Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Te hogyan kezeled a konfliktusokat? Megoldási stratégiák

Érdekességek2024. február 18.

Sokaknak a konfliktushelyzet szó hallatán országok közötti nézeteltérés jut az eszébe, vagy valamilyen katasztrófa, pedig konfliktusokkal nap mint nap találkozhatunk, sőt részesei is vagyunk. A nagy kérdés az, hogyan jövünk ki ezekből a helyzetekből.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Bármely pillanatban összeütközésbe kerülhetünk valakivel. Lehet nézeteltérésünk az anyánkkal, a gyerekünkkel, a szerelmünkkel, a kollégánkkal, a főnökünkkel, a zöldségessel vagy a hülye szomszéddal.

Ha a gyereked meg akarja nézni az esti krimit, s te nem hagyod neki, ő erre besértődik, akkor az pont egy ilyen helyzet. Ha a főnököd nincs megelégedve a teljesítményeddel, s szóvá teszi, s Te elsírod magad, az is ilyen helyzet. Ha a hülye szomszéd az öklével veri a falat, mert épp polcot szerelsz, és hangos a fúró, az is ebbe a kategóriába tartozik. És persze az is, ha a pasid folyton bemászik sáros cipővel a nappaliba. Ezeket a nézeteltéréseket interperszonális konfliktusoknak nevezzük.

Konfliktuskezelési megoldások

Ha meg akarjuk oldani ezeket a problémákat, vagy ha egyáltalán kezdeni akarunk velük valamit, sőt, ha semmit sem akarunk velük kezdeni, csak el akarjuk kerülni, akkor tudatosan vagy ösztönösen alkalmazunk valamilyen stratégiát. Ezek a konfliktuskezelő stratégiák.

Az is egy stratégia, ha egy ilyen helyzetben egyszerűen lapítunk, vagy elhúzzuk a csíkot. Sőt, eleve felkészünk rá, hogy ne is kerüljünk soha ilyen helyzetbe. Ezzel elég jól el lehet lavírozni az életben, viszonylag békésen éldegélhetünk, senki sem fog ránk megorrolni. Amolyan "a légynek sem tudna ártani" típusú emberré válhatunk így, akit a legtöbben szeretnek. A stratégia hátránya, hogy kikerülve a megszokott kerékvágásból, újszerű helyzetekben használhatatlanná válik. Szintén problémát jelent, ha közeli hozzátartozóinkkal és családtagjainkkal is ezt alkalmazzuk, mert az élelmesebbek ezt a helyzetet szívesen kihasználják. Az elkerülő stratégia tehát csak korlátozott keretek között alkalmazható sikeresen hosszabb távon.

Az alkalmazkodó stratégia ennél is rosszabb. Ha otthon főzöl, mosol, takarítasz, s mindenki után folyton te pakolsz, mindezt egy szó nélkül, akkor pont ebben a cipőben jársz. Ilyenkor lemondasz arról, ami neked fontos, s a saját személyes értékeidet alárendeled mások hóbortjainak. Rövid távon bizonyos körümények között beválik ez is. Ha hosszabb ideig alkalmazod, akkor azonban ne számíts harmonikus, örömteli életre. Mások irányítanak, mások céljai előzik meg a sajátjaidat. Válts! Ha lehet, minél hamarabb. Ha nem lehet, akkor egy nappal később, de csinálj valamit, lépj ki, változtass!


Ha adsz magadra (nem a divatos ruhákra gondolok, hanem a személyiségedre), akkor nem adod fel olyan könnyen. Ennek az egyik formája, amikor harcosan kiállsz az igazadért. Beszólsz a főnöknek, beintesz a hülye szomszédnak, és ráordítasz a gyerekre, hogy húzzon el végre fogat mosni. Na jó, nem biztos, hogy mindenki ilyen drasztikusan csinálja. Ennél a stratégiánál az a lényeg, hogy legyen egy győztes, és egy vesztes. A győztes érvényesíti az akaratát, és ehhez felhasználja a lehetséges összes eszközét. Ez lehet fizikia erőfölény, beosztásból adódó hatalom, szaktudás, helyzeti előny, bármi. Verseny van, s a jobbik, az erősebb győz. A gyenge fejet hajt, és engedelmeskedik.

Nem szeretem ezt a stratégiát, de el kell ismerni, bizonyos helyzetekben hasznos lehet és célravezető. Ha gyorsan kell cselekedni, esetleg veszélyhelyzetet elhárítani, akkor ez a legjobb. Ha a gyerek csak azért is bele akarja dugni a szöget a konnektorba, akkor nem cukorkával próbálom rávenni, hogy térjen észhez.

Kereshetsz kompromisszumot is. Néha ez elég jól sül el. Főleg akkor alkalmazzuk, ha mind a két fél nagyjából azonos súlycsoportba tartozik, és nehezen tudnák egymást legyőzni. Ilyenkor próbálnak olyan megodást találni, ami mindkét fél számára elfogadható. Ez persze nem mindig sikerül, és pont ez a kompromisszumkereső stratégia hátulütője: a kialkudott megoldás mindkét fél számára lemondásokkal jár. Ha te moziba akartál menni, a párod meg szórakozni vágyott, egy kis önfeledt italozásra, megállapodhatok abban, hogy egy üveg bor társaságában megnéztek egy filmet a tévében. Valószínűleg egyikőtök sem érzi jól majd magát.

Győztes-győztes stratégia - a kompromisszum
Na, eddig semmi sem volt jó. Mindegyik megoldás jó bizonyos helyzetekben, de egyik sem ideális. Ha azonban az előző stratégiát egy kicsit továbbfejlesztjük, már el is érkeztünk az ún. győztes-győztes stratégiához. Ennél alapvető feltétel, hogy mindkét fél érdekeit, értékeit és céljait tiszteletben tartsuk, és senkinek sem kell lemondani ezekről. Képesek vagyunk az empátiára, s így olyan megoldás felé törekszünk, amely mindenki számára vonzó és kívánatos. Talán elmentek egy nagyszerű filmvetítésre, amely után bulit rendeznek a szervezők. Talán először moziba mentek, s onnan duhajkodni.

Gondolkozz el egy kicsit: van-e az életedben olyan konfliktus, ami közeli ismerősökkel kapcsolatban áll fent, és gyakran fordul elő? Vajon megfelelően kezeled? Ha nem, akkor találj ki valamit minél hamarabb! Figyelj oda arra, ami igazán fontos a számodra, és semmilyen körülmények között ne add fel az értékeidet és a céljaidat!

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A demenciásokért küzdenek

2026. június 08.

Több-kevesebb mértékben, valamennyiünkben vannak úgynevezett ”kényszeres” gondolatok és ezeknek megfelelõ cselekvések.

Amerikai szakértõk legújabb adatai szerint, a lakosság öregedésével 2015-ben - csak az Egyesült Államokban - 16 millió embert ér majd el a ma még gyógyíthatatlan Alzheimer-kór. A szakértõk és a szakirodalom becslései alapján, valamint figyelembe véve a demencia-elõfordulás európai gyakoriságát, Magyarországon a 60 év feletti lakosság 12-15 %-nál azaz 250-300 ezer embernél fordul elõ valamilyen demencia.

Ezek akaratunk ellenére mintegy személyiségünk részévé válnak. Napi életünkben szerepet játszanak, magatartásunkat befolyásolják.

A világ nagyobbik részén a demenciát még mindig az öregedési folyamat normális velejárójának tekintik. Világszerte 18 millió ember szenved demenciában. A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, a demenciák 60-70 %-át képezi. Az elkövetkezõ 20 évben a demenciával élõk száma várhatóan megduplázódik, így 2025-re már eléri a 34 milliót, ami azt jelenti, hogy mindennap újabb 2000 ember betegszik meg demenciában világszerte, és ebbõl naponta legalább 1200-1400 a rettegett Alzheimer-kór áldozata lesz. Sürgõsen cselekedni kell.

Az Alzheimer-kórban szenvedõk száma elérheti a 160 ezret, de a betegségben érintettek (családtagok) száma viszont ennek a többszöröse, hiszen a 160 ezer beteg ugyanennyi család, gyermek és unoka életét változtatja meg gyökeresen a késõbbiek során. Az Alzheimer-kór nemcsak a beteg és családja, szûkebb környezete problémája, hanem össztársadalmi probléma gazdaságilag és szociálisan egyaránt.

Zsíros falatok

2026. június 08.

Francia kutatók felfedezték: a szájban levõ szenzor szabályozza a szervezet zsíréhségét, mely egyúttal stimulálja a zsírtartalmú ételek emésztését is.
Ha csülökpörköltre, zsíros sültekre fáj a fogunk, ha úgy érezzük, hogy azonnal ennünk kell valamilyen tartalmas, laktató, és nem utolsó sorban zsírdús ételt, az nem véletlen: a szájunkban levõ szenzor – egy speciális protein – szabályozza a szervezet zsíréhségét, ugyanakkor stimulálja is a zsírtartalmú ételek emésztését is.

A Dijon Egyetemen dolgozó Phillippe Besnard vezette francia kutatócsoport a Journal of Clinical Investigation címû szaklapban publikálta vonatkozó eredményeit.

Korábban japán kutatók már kiegészítették a hagyományos íz-palettát: az édeset, a savanyút, a keserût és a sósat az umami-val, azaz a hús-ízûvel. Tudományos körökben már rég várható volt, hogy a zsírtartalmú ételek szenzorát is fel fogják fedezni – ez történt most meg.

Egyszer csak azt vesszük észre, hogy egy helyen vagyunk – mégsem kapcsolódunk egymáshoz

2026. június 07.

Balatonfüreden egy napra háttérbe kerülhetnek a képernyők, hogy újra előtérbe kerüljenek a közös családi élmények



„A színpadon egyszer csak saját magadra ismersz.”
Balatonfüreden szituációs családi színházzal mutatják meg a digitális hétköznapok konfliktusait

„Csak még öt perc.”
„Figyelsz rám egyáltalán?”
„Miért nem tudja letenni?”

A legtöbb családban ma már ismerősen hangzanak ezek a mondatok. A digitális világ a mindennapok természetes részévé vált, miközben egyre több szülő érzi úgy, hogy az együtt töltött időből lassan eltűnik a valódi figyelem, a kapcsolódás és a közös jelenlét.

Közös játék, mozgás és valódi jelenlét

Erre a jelenségre szeretne közérthető, emberi és élményszerű választ adni az EduTech Hungary által életre hívott és az EdTech Koalíció szakmai közösségével immár hatodik alkalommal megvalósuló „Alfáktól Omegáig” – Családi Piknik következő állomása, amelyet 2026. június 13-án rendeznek meg Balatonfüreden, a Gapa Terasz és Parkerdő területén.