

„A sejtes memória felfedezése sokak fantáziáját megmozgatta, hiszen ez új megvilágításba helyezi azt is, ahogyan a traumákról gondolkodunk. Valószínűleg új utak nyílhatnak a gyógyításban, és új módszerek is születhetnek” – fogalmazott Pinezits Csaba, a Lélektisztító nevű traumaoldó módszer kidolgozója. „2024-ben a New York University kutatói például azt találták, hogy agyon kívüli, úgynevezett nem neuronális sejtek is képesek hasonló tanulási mintázatokra, mint az idegsejtek” – tette hozzá.

A disszonancia redukciója

2025. december 22.

Mivel a disszonancia annál nagyobb minél vonzóbb az elvetett alternatíva, minél több a választási lehetőség és minél nagyobb a tét, több lehetőség is adódik a csökkentésére. Felértékelhetjük az általunk választott alternatívát a többi leértékelésével párhuzamosan, vagy nem vehetünk tudomást a döntésünk ellen szóló érvekről és/vagy tapasztalatokról, vagyis járhatjuk az önigazolás legegyszerűbb útját. Szélsőséges esetben elkerülhetjük magát a cselekvést vagy döntést is, bár a mindennapi életben ez ritkán lehetséges, hisz (az előbbi példával élve), ha szükségünk van autóra, előbb-utóbb döntenünk kell valamelyik típus mellett, mint ahogy iskolát is kell választani a gyereknek, de azt is rendszeresen el kell döntenünk, mit ebédeljünk.

És folyamatos döntéseinket egyfelől jó döntésnek kell tekintenünk (minél nagyobb a tét, annál inkább), másfelől ezeknek illeszkedniük kell valamiféle személyiségtörténeti egységbe, egyszerűbben szólva: jó lenne következetesnek látni magunkat, döntéseink sorozatában is. Ezért lehet szükség bizonyos információk kizárására, átértékelésére, végső esetben mentségek keresésére, a felelősség áthárítására. (Megtévesztettek, becsaptak, olyan hihető volt, logikusnak tűnt, parancsra tettem etc.)