Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tedd rendbe a tartásod: 8 tipp az ékpárna használatához

Érdekességek2018. június 25.

A WHO statisztikái (1) szerint az iparilag fejlett országok lakosságának 60-70%-a szenved derékfájástól legalább egyszer az élete során. Legtöbben mégis kevés figyelmet fordítunk testtartásunk minőségére, pedig a megfelelő testmozgáson túl egyszerű eszközök is segítségünkre lehetnek ebben. Közülük is kiemelkedik az ékpárna, melynek helyes használatával görnyedt ülés helyett helyes tartással is eltölthetjük az irodában, otthon vagy akár az autóban töltött hosszú órákat.  

Az ékpárna - ahogyan neve is sugallja - egy ék alakú ülőpárna, amit a székünk ülőlapjára kell helyeznünk úgy, hogy annak eleje felé lejtsen. Ezzel az ülőfelületünket a megszokott vízszintesből enyhén lejtőssé alakítjuk, így a rajta történő ülés során a medencénket előrefelé billenti, mely hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a gerinc természetes görbületeit ülés közben is megtartsuk. Az ékpárna működése tehát rendkívül egyszerű és hatásos, van azonban néhány jó tanács, amit érdemes megfogadnunk a használatával kapcsolatban.


1. Válasszunk kemény ékpárnát!
Habár az ékpárna egy egyszerű eszköz, mégis van néhány tulajdonsága, amellyel feltétlenül rendelkeznie kell, hogy funkcióját maradéktalanul el tudja látni. Ilyen a dőlésszöge, amivel jellemzően nem szokott probléma lenni, valamint a keménysége, amelyben viszont a piacon található termékek között nagy eltérések lehetnek.
Az ékpárna keménységénél a gyártóknak a kényelem és a hasznosság között kell egyensúlyozniuk, hiszen egy puhább párnán nyilván komfortosabb ülni, viszont egy túl puha ékpárna már nem tudja ellátni feladatát: belesüppedve már nem billenti eléggé előre a medencénket, és így nem kényszerít rá a kiegyenesedésre sem.
Azoknak tehát, akik vásárlás előtt állnak, mindenképpen érdemes elkerülni az olcsó, puha szivacsból készült ékpárnákat, hiszen ezek legfeljebb kényelmesek, de hasznosságuk megkérdőjelezhető. Az optimális keménységre jó példaként megemlíthető a Benergo ékpárna, amely speciális szivacsból készülő hazai termék.

2. Kemény ülőlappal rendelkező széken használjuk!
Hasonló probléma merül fel, ha székünk ülőfelülete nagyon egyenetlen, vagy túl puha. Ekkor könnyen előfordulhat, hogy ékpárnánk a kiemelkedő részekre felfeküdve, vagy a vastag szivacsba süppedve már nem biztosítja azt az egyenletes dőlésszögű felületet, amely hatékonyan billentené előre medencénket, és így a kiegyenesedett tartást sem képes ránk kényszeríteni, ami pedig az ékpárna célja lenne.
Paradox módon tehát jobban járunk, ha a drága és kényelmes főnöki székünket kicseréljük valamilyen egyszerű, kemény felületű székre.

egy egyszerű szék a Jysk-ből

 

3. Emeljük meg az íróasztalt, ha szükséges!
Az ékpárnán ülve a kiegyenesedett gerinccel úgy érezhetjük magunkat, mintha megnőttünk volna. Ezért érdemes ellenőrizni az asztal magasságát is. Ez úgy a legideálisabb, ha az asztal magassága a derékszögben hajlított karunk alatt néhány cm-rel van. Így leengedett vállakkal, egyenes gerinccel tudunk tevékenykedni az asztalnál. A billentyűzet és az egér pont kézre fog állni.
A monitort úgy érdemes beállítani, hogy a teteje legyen szemmagasságban. Ha van rá mód, akkor akár kicsit felfelé is billenthetjük. Az a legideálisabb, ha kb. 50-75 cm távolságra vagyunk tőle és belátjuk az egész felületét anélkül, hogy a fejünket mozgatni kelljen.
Azonban az is fontos, hogy a szék milyen magas. Hiszen ha túl alacsony, akkor a lábainkat automatikusan előre fogjuk nyújtani. Ha pedig túl magas, akkor nem ér le a talpunk. Célszerű úgy megválasztani, hogy a derékszögben hajlított lábaink talpa kényelmesen támaszkodjék a talajon.

4. Ne támasszuk az asztalt a kezünkkel!
Hosszan tartó ülés során az ember önkéntelenül is megpróbál olyan testhelyzetet felvenni, amely tehermentesíti izomzatát az egyenes tartáshoz szükséges munka alól. Az ékpárna viszont éppen azzal emelkedik ki a többi tartásjavító segédeszköz közül, hogy nagyon nehéz rajta ilyen testhelyzetet felvenni: ékpárnán ülve egyszerűen a helyes tartás a legkényelmesebb pozíció.
Átmeneti kibúvót talán egyedül az jelent, ha az íróasztalunk túlságosan alacsony, és karunkkal az asztalon támaszkodva tartjuk meg az előregörnyedő felsőtestünk súlyát. Szerencsére kezünk hamar elfárad ebben a helyzetben, így ez is csak átmeneti ”csalást” tesz lehetővé, de ettől függetlenül is érdemes tudatosan kerülnünk ezt a testhelyzetet (ebben az előző pontban részletezett asztallap-emelés is sokat segíthet).

as
példa a helytelen támaszkodásra



Tartásunkat könnyen ellenőrizhetjük azzal, hogy figyelmünket a vállainkra fókuszáljuk. Ha feszesek, felhúzottak, akkor egy hátrafelé körzéssel lazítsuk, engedjük le azokat.

5. A talpunkkal viszont támaszkodjunk a földön!
Ahhoz, hogy stabil legyen az ülésünk, kell az alátámasztás, melyet a lábaink adnak meg. Igyekezzünk lábainkat derékszögben tartani és teljes talppal támaszkodni velük a talajon. Ez a megoldás arra a kérdésre is, amit sok már aktív ékpárnahasználó feltesz, miszerint, mit tegyünk, hogy ne csússzunk le a párnáról? Laza combokkal, de stabil talptámasszal üljünk.
Ha változtatnánk időnként a testtartásunkon, jó alternatíva lehet a térdek nyitása és a talpak összetámasztása. Lehetőleg kerüljük a lábak keresztbe tételét.
Ha a körülmények engedik, nyugodtan bújjunk ki kényelmetlen cipőnkből, különösen, ha az magas sarkú.

6. Nincs szükség a háttámlára
Helyes ülésnél a hátunkat nem döntjük neki semminek, így gyakorlatilag a háttámlánk feleslegessé válik. Ha eleinte hamar elfáradunk ebben a testtartásban, érdemes kipróbálni, hogy egy hengerpárnát teszünk a derekunkhoz. Ez a sérülékeny ágyéki szakaszt megtámasztja, helyes pozícióban tartja.
Ha pedig pihennénk, akkor a hátradőlés helyett válasszuk a felállást, nyújtózzunk meg, mozgassuk át a nyakunkat, vállainkat, lábainkat.

7. Ne adjuk fel, ha eleinte szokatlan!
Az első néhány hétben legtöbbünknek furcsa érzés ékpárnán ülni. Ez teljesen normális, hiszen a váz- és idegrendszerünk sem ehhez a testhelyzethez van szokva. Sokan érzik úgy, hogy lecsúsznak a párnáról, másoknak a keményebb ülőfelület a szokatlan. Mindezek ellenére sem éri meg feladni a használatát, hiszen szervezetünk idővel hozzászokik az új, helyes testtartáshoz, így sokat segíthetünk, hogy gerincünk ne romoljon az ülőmunka során.

8. Vigyük magunkkal!
Felmerül a kérdés, hogy mennyi időt lehet ülni ékpárnán? A válasz az, hogy bármennyit lehet. Egész nap használhatjuk, sőt, ha lehetséges használjuk folyamatosan. Nem csak munkához, de étkezésnél is. Egy idő után az lesz a furcsa, amikor egyenes ülőfelületre kell ülnünk.
Ha az irodánkat, otthonunkat elhagyva is sokat ülünk, akkor - amennyiben ezt az adott helyzet lehetővé teszi - érdemes lehet magunkkal vinni, hogy az üléssel eltöltött időnk minél nagyobb részét helyes testtartásban töltsük.

(1) A Global Burden of Disease Study 2010 alapján

Wirth Andrea
Preventív gerinctréner


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.