Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tegyünk szellemi frissességünk megőrzéséért

Érdekességek2022. február 02.

Szellemileg frissnek maradni, jó memóriával, tanulási képességgel rendelkezni az évek múlásával is lehetséges. Azzal a feltétellel, hogy „karbantartjuk” az agyunkat, és ugyanúgy törődünk megfelelő működésével, mint fizikai erőnlétünkkel. Íme 6 hasznos tanács ahhoz, hogy megtudjuk, mit tegyünk, milyen életmódot folytassunk elménk jó formában tartása érdekében.

Fotó: gettyimages.com1. Éljünk változatos társadalmi életet

A családi, rokoni kapcsolatok fenntartása, a szociális élet erősítése (vendégségbe, kirándulni járni, baráti találkozókon részt venni stb.) összefüggésben van az agyi információk feldolgozásának gyorsaságával, a jobb memóriával és a  (a térben való tájékozódáshoz szükséges) téri-vizuális képességekkel, melyek megfelelő szinten tartása egyre fontosabb a kor előrehaladtával. Erre a megállapításra jutottak többek közt 2017-ben egy írországi tanulmány szerzői, miután 39 kutatási munka eredményét összegezték a témában.

Kimutatták azt is, hogy pl. a nevetés vagy a közös ünneplés családtagokkal, barátokkal stimulálja az agyműködést, így megakadályozva a szellemi hanyatlást. Ezzel szemben a magányosság elősegíti a kognitív funkciók (a gondolkodási és az értelmi képességek összességének) romlását. 11 év után 31%-os rosszabbodást tárt fel egy 2020-ban megjelent francia-amerikai tanulmány, mely 14410 50 év feletti személyen végzett vizsgálódások alapján készült.

2. Csináljuk azt, ami nekünk tetszik

Számos tanulmány rámutat továbbá, hogy az olyan, a kognitív funkciókat is stimuláló, kedvelt szabadidős tevékenységek, mint az utazás, barkácsolás, kertészkedés vagy akár egy koncertlátogatás szintén a szellemi frissesség megőrzésének előmozdítói.  Így az egyik angol szaklapban, 2018-ban megjelent írás, mely 3400, 50 év fölötti felnőtt körében 10 éven át végzett kutatásokon alapult, azt az eredményt hozta, hogy a rendszeres színházba vagy koncertre járás jó agyi kapacitásokat segít elő.

Ezen hobbik/szabadidős tevékenységek, miközben kilépünk megszokott szféránkból, pl. mozgósítják a felkészültséget, szakértelmet (know-how), megkövetelik az események tervezését vagy az információszerzést. Amellett ezek a feladatok ösztönzik új idegi kapcsolatok kialakítását.

3. Őrizzük meg kíváncsiságunkat

Olvasni, nyelvet tanulni vagy új szakterületre lépni, pl. fényképészetet, festést, rajzolást tanulni… Mindezek a tevékenységek új neurális kapcsolatokat hoznak létre, az agy rugalmasságának köszönhetően, ami a megélt tapasztalatok alapján átformálja az idegi hálózatot. Az új idegi kapcsolatok kialakulása pedig lehetővé teszi a neurális veszteségek kompenzálását és értelmi funkcióink megfelelő szinten tartását.

Ezzel szemben az intellektuális passzivitás gyorsítja a kognitív öregedést. Egy 2019-ben megjelent tanulmány eredménye szerint, melynek szerzői 3660 50 év fölötti, napi több, mint 3 és félórát televíziót néző személyen végeztek megfigyeléseket, a szavak megtanulását és felidézését lehetővé tevő verbális memória romlását  tapasztalták a vizsgálatot követő hat éven át. 

4. Törődjünk többet magunkkal

 A helyes életmód, az egészséges táplálkozás, a rendszeres fizikai aktivitás, a dohányzás- és alkoholmentes élet védi az agyunkat, elősegíti annak egyenletesen jó működését. Ami a táplálkozást illeti, egyes diéták is hatékonynak bizonyulhatnak a kognitív hanyatlás kockázatának csökkentésére Ilyen pl. a mediterrán diéta, melynek elnevezése az angol mozaikszó, DASH (Dietary Approaches to Stop Hypertension), azaz étrend a magas vérnyomás csökkentése, illetve kialakulásának megállítása érdekében.

Márpedig a hipertónia a kognitív hanyatlás egyik kockázati tényezője. Ez a diéta a friss zöldséget-gyümölcsöt, különösen a leveles zöldségeket (saláta, spenót..) és a káliumban gazdag piros bogyós gyümölcsöket, olajos magvakat, növényi olajokat  kiemelten részesíti előnyben, számos más előírása mellett.


5. Gondolkodjunk pozitívan

Egy 2016-os, amerikai tanulmányból kiderült, mely 4600 65 éven felüli személy, 4 éven át tartó vizsgálatán alapult, hogy az optimista kísérleti alanyok átlagosan 30%-kal kevesebbszer szenvedtek kognitív zavarban. Ez a lelkiállapot ugyanis csökkenti a gyulladásos molekulák (interleukin-6, reaktív C fehérje) szekrécióját, amelyről ismert, hogy a kognitív károsodás fokozott kockázatával jár.

Fotó: gettyimages.com

Jó hír, hogy az optimizmuson is lehet dolgozni! Ennek keretében hasznos tanácsok: nem szabad negatív érzelmeknek kitenni magunkat, hanem meg kell próbálni a dolgokat perspektívába helyezni. Hagyjuk abba a múlt újragondolását, és helyezzük előtérbe a jelen pozitív megélését. Ne tűzzünk ki irreális célokat azok könynebb megvalósíthatósága érdekében, azután javítsunk önértékelésünkön, és ne hasonlítgassuk magunkat folyamatosan másokhoz…

6. Ne hanyagoljuk el a szexuális életet

Az agyi kapacitás jobban megőrizhető az évek múlásával az aktívabb szexuális élet folytatása révén. Egy 2019-ben megjelent angol tanulmány olyan felmérést összegez, melynek során 70, 50-83 év közötti személyt kérdeztek meg szexuális együttléteik gyakoriságáról. Az eredmény: a heti egyszeri alkalmat megjelölőknél a verbális fluencia (szógördülékenység) és a téri-vizuális képesség jelentősen jobb volt, mint akik havi egyszeri alkalmat írtak, vagy negatív választ adtak. Általában véve a kielégítő szexuális élet növeli a társadalmi szerepvállalást és a fizikai aktivitást is. Márpedig ez a két tényező szintén előmozdítja a jó kognitív funkciók fenntartását.

Fotó: gettyimages.com

Néhány további ajánlás:

Keresztrejtvény-fejtés (ha szeretjük) vagy Sudoku játék: az agy bal féltekét dolgoztatja meg, mely felelős többek közt a logikus gondolkodásért, a nyelvi képességekért, a részletekre való figyelésért, a stratégiai tervezésért...

Társasjátékok: stimulálják az agyat, és alkalmat adnak hozzátartozókkal vagy a barátokkal való eszmecserékre, beszélgetésekre, ami szintén a kognitív hanyatlás egyik ellenszere.

Jóga vagy meditáció gyakorlása: csökkenti az agyra károsan ható, krónikus stresszt. Egy amerikai tanulmány szerint pl. 50 éves korban a meditációért rajongók agya hét évvel fiatalabbnak tűnik…


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Meglepő tünetek utalhatnak pajzsmirigybetegségre

2026. január 27.

A pajzsmirigy-tudatosság hónapja kapcsán a szemünk egészségére is érdemes odafigyelnünk

Magyarországon akár 10 ezer embert érinthetnek a pajzsmirigybetegségekhez társuló szemészeti szövődmények, és évente mintegy 300 ilyen esetet diagnosztizálnak. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködéséhez kapcsolódó szemészeti tünetek igen változatosak lehetnek, így e betegségek felismerése gyakran még az orvosok számára is nehézséget okoz – nem beszélve arról, hogy bizonyos esetekben a szembetegségekhez hormonális eltérések sem társulnak. Január a pajzsmirigy-tudatosság hónapja, ennek apropóján szemünk egészségének megőrzésére hívjuk fel a figyelmet.

A test „belső karmestere” – gyakran így emlegetik a nyakunk elülső részén, az ádámcsutka alatt elhelyezkedő, pillangó alakú szervünket, a pajzsmirigyet, amely meghatározó szerepet játszik a szívműködés, a testhőmérséklet és a szervezet energiaszintjének szabályozásában, ugyanakkor hatással van a hangulatunkra és a figyelmi képességeinkre is.

Ez az a szerv, amelynek egészségére rendszerint mindaddig biztosan nem fordítunk különösebb gondot, amíg valamilyen problémát nem okoz. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködésével élő betegek gyakran küzdenek testsúlyingadozással, fokozott hajhullással, töredező körmökkel, valamint sokszor tapasztalnak fokozott szívdobogásérzést vagy szabálytalan szívverést is. Gyakoriak a pszichés és idegrendszeri panaszok: az érintettek indokolatlan ingerlékenységet, szorongást, hangulatváltozásokat, alulműködés esetén pedig sokszor lehangoltságot és fáradékonyságot élhetnek át.  

Endometriózis – Mit érdemes tudni róla?

2026. január 26.

Az endometriózis egy gyakori, mégis sokszor félreismert nőgyógyászati betegség, amely világszerte milliókat érint. Hazánkban 200 000 fogamzóképes korú nő szenved endometriózisban.

A betegség

Lényege, hogy a méh belső felszínét borító nyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül, például a petefészkeken, a petevezetőkön, a hashártyán vagy akár a beleken jelenik meg. Ez a szövet ugyanúgy reagál a menstruációs ciklus hormonjaira, mint a méh nyálkahártyája: megvastagszik, majd leválna – csakhogy nincs hová távoznia. Ennek következtében gyulladás, hegesedés és összenövések alakulhatnak ki.

Tünetek

Az endometriózis egyik legjellemzőbb tünete a fájdalom, különösen menstruáció alatt. A fájdalom lehet tompa, görcsös vagy szúró, és gyakran olyan súlyos, hogy jelentősen rontja az életminőséget. Sok érintett nő annyira hozzászokik a szenvedéshez, hogy évekig nem is sejti, hogy baj van. A fájdalom azonban nem csak menstruációkor jelentkezhet: előfordulhat együttlét közben, székelésnél, vizelésnél vagy ovuláció idején is. A tartós gyulladás miatt gyakori a medencetáji diszkomfort, a puffadás, a deréktáji fájdalom, a fáradékonyság és az emésztési zavarok.

Így védd a hajadat a hidegben

2026. január 26.

A változókori hajritkulás sok nő számára komoly kihívást jelent – a téli hónapok pedig tovább súlyosbíthatják a problémát. A hormonális változások következtében a hajszálak vékonyabbá, sérülékenyebbé válnak; a hideg, a szél, a fűtés és a páratartalom-ingadozás pedig tovább ronthat a haj minőségén. Őri Katalin trichológus szerint a tudatos hajápolás kulcsfontosságú ebben az életszakaszban, javaslatai segítenek abban, hogy a nők a változókor után is megőrizzék hajuk egészségét – még a legzordabb téli időszakban is.


Hidratáld a fejbőrt és a hajszálakat!


A hideg levegő és a fűtés szárító hatása miatt a fejbőr feszülhet, viszkethet vagy hámlani kezdhet. Hajmosás előtt érdemes néhány csepp rozmaringos, szőlőmag- vagy rózsaolajos permettel finoman átmasszírozni a fejbőrt, ami serkenti a vérkeringést és elősegíti a regenerálódást.


Kíméletes hajmosás


A hajmosás során használjunk langyos vizet (35–37 °C), a túl forró víz szárítja a fejbőrt. Heti 1–2 alkalom elegendő, kivételes esetben ennél többször is lehet mosni. A sampont válasszuk úgy, hogy kímélje a fejbőr védőrétegét, és segítse a haj regenerálódását növényi kivonatokkal (pl. olívabogyó, fermentált szója, indás ínfű). Ezeket az összetevőket keressük a patikákban kapható, változókori hajhullás elleni készítményekben. A hajmosás utolsó öblítése legyen egy kicsit hűvösebb, csak a hajhosszra irányuljon, a fejbőrre ne folyjon.