Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Te hogyan kezeled a konfliktusokat? Megoldási stratégiák

Érdekességek2024. február 18.

Sokaknak a konfliktushelyzet szó hallatán országok közötti nézeteltérés jut az eszébe, vagy valamilyen katasztrófa, pedig konfliktusokkal nap mint nap találkozhatunk, sőt részesei is vagyunk. A nagy kérdés az, hogyan jövünk ki ezekből a helyzetekből.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Bármely pillanatban összeütközésbe kerülhetünk valakivel. Lehet nézeteltérésünk az anyánkkal, a gyerekünkkel, a szerelmünkkel, a kollégánkkal, a főnökünkkel, a zöldségessel vagy a hülye szomszéddal.

Ha a gyereked meg akarja nézni az esti krimit, s te nem hagyod neki, ő erre besértődik, akkor az pont egy ilyen helyzet. Ha a főnököd nincs megelégedve a teljesítményeddel, s szóvá teszi, s Te elsírod magad, az is ilyen helyzet. Ha a hülye szomszéd az öklével veri a falat, mert épp polcot szerelsz, és hangos a fúró, az is ebbe a kategóriába tartozik. És persze az is, ha a pasid folyton bemászik sáros cipővel a nappaliba. Ezeket a nézeteltéréseket interperszonális konfliktusoknak nevezzük.

Konfliktuskezelési megoldások

Ha meg akarjuk oldani ezeket a problémákat, vagy ha egyáltalán kezdeni akarunk velük valamit, sőt, ha semmit sem akarunk velük kezdeni, csak el akarjuk kerülni, akkor tudatosan vagy ösztönösen alkalmazunk valamilyen stratégiát. Ezek a konfliktuskezelő stratégiák.

Az is egy stratégia, ha egy ilyen helyzetben egyszerűen lapítunk, vagy elhúzzuk a csíkot. Sőt, eleve felkészünk rá, hogy ne is kerüljünk soha ilyen helyzetbe. Ezzel elég jól el lehet lavírozni az életben, viszonylag békésen éldegélhetünk, senki sem fog ránk megorrolni. Amolyan "a légynek sem tudna ártani" típusú emberré válhatunk így, akit a legtöbben szeretnek. A stratégia hátránya, hogy kikerülve a megszokott kerékvágásból, újszerű helyzetekben használhatatlanná válik. Szintén problémát jelent, ha közeli hozzátartozóinkkal és családtagjainkkal is ezt alkalmazzuk, mert az élelmesebbek ezt a helyzetet szívesen kihasználják. Az elkerülő stratégia tehát csak korlátozott keretek között alkalmazható sikeresen hosszabb távon.

Az alkalmazkodó stratégia ennél is rosszabb. Ha otthon főzöl, mosol, takarítasz, s mindenki után folyton te pakolsz, mindezt egy szó nélkül, akkor pont ebben a cipőben jársz. Ilyenkor lemondasz arról, ami neked fontos, s a saját személyes értékeidet alárendeled mások hóbortjainak. Rövid távon bizonyos körümények között beválik ez is. Ha hosszabb ideig alkalmazod, akkor azonban ne számíts harmonikus, örömteli életre. Mások irányítanak, mások céljai előzik meg a sajátjaidat. Válts! Ha lehet, minél hamarabb. Ha nem lehet, akkor egy nappal később, de csinálj valamit, lépj ki, változtass!


Ha adsz magadra (nem a divatos ruhákra gondolok, hanem a személyiségedre), akkor nem adod fel olyan könnyen. Ennek az egyik formája, amikor harcosan kiállsz az igazadért. Beszólsz a főnöknek, beintesz a hülye szomszédnak, és ráordítasz a gyerekre, hogy húzzon el végre fogat mosni. Na jó, nem biztos, hogy mindenki ilyen drasztikusan csinálja. Ennél a stratégiánál az a lényeg, hogy legyen egy győztes, és egy vesztes. A győztes érvényesíti az akaratát, és ehhez felhasználja a lehetséges összes eszközét. Ez lehet fizikia erőfölény, beosztásból adódó hatalom, szaktudás, helyzeti előny, bármi. Verseny van, s a jobbik, az erősebb győz. A gyenge fejet hajt, és engedelmeskedik.

Nem szeretem ezt a stratégiát, de el kell ismerni, bizonyos helyzetekben hasznos lehet és célravezető. Ha gyorsan kell cselekedni, esetleg veszélyhelyzetet elhárítani, akkor ez a legjobb. Ha a gyerek csak azért is bele akarja dugni a szöget a konnektorba, akkor nem cukorkával próbálom rávenni, hogy térjen észhez.

Kereshetsz kompromisszumot is. Néha ez elég jól sül el. Főleg akkor alkalmazzuk, ha mind a két fél nagyjából azonos súlycsoportba tartozik, és nehezen tudnák egymást legyőzni. Ilyenkor próbálnak olyan megodást találni, ami mindkét fél számára elfogadható. Ez persze nem mindig sikerül, és pont ez a kompromisszumkereső stratégia hátulütője: a kialkudott megoldás mindkét fél számára lemondásokkal jár. Ha te moziba akartál menni, a párod meg szórakozni vágyott, egy kis önfeledt italozásra, megállapodhatok abban, hogy egy üveg bor társaságában megnéztek egy filmet a tévében. Valószínűleg egyikőtök sem érzi jól majd magát.

Győztes-győztes stratégia - a kompromisszum
Na, eddig semmi sem volt jó. Mindegyik megoldás jó bizonyos helyzetekben, de egyik sem ideális. Ha azonban az előző stratégiát egy kicsit továbbfejlesztjük, már el is érkeztünk az ún. győztes-győztes stratégiához. Ennél alapvető feltétel, hogy mindkét fél érdekeit, értékeit és céljait tiszteletben tartsuk, és senkinek sem kell lemondani ezekről. Képesek vagyunk az empátiára, s így olyan megoldás felé törekszünk, amely mindenki számára vonzó és kívánatos. Talán elmentek egy nagyszerű filmvetítésre, amely után bulit rendeznek a szervezők. Talán először moziba mentek, s onnan duhajkodni.

Gondolkozz el egy kicsit: van-e az életedben olyan konfliktus, ami közeli ismerősökkel kapcsolatban áll fent, és gyakran fordul elő? Vajon megfelelően kezeled? Ha nem, akkor találj ki valamit minél hamarabb! Figyelj oda arra, ami igazán fontos a számodra, és semmilyen körülmények között ne add fel az értékeidet és a céljaidat!

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A vérszegénység oka nem csak a vashiány

2026. augusztus 02.

A vashiány a vérszegénység leggyakoribb oka, ám még nagyon sok más kórkép is okozhat vérszegénységet.



Mielõtt a vérszegénység számos okáról szólunk, elevenítsük fel iskolás alapismereteinket. A vér sejtes elemekbõl és plazmából áll. A sejtes elemek közül a vörösvérsejtek az oxigén szállításáért felelõsek, a fehérvérsejtek a fertõzések elleni védelmet látják el, a vérlemezkék (trombociták) pedig a véralvadásban vesznek részt. A vörösvérsejtek oxigénszállító képességét a benne levõ hemoglobin teszi lehetõvé.

Mikor beszélünk vérszegénységrõl?

Vérszegénységrõl, latin szóval anémiáról akkor beszélünk, ha a vörösvérsejtek száma, vagy azok oxigénszállító képessége bármilyen okból csökken. A vörösvérsejtek a csontvelõben naponta milliószámra képzõdnek, élettartamuk kb. 120 nap. A vörösvérsejtek termeléséhez elsõsorban vasra, valamint vitaminokra, folsavra és a B12-vitaminra van szükség. Ha ezek bármelyikébõl kevés van, ún. hiányanémiáról beszélünk.

Szervezetünk harminc felett

2026. augusztus 01.

Hozzuk formába magunkat!

Testünk "csúcsformáját" a húszas éveinkben hozza. Azonban szerencsére ismerünk már olyan módszereket, amelyekkel a fiatalság "meghosszabbítható". Ismerkedjünk meg ezekkel, és használjuk ki a bennük rejlõ lehetõségeket! Õrizzük meg jó formánkat és egészségünket harmincon túl is! Ehhez segítségül hívhatjuk a modern orvostudomány eredményeit, de életmódunkkal magunk is sokat tehetünk érte.

Henri Salvador, a híres francia énekes 87 éves, de kellemes egyénisége ma is elbûvöl mindenkit, aki csak a közelébe kerül. Talán jó egészségének is az a magyarázata, hogy mindig mosolyog? Egy másik érdekes példa: Japánban, Okinawa szigetén az emberek várható életkora 81,2 év. Mi lehet a titka? A különleges klíma? A gének? Az életmód? A táplálkozás? Az emberi öregedés kutatóit, a gerontológusokat természetesen izgatta a válasz, és arra a következtetésre jutottak, hogy akik hosszú ideig, jó egészségben élnek, azok általában sokat dolgoznak, optimisták, és nem viszik túlzásba az evés-ivást.

A gondolat is gyógyíthat?

2026. augusztus 01.

Már nem is annyira eretnek ez a kérdés, ugyanis a világhírű magyar agykutató, prof. dr. Rózsa Balázs nagyon közel jár ennek bizonyításához.



Hogyan dolgozik az agykutató? Materialista szemlélettel vizsgálja az agyban lévő neuronokat vagy tetten éri a gondolatot is? Miként alakul ki a gondolkodás, a tudatos viselkedés, honnan és mikor indul el a gondolat? Gondol-e mindezekre a tudós, vagy Ő „csak” az egzakt dolgokkal foglalkozik?
A szakmai kérdéseken túl többek között ezekkel is készültem a beszélgetésre, és meglepően komplex értelmezésű válaszokat kaptam prof. dr. Rózsa Balázs agykutatótól. Aki személyében is szaktekintély, orvosi, fizikusi és kutatói végzettségével. Talán éppen ennek a sokrétűségnek köszönhetők a világon is egyedülálló tudományos szemléletmódján túl az azt igazoló világraszóló eredmények.

Honnan indult az agykutatás iránti vonzódása, érdeklődése?

Iskolás koromban került a kezembe egy régi élettankönyv, amely nagyon olvasmányosan magyarázta a szervek működését, milyen mozgások történnek a szervezetünkben, mikor milyen enzimek működnek, de az agyunkról ehhez képest nem sokat írt. Akkoriban nagyon keveset tudtunk róla. Éreztem, hogy ez a szervünk nagyon bonyolult valami lehet. Már akkor is voltak olyan elképzelések a világban, hogy mindent a szellemünk irányít, az dönt, akár a betegségek kapcsán is – így merült fel bennem a kérdés. Elkezdett érdekelni, hogyan működhet a központi vezérlő rendszerünk.