Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Telefon etikett - mobil illemtan mindenkinek

Érdekességek2020. október 18.

A telefon minden munkahelyen megtalálható. Jellemzője, hogy időnként csörög, sípol, jelez és ilyenkor beszélni kell bele. "De mit mondjak és hogyan mondjam?" Ennek is van illemtana, és ez az, amit az iksolában nem tanítanak meg. Azonban most megtudhatod, jól tudod-e?  

A céges és a magánéleti telefonására is ugyanazok az elvek vonatkoznak. Mindig a hívó fél mutatkozik be elsőként - ez még akkor is illendő, ha tudod, hogy benne vagy az illető névjegyzékében (kivétel, ha naponta beszéltek) és a nexusnak megfelelően a napszak szerint illendő köszönni.

  1. Minden telefonálás köszönéssel és bemutatkozással kezdődik!
  2. Beszélj érthetően, ne hadarj és ne felejtsd el a hanghordozás, a hangsúly is közvetít!
  3. Tanulj meg betűzni (milyen betűhöz milyen nevet társíts), hogy a nehezen érthető, idegen szavakat le tudd diktálni! 
  4. Kérdezd meg, tud-e várni, akit várakoztatni kell!
  5. A megszakadt beszélgetést a hívónak kell újrakezdeményezni!
  6. A beszélgetést befejezni a hívónak illik!
  7. Telefonon keresni valakit munkaidőben, vagy reggel 9 órától este 9 óráig lehet!
  8. Ne csapd le, ha téves számot hívtál, vagy félrenyomtad, inkább kérj elnézést és kérdezz rá a telefonszámra, ha bizonytalan vagy!
  9. Fogd rövidre mondanivalóját, a telefonálási idő is pénz!
  10. Mindig úgy telefonálj, hogy ne zavard a környezetedet!

Ha felhívunk valakit...

Kicsit könnyebb a dolgunk, ha nem a telefon cseng, hanem mi keresünk valakit, hiszen arra rá lehet készülni. Persze ez még nem jelenti azt, hogy minden tökéletesen, olajozottan megy. Itt is vannak íratlan szabályok, melyeket érdemes megszívlelni. 

Azonnal mutatkozzunk be, és ha a hívott fél nincs benn, hagyjuk meg nevünket - esetleg lebetűzve - és a telefonszámunkat. Megadhatjuk azt is, hogy milyen ügyben kerestük és azt is, hogy mikor alkalmas a visszahívás, így segíthetjük a kommunikációt. 

Ha a főnököt keresik...

Vezető pozícióban dolgozóknál gyakori, hogy nem saját maguk, hanem munkatársuk, titkárnőjük veszi fel a "külsős" hívásokat. Ha a vezető nem mindenkivel óhajt beszélni, kellemetlen helyzetbe is kerülhet, ha a titkárnő nem a helyzetnek megfelelően válaszol. 
Nem egy főnök kéri meg a titkárnőjét, hogy kérdezze meg, ki van a telefonnál. Ezt a gyakorlatot általában azzal magyarázzák, hogy így a főnök jobban ki tudja használni az idejét. A hívó félben azonban ez az eljárás könnyen azt a benyomást keltheti, hogy az illető nem mindenkivel óhajt beszélni. És ez ráadásul lehet, hogy igaz is.

Ha valóban az időnyerés az indok, célszerű, ha a titkárnő úgy teszi fel a kérdést: "Megmondaná a nevét, hogy közölhessem X.Y. úrral, ki keresi?"

Ha viszont mégis inkább a telefonhívások szűréséről van szó, a dolog nem egyeztethető össze az üzleti életben érvényes illemszabályokkal - hagyjunk fel tehát ezzel a gyakorlattal. Valaki vagy bent van, vagy nincs bent. Ne a titkárnőtől várjuk, hogy hazudjon helyettünk.

Ha valaki nem szeretné, hogy telefonon zavarják, legyen "értekezleten", mindaddig amíg újra fogadhatja a hívásokat. Ha hazudnia kell a titkárnőnek, legalább a szöveg legyen elfogadható...

Tippek a főnöknek

Ha akkor keresnek telefonon, amikor éppen munkatársainkkal lenne megbeszélnivalónk az irodában, udvariasan közöljük velük, hogy magunkban szeretnénk intézni a beszélgetést. Javasoljuk, hogy addig mindenki menjen vissza a saját helyére, igyon egy kávét, vagy kint várjon. A beszélgetés befejeztével újra csatlakozhatunk kollégáinkhoz.

Ha vendégünk van, vagy értekezleten ülünk, a legjobb, ha minden hívást későbbre halasztunk. Ha fontos hívás érkezik, mialatt valakivel tárgyalunk, a legjobb, ha egy másik irodába megyünk át a hívással. Ha előre tudjuk, hogy egy tárgyalás közben befuthat egy halaszthatatlan hívás, a tárgyalás elején jeleznünk kell, hogy várunk egy fontos telefont és csak abban az esetben vesszük fel a készüléket, ha az a telefon érkezik, minden más esetben kinyomjuk a hívást. 
 

Tömbösített hívásidők 


Nagyon sok időkezelési tanácsadó javasolja, hogy a telefonálást a nap bizonyos időszakaiban végezzük. Így könnyebbé tehetjük másoknak is, hogy elérjenek bennünket és magunkat is megóvhatjuk attól, hogy a folytonos telefoncsörgés kiszakítson a munkából. Jelezzük a hívó partnereknek, hogy általáab mondjuk 11-12 közt vagyunk elérhetők telefonon, minden más időben e-mailen, vagy más felületen. Mi magunk is ezt az időt használnhatjuk telefonhívások kedzeményezésére. Így sokkal hatékonyabbak lehetünk.

Baráti hívások illemtana 

Az igazi barátság kibírja, ha valakinek azt mondod, hogy nincs most időd beszélni vele, de azt is igényli, hogy ha már tudod, visszahívd az illetőt. Ha vannak klasszikusan szófosó ismerőseid, akiket nem lehet lelőni a telefonban, akkor személyesen beszéld meg velük, hogy te nem szeretsz annyit telefonálni, hogy a füledre nőjön a készülék. Ha igaz barátság, akkor megérti. Ha megsértődik, sosem volt az a barátság igazi. 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.