Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Telefon etikett - mobil illemtan mindenkinek

Érdekességek2020. október 18.

A telefon minden munkahelyen megtalálható. Jellemzője, hogy időnként csörög, sípol, jelez és ilyenkor beszélni kell bele. "De mit mondjak és hogyan mondjam?" Ennek is van illemtana, és ez az, amit az iksolában nem tanítanak meg. Azonban most megtudhatod, jól tudod-e?  

A céges és a magánéleti telefonására is ugyanazok az elvek vonatkoznak. Mindig a hívó fél mutatkozik be elsőként - ez még akkor is illendő, ha tudod, hogy benne vagy az illető névjegyzékében (kivétel, ha naponta beszéltek) és a nexusnak megfelelően a napszak szerint illendő köszönni.

  1. Minden telefonálás köszönéssel és bemutatkozással kezdődik!
  2. Beszélj érthetően, ne hadarj és ne felejtsd el a hanghordozás, a hangsúly is közvetít!
  3. Tanulj meg betűzni (milyen betűhöz milyen nevet társíts), hogy a nehezen érthető, idegen szavakat le tudd diktálni! 
  4. Kérdezd meg, tud-e várni, akit várakoztatni kell!
  5. A megszakadt beszélgetést a hívónak kell újrakezdeményezni!
  6. A beszélgetést befejezni a hívónak illik!
  7. Telefonon keresni valakit munkaidőben, vagy reggel 9 órától este 9 óráig lehet!
  8. Ne csapd le, ha téves számot hívtál, vagy félrenyomtad, inkább kérj elnézést és kérdezz rá a telefonszámra, ha bizonytalan vagy!
  9. Fogd rövidre mondanivalóját, a telefonálási idő is pénz!
  10. Mindig úgy telefonálj, hogy ne zavard a környezetedet!

Ha felhívunk valakit...

Kicsit könnyebb a dolgunk, ha nem a telefon cseng, hanem mi keresünk valakit, hiszen arra rá lehet készülni. Persze ez még nem jelenti azt, hogy minden tökéletesen, olajozottan megy. Itt is vannak íratlan szabályok, melyeket érdemes megszívlelni. 

Azonnal mutatkozzunk be, és ha a hívott fél nincs benn, hagyjuk meg nevünket - esetleg lebetűzve - és a telefonszámunkat. Megadhatjuk azt is, hogy milyen ügyben kerestük és azt is, hogy mikor alkalmas a visszahívás, így segíthetjük a kommunikációt. 

Ha a főnököt keresik...

Vezető pozícióban dolgozóknál gyakori, hogy nem saját maguk, hanem munkatársuk, titkárnőjük veszi fel a "külsős" hívásokat. Ha a vezető nem mindenkivel óhajt beszélni, kellemetlen helyzetbe is kerülhet, ha a titkárnő nem a helyzetnek megfelelően válaszol. 
Nem egy főnök kéri meg a titkárnőjét, hogy kérdezze meg, ki van a telefonnál. Ezt a gyakorlatot általában azzal magyarázzák, hogy így a főnök jobban ki tudja használni az idejét. A hívó félben azonban ez az eljárás könnyen azt a benyomást keltheti, hogy az illető nem mindenkivel óhajt beszélni. És ez ráadásul lehet, hogy igaz is.

Ha valóban az időnyerés az indok, célszerű, ha a titkárnő úgy teszi fel a kérdést: "Megmondaná a nevét, hogy közölhessem X.Y. úrral, ki keresi?"

Ha viszont mégis inkább a telefonhívások szűréséről van szó, a dolog nem egyeztethető össze az üzleti életben érvényes illemszabályokkal - hagyjunk fel tehát ezzel a gyakorlattal. Valaki vagy bent van, vagy nincs bent. Ne a titkárnőtől várjuk, hogy hazudjon helyettünk.

Ha valaki nem szeretné, hogy telefonon zavarják, legyen "értekezleten", mindaddig amíg újra fogadhatja a hívásokat. Ha hazudnia kell a titkárnőnek, legalább a szöveg legyen elfogadható...

Tippek a főnöknek

Ha akkor keresnek telefonon, amikor éppen munkatársainkkal lenne megbeszélnivalónk az irodában, udvariasan közöljük velük, hogy magunkban szeretnénk intézni a beszélgetést. Javasoljuk, hogy addig mindenki menjen vissza a saját helyére, igyon egy kávét, vagy kint várjon. A beszélgetés befejeztével újra csatlakozhatunk kollégáinkhoz.

Ha vendégünk van, vagy értekezleten ülünk, a legjobb, ha minden hívást későbbre halasztunk. Ha fontos hívás érkezik, mialatt valakivel tárgyalunk, a legjobb, ha egy másik irodába megyünk át a hívással. Ha előre tudjuk, hogy egy tárgyalás közben befuthat egy halaszthatatlan hívás, a tárgyalás elején jeleznünk kell, hogy várunk egy fontos telefont és csak abban az esetben vesszük fel a készüléket, ha az a telefon érkezik, minden más esetben kinyomjuk a hívást. 
 

Tömbösített hívásidők 


Nagyon sok időkezelési tanácsadó javasolja, hogy a telefonálást a nap bizonyos időszakaiban végezzük. Így könnyebbé tehetjük másoknak is, hogy elérjenek bennünket és magunkat is megóvhatjuk attól, hogy a folytonos telefoncsörgés kiszakítson a munkából. Jelezzük a hívó partnereknek, hogy általáab mondjuk 11-12 közt vagyunk elérhetők telefonon, minden más időben e-mailen, vagy más felületen. Mi magunk is ezt az időt használnhatjuk telefonhívások kedzeményezésére. Így sokkal hatékonyabbak lehetünk.

Baráti hívások illemtana 

Az igazi barátság kibírja, ha valakinek azt mondod, hogy nincs most időd beszélni vele, de azt is igényli, hogy ha már tudod, visszahívd az illetőt. Ha vannak klasszikusan szófosó ismerőseid, akiket nem lehet lelőni a telefonban, akkor személyesen beszéld meg velük, hogy te nem szeretsz annyit telefonálni, hogy a füledre nőjön a készülék. Ha igaz barátság, akkor megérti. Ha megsértődik, sosem volt az a barátság igazi. 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

„E gyönge nő tisztább lelkülete”

2026. április 16.

Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színésznő, előadóművész, rendező, érdemes és kiváló művész. A Magyar Köztársasági Érdemkereszt lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa, egy nemzet kedvenc „Évája”. Mint szabadfoglalkozású színésznő számtalan színházi előadásban szerepelt, sőt évekig tanította a fiatal színészeket a Madách Színház musicalstúdiójában. Nem utolsó sorban két önéletrajzú ihletésű könyvet is írt és a Patika Magazin oldalain is visszatérően szerepel örökérvényű gondolataival.

Szeretem az ünnepeket. Régebben a nőnap nagy ünnep volt, mostanra mintha megkopott volna a fénye, talán azért, mert manapság az év minden napjára jut valaminek vagy valakinek a „napja”, sőt „világnapja”. Kár. Azt remélem, hogy azért az egyéni ünneplés nem maradt el, partnerek, férjek nem feledkeznek meg arról, mit jelent számukra a hozzájuk tartozó nő.

Mindig is érdekeltek a női sorsok. Sok nő vett körül. Nagynénik, három lánytestvér, középiskolában lányosztályba jártam, leánykollégiumban 400 kamaszlánnyal összezárva, és nem mellékesen: leánygyermekes édesanya lettem. Volt alkalmam a megfigyelésre, a tapasztalásra, a sajátom is tartogatott nem kevés fejtörést.

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.