Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Telefon etikett - mobil illemtan mindenkinek

Érdekességek2020. október 18.

A telefon minden munkahelyen megtalálható. Jellemzője, hogy időnként csörög, sípol, jelez és ilyenkor beszélni kell bele. "De mit mondjak és hogyan mondjam?" Ennek is van illemtana, és ez az, amit az iksolában nem tanítanak meg. Azonban most megtudhatod, jól tudod-e?  

A céges és a magánéleti telefonására is ugyanazok az elvek vonatkoznak. Mindig a hívó fél mutatkozik be elsőként - ez még akkor is illendő, ha tudod, hogy benne vagy az illető névjegyzékében (kivétel, ha naponta beszéltek) és a nexusnak megfelelően a napszak szerint illendő köszönni.

  1. Minden telefonálás köszönéssel és bemutatkozással kezdődik!
  2. Beszélj érthetően, ne hadarj és ne felejtsd el a hanghordozás, a hangsúly is közvetít!
  3. Tanulj meg betűzni (milyen betűhöz milyen nevet társíts), hogy a nehezen érthető, idegen szavakat le tudd diktálni! 
  4. Kérdezd meg, tud-e várni, akit várakoztatni kell!
  5. A megszakadt beszélgetést a hívónak kell újrakezdeményezni!
  6. A beszélgetést befejezni a hívónak illik!
  7. Telefonon keresni valakit munkaidőben, vagy reggel 9 órától este 9 óráig lehet!
  8. Ne csapd le, ha téves számot hívtál, vagy félrenyomtad, inkább kérj elnézést és kérdezz rá a telefonszámra, ha bizonytalan vagy!
  9. Fogd rövidre mondanivalóját, a telefonálási idő is pénz!
  10. Mindig úgy telefonálj, hogy ne zavard a környezetedet!

Ha felhívunk valakit...

Kicsit könnyebb a dolgunk, ha nem a telefon cseng, hanem mi keresünk valakit, hiszen arra rá lehet készülni. Persze ez még nem jelenti azt, hogy minden tökéletesen, olajozottan megy. Itt is vannak íratlan szabályok, melyeket érdemes megszívlelni. 

Azonnal mutatkozzunk be, és ha a hívott fél nincs benn, hagyjuk meg nevünket - esetleg lebetűzve - és a telefonszámunkat. Megadhatjuk azt is, hogy milyen ügyben kerestük és azt is, hogy mikor alkalmas a visszahívás, így segíthetjük a kommunikációt. 

Ha a főnököt keresik...

Vezető pozícióban dolgozóknál gyakori, hogy nem saját maguk, hanem munkatársuk, titkárnőjük veszi fel a "külsős" hívásokat. Ha a vezető nem mindenkivel óhajt beszélni, kellemetlen helyzetbe is kerülhet, ha a titkárnő nem a helyzetnek megfelelően válaszol. 
Nem egy főnök kéri meg a titkárnőjét, hogy kérdezze meg, ki van a telefonnál. Ezt a gyakorlatot általában azzal magyarázzák, hogy így a főnök jobban ki tudja használni az idejét. A hívó félben azonban ez az eljárás könnyen azt a benyomást keltheti, hogy az illető nem mindenkivel óhajt beszélni. És ez ráadásul lehet, hogy igaz is.

Ha valóban az időnyerés az indok, célszerű, ha a titkárnő úgy teszi fel a kérdést: "Megmondaná a nevét, hogy közölhessem X.Y. úrral, ki keresi?"

Ha viszont mégis inkább a telefonhívások szűréséről van szó, a dolog nem egyeztethető össze az üzleti életben érvényes illemszabályokkal - hagyjunk fel tehát ezzel a gyakorlattal. Valaki vagy bent van, vagy nincs bent. Ne a titkárnőtől várjuk, hogy hazudjon helyettünk.

Ha valaki nem szeretné, hogy telefonon zavarják, legyen "értekezleten", mindaddig amíg újra fogadhatja a hívásokat. Ha hazudnia kell a titkárnőnek, legalább a szöveg legyen elfogadható...

Tippek a főnöknek

Ha akkor keresnek telefonon, amikor éppen munkatársainkkal lenne megbeszélnivalónk az irodában, udvariasan közöljük velük, hogy magunkban szeretnénk intézni a beszélgetést. Javasoljuk, hogy addig mindenki menjen vissza a saját helyére, igyon egy kávét, vagy kint várjon. A beszélgetés befejeztével újra csatlakozhatunk kollégáinkhoz.

Ha vendégünk van, vagy értekezleten ülünk, a legjobb, ha minden hívást későbbre halasztunk. Ha fontos hívás érkezik, mialatt valakivel tárgyalunk, a legjobb, ha egy másik irodába megyünk át a hívással. Ha előre tudjuk, hogy egy tárgyalás közben befuthat egy halaszthatatlan hívás, a tárgyalás elején jeleznünk kell, hogy várunk egy fontos telefont és csak abban az esetben vesszük fel a készüléket, ha az a telefon érkezik, minden más esetben kinyomjuk a hívást. 
 

Tömbösített hívásidők 


Nagyon sok időkezelési tanácsadó javasolja, hogy a telefonálást a nap bizonyos időszakaiban végezzük. Így könnyebbé tehetjük másoknak is, hogy elérjenek bennünket és magunkat is megóvhatjuk attól, hogy a folytonos telefoncsörgés kiszakítson a munkából. Jelezzük a hívó partnereknek, hogy általáab mondjuk 11-12 közt vagyunk elérhetők telefonon, minden más időben e-mailen, vagy más felületen. Mi magunk is ezt az időt használnhatjuk telefonhívások kedzeményezésére. Így sokkal hatékonyabbak lehetünk.

Baráti hívások illemtana 

Az igazi barátság kibírja, ha valakinek azt mondod, hogy nincs most időd beszélni vele, de azt is igényli, hogy ha már tudod, visszahívd az illetőt. Ha vannak klasszikusan szófosó ismerőseid, akiket nem lehet lelőni a telefonban, akkor személyesen beszéld meg velük, hogy te nem szeretsz annyit telefonálni, hogy a füledre nőjön a készülék. Ha igaz barátság, akkor megérti. Ha megsértődik, sosem volt az a barátság igazi. 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.