Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Télen súlyosbodnak a krónikus bőrbetegségek tünetei

Érdekességek2026. január 19.

Fotó: freepikA hideg, a száraz levegő és a kevesebb napfény a téli hónapokban súlyosbíthatja az olyan krónikus bőrbetegségek tüneteit, mint a pikkelysömör, a rozacea, vagy a szárazságekcéma, az úgynevezett atópiás dermatitisz. Ez azonban megfelelő bőrápolási rutinnal, időben megkezdett kezelésekkel enyhíthető, és az érintettek jóval enyhébb panaszokkal vészelhetik át a telet – mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.

Az atópiás dermatitisz és a pikkelysömör azok közé a krónikus bőrbetegségek közé tartoznak, amelyek kifejezetten érzékenyek az évszakok változására. „Atópiás dermatitisz esetén míg nyáron a napfény gyulladáscsökkentő hatásának és a magasabb páratartalomnak köszönhetően sokak akár tünetmentessé is válhatnak, addig télen gyakran látványosan romlik a bőr állapota: piros lesz, hámlik és nagyon viszket. Sőt, akár az éjszakai alvást is megnehezítheti, kialvatlanságot és krónikus stresszt okozva a betegeknél” – mondja dr. Kovács Anikó.


dr. Kovács Anikó.Hozzáteszi: a panaszok még azoknál is fokozódhatnak, akik egész évben gyógyszert szednek. A pikkelysömör téli fellángolása részben a napfény- és D-vitamin-hiánnyal magyarázható. A betegség kifejezetten jól reagál napfényre, a fénykezelés gyakori és hatékony eleme a terápiának. A páciensek jelentős része továbbá nem gondoskodik a D-vitamin pótlásáról, ami hozzájárulhat a tünetek romlásához.

A rozacea esetében elsősorban a hirtelen hőmérsékletváltozás okoz problémát. Sokaknál már az is azonnali állapotromlást okoz, ha a fűtött helyiségekből kimennek a hidegbe, majd vissza. A pattanásos (aknés) bőrűek is gyakran tapasztalnak ilyenkor állapotrosszabbodást, bár ennek mértéke általában kisebb, mint a többi említett bőrbetegség esetében.

A szakember felhívja a figyelmet, hogy a panaszok erősödése leginkább a bőrszárazság, a nem megfelelő bőrápolás és a rossz szokások miatt következik be. A hosszú, forró fürdők, az erős illatanyaggal rendelkező szappanok és testápolók használata egyaránt ronthatják a bőr állapotát.

Hidegben jelentősen kevesebb verejték és faggyú termelődik, mint melegben, így a bőr eleve szárazabb. Emellett a fűtés szárítja a levegőt, ami tovább fokozza a bőr vízvesztését

– teszi hozzá. A kézekcéma is sokkal gyakoribb a téli hónapokban a rendszeresebb kézmosás, a hideg és a száraz levegő miatt. A szeborreás dermatitisz pedig a hajas fejbőrön és az arcon okoz piros, hámló tüneteket. A sapkaviselés, a ritkább hajmosás és a napfény gyulladáscsökkentő hatásának hiánya szintén hozzájárul a panaszok gyakoribb előfordulásához.

A bőrgyógyász hangsúlyozza: az érintettek a bőrápolásban használjanak zsírosabb készítményeket, fontos, hogy vizes bázisú krémek alkalmazása után ne menjünk azonnal a hidegbe: legalább fél-egy órát érdemes ilyenkor várni. A megfelelő ruházat is számít, különösen atópiás dermatitisz esetén, mert a műszálas anyagok tovább irritálhatják a bőrt, ezért nekik a pamutruházat viselése ajánlott. Továbbá hideg időben különösen fontos, hogy ha tehetjük, kézmosás helyett kézfertőtlenítőt használjunk, s így sok esetben megelőzhetjük a kézekcémát vagy ennek súlyosbodását.

Pikkelysömör (psoriasis): egy krónikus, gyulladásos bőrbetegség, amelynek során a bőr sejtjei túl gyorsan osztódnak. Ez vörös, gyulladt, hámló foltokat és fehér pikkelyeket okoz leggyakrabban a könyökön, térden, fejbőrön vagy deréktájon. Nem fertőző, gyakran hullámzó lefolyású: időnként javul, máskor fellángol. A tüneteket ronthatja a stressz, a fertőzések, a hideg idő, a bőrsérülés vagy bizonyos gyógyszerek.

Rozacea: egy krónikus bőrgyulladás, amely főként az arcon jelentkezik tartós pirossággal, értágulatokkal és fokozott bőrérzékenységgel. Gyakran hullámzó, időszakosan fellángoló betegség. A panaszokat ronthatja a hőmérséklet-változás, a stressz, az alkohol, a fűszeres ételek, a  napfény vagy bizonyos kozmetikumok. Nem fertőző, de kezeletlenül fokozatosan rosszabbodhat.

Atópiás dermatitisz (szárazságekcéma): egy krónikus, gyulladásos, erősen viszkető bőrbetegség, amely főként száraz, kipirosodott, hámló foltokkal jelentkezik. Gyakran már gyermekkorban megjelenik, és időnként javulhat vagy fellángolhat. A bőr vízmegtartó képessége ilyenkor gyengébb, ezért könnyebben kiszárad és irritálódik. A tüneteket fokozhatja a hideg, a száraz levegő, a stressz, az allergének, az erős tisztítószerek vagy bizonyos ételek. Nem fertőző, megfelelő bőrápolással jól kordában tartható enyhébb betegség esetén, súlyosabb esetben állandó kezelést igényel.

Fotó: Kovács Attila
semmelweis.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.