Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Telefon etikett - mobil illemtan mindenkinek

Érdekességek2020. október 18.

A telefon minden munkahelyen megtalálható. Jellemzője, hogy időnként csörög, sípol, jelez és ilyenkor beszélni kell bele. "De mit mondjak és hogyan mondjam?" Ennek is van illemtana, és ez az, amit az iksolában nem tanítanak meg. Azonban most megtudhatod, jól tudod-e?  

A céges és a magánéleti telefonására is ugyanazok az elvek vonatkoznak. Mindig a hívó fél mutatkozik be elsőként - ez még akkor is illendő, ha tudod, hogy benne vagy az illető névjegyzékében (kivétel, ha naponta beszéltek) és a nexusnak megfelelően a napszak szerint illendő köszönni.

  1. Minden telefonálás köszönéssel és bemutatkozással kezdődik!
  2. Beszélj érthetően, ne hadarj és ne felejtsd el a hanghordozás, a hangsúly is közvetít!
  3. Tanulj meg betűzni (milyen betűhöz milyen nevet társíts), hogy a nehezen érthető, idegen szavakat le tudd diktálni! 
  4. Kérdezd meg, tud-e várni, akit várakoztatni kell!
  5. A megszakadt beszélgetést a hívónak kell újrakezdeményezni!
  6. A beszélgetést befejezni a hívónak illik!
  7. Telefonon keresni valakit munkaidőben, vagy reggel 9 órától este 9 óráig lehet!
  8. Ne csapd le, ha téves számot hívtál, vagy félrenyomtad, inkább kérj elnézést és kérdezz rá a telefonszámra, ha bizonytalan vagy!
  9. Fogd rövidre mondanivalóját, a telefonálási idő is pénz!
  10. Mindig úgy telefonálj, hogy ne zavard a környezetedet!

Ha felhívunk valakit...

Kicsit könnyebb a dolgunk, ha nem a telefon cseng, hanem mi keresünk valakit, hiszen arra rá lehet készülni. Persze ez még nem jelenti azt, hogy minden tökéletesen, olajozottan megy. Itt is vannak íratlan szabályok, melyeket érdemes megszívlelni. 

Azonnal mutatkozzunk be, és ha a hívott fél nincs benn, hagyjuk meg nevünket - esetleg lebetűzve - és a telefonszámunkat. Megadhatjuk azt is, hogy milyen ügyben kerestük és azt is, hogy mikor alkalmas a visszahívás, így segíthetjük a kommunikációt. 

Ha a főnököt keresik...

Vezető pozícióban dolgozóknál gyakori, hogy nem saját maguk, hanem munkatársuk, titkárnőjük veszi fel a "külsős" hívásokat. Ha a vezető nem mindenkivel óhajt beszélni, kellemetlen helyzetbe is kerülhet, ha a titkárnő nem a helyzetnek megfelelően válaszol. 
Nem egy főnök kéri meg a titkárnőjét, hogy kérdezze meg, ki van a telefonnál. Ezt a gyakorlatot általában azzal magyarázzák, hogy így a főnök jobban ki tudja használni az idejét. A hívó félben azonban ez az eljárás könnyen azt a benyomást keltheti, hogy az illető nem mindenkivel óhajt beszélni. És ez ráadásul lehet, hogy igaz is.

Ha valóban az időnyerés az indok, célszerű, ha a titkárnő úgy teszi fel a kérdést: "Megmondaná a nevét, hogy közölhessem X.Y. úrral, ki keresi?"

Ha viszont mégis inkább a telefonhívások szűréséről van szó, a dolog nem egyeztethető össze az üzleti életben érvényes illemszabályokkal - hagyjunk fel tehát ezzel a gyakorlattal. Valaki vagy bent van, vagy nincs bent. Ne a titkárnőtől várjuk, hogy hazudjon helyettünk.

Ha valaki nem szeretné, hogy telefonon zavarják, legyen "értekezleten", mindaddig amíg újra fogadhatja a hívásokat. Ha hazudnia kell a titkárnőnek, legalább a szöveg legyen elfogadható...

Tippek a főnöknek

Ha akkor keresnek telefonon, amikor éppen munkatársainkkal lenne megbeszélnivalónk az irodában, udvariasan közöljük velük, hogy magunkban szeretnénk intézni a beszélgetést. Javasoljuk, hogy addig mindenki menjen vissza a saját helyére, igyon egy kávét, vagy kint várjon. A beszélgetés befejeztével újra csatlakozhatunk kollégáinkhoz.

Ha vendégünk van, vagy értekezleten ülünk, a legjobb, ha minden hívást későbbre halasztunk. Ha fontos hívás érkezik, mialatt valakivel tárgyalunk, a legjobb, ha egy másik irodába megyünk át a hívással. Ha előre tudjuk, hogy egy tárgyalás közben befuthat egy halaszthatatlan hívás, a tárgyalás elején jeleznünk kell, hogy várunk egy fontos telefont és csak abban az esetben vesszük fel a készüléket, ha az a telefon érkezik, minden más esetben kinyomjuk a hívást. 
 

Tömbösített hívásidők 


Nagyon sok időkezelési tanácsadó javasolja, hogy a telefonálást a nap bizonyos időszakaiban végezzük. Így könnyebbé tehetjük másoknak is, hogy elérjenek bennünket és magunkat is megóvhatjuk attól, hogy a folytonos telefoncsörgés kiszakítson a munkából. Jelezzük a hívó partnereknek, hogy általáab mondjuk 11-12 közt vagyunk elérhetők telefonon, minden más időben e-mailen, vagy más felületen. Mi magunk is ezt az időt használnhatjuk telefonhívások kedzeményezésére. Így sokkal hatékonyabbak lehetünk.

Baráti hívások illemtana 

Az igazi barátság kibírja, ha valakinek azt mondod, hogy nincs most időd beszélni vele, de azt is igényli, hogy ha már tudod, visszahívd az illetőt. Ha vannak klasszikusan szófosó ismerőseid, akiket nem lehet lelőni a telefonban, akkor személyesen beszéld meg velük, hogy te nem szeretsz annyit telefonálni, hogy a füledre nőjön a készülék. Ha igaz barátság, akkor megérti. Ha megsértődik, sosem volt az a barátság igazi. 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Párkapcsolatok – mikor beszélgettünk utoljára igazán?

2026. február 17.

Február a kapcsolatok hónapja. Valentin-nap, a Házasság Hete, szívek, üzenetek, virágok és gesztusok emlékeztetnek bennünket arra, hogy a szeretet fontos. Mégis, sok pár számára ez az időszak nemcsak ünnep, hanem tükröt is tart: vajon egyáltalán hogyan vagyunk mi most együtt? Közel vagyunk egymáshoz, úgy igazán, vagy inkább csak egymás mellett élünk?

A mai párkapcsolatok egészen más kihívásokkal néznek szembe, mint korábban. A mindennapi stressz, a munka–magánélet határainak elmosódása, az állandó online jelenlét és az időhiány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kapcsolatokban egyre kevesebb tér marad a valódi beszélgetésekre. Nem feltétlenül a szeretet hiányzik, sokkal inkább az idő, a figyelem és a szavak.

„Ma rengeteg pár él úgy együtt, hogy közben alig van lehetőségük lelassulni és egymásra hangolódni” – mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. – „A kapcsolat működik, de a mélysége halványul. Nem azért, mert nem fontos a másik, hanem mert minden más túl hangos.”

A pszichológiai tapasztalatok szerint a kapcsolatok ma sokkal több funkciót hordoznak, mint korábban. Egy partner gyakran egyszerre társ, barát, érzelmi támasz, szülőtárs, motivátor, miközben mindkét fél önmegvalósítási igénye is erősebb, mint valaha. Ez önmagában nem probléma, de komoly kommunikációs terhet ró a kapcsolatra.

„Régen sok minden kimondatlan maradt, ma viszont mindent szeretnénk jól csinálni – és ez feszültséget szül” – teszi hozzá a pszichológus. – „A párok gyakran nem veszekednek, hanem inkább elhallgatnak. Ez pedig hosszú távon eltávolodáshoz vezet.”

A nehézség nem feltétlenül drámai, sokszor inkább csendes. Rövidebb beszélgetések, kevesebb kérdés, automatizált hétköznapok. Ebben a közegben különösen felértékelődik minden olyan eszköz, ami segít újra elindítani a párbeszédet.

Mozgás télen is

2026. február 16.

Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.

A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.

Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.

Ez a 8 élelmiszer okoz leggyakrabban allergiát

2026. február 16.

Egy friss összefoglaló tanulmány újdonságot hozott abban, hogy nemcsak a 8 leggyakrabban allergizáló élelmiszerrel foglalkozott, hanem közel 200, lehetséges ételallergiát okozó és 45, valószínűsíthető ételallergiát okozó ételt vizsgált. Dr. Balogh Ádám MSc PhD, az Allergiaközpont – Prima Medica csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen új ismereteket nyújthat ez a tanulmány az allergiás reakciók okairól és azt is elmondta, mit kell tenni, ha ez a gyanú merül fel egy gyermeknél.

Ez a 8 leggyakrabban allergizáló étel

Egy, a The Journal of Clinical Allergy and Immunology című folyóiratban megjelent holland tanulmány újdonsága, hogy az élelmiszercsoportok széles skálájára adott allergiás reakciókkal foglalkozott, valamint a reakciók súlyosságát is vizsgálta.
– A nagyobb tanulmányok eddig az úgynevezett Big Eight-re, vagyis arra a nyolc élelmiszerre koncentráltak, amelyek a leggyakrabban okoznak allergiát. Ezek a tehéntej, a tyúktojás, a búza, a szója, a földimogyoró, a diófélék, a hal és a kagyló – mondja Balogh doktor.

30 étel okozza a tünetek 80 százalékát

A vizsgálatban 1085 beteg vett részt, akik közül közel 70%-nak valószínűsíthető ételallergiája volt (a betegek szenzibilizációval járó tünetekről számoltak be), és 33,1%-nak lehetséges ételallergiája (itt más jellegű tünetek voltak). A betegek 192 ételre jelentettek tüneteket, és 45 ételre vonatkozóan állt rendelkezésre elegendő szenzibilizációs adat. (A szenzibilizáció azt jelenti, hogy valaki érzékennyé válik egy adott anyagra.)
A megállapítások között szerepelt, hogy a jelentett tünetek közel 80%-át 30 étel okozta. A gyümölcsök, a diófélék és a hüvelyesek okoztak leggyakrabban allergiát, a rovarok, a hús, valamint a fűszerek vagy gyógynövények pedig legritkábban. A lehetséges gyümölcsallergiában szenvedő betegek közül az almaallergiát jelentették leggyakrabban (44,4%). A betegek körülbelül egyharmada kivire, mogyoróra, dióra vagy földimogyoróra panaszkodott; körülbelül negyedük cseresznyére; és egyötödük mandulára, őszibarackra vagy körtére – írták a szerzők.