Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Teljes értékű étrend tejmentesen

Érdekességek2021. augusztus 17.

Előfordulhat, hogy allergia vagy intolerancia miatt a tejtermékeket akár hosszabb időre is mellőzni kell a gyermek étrendjéből. Rajcsik Enikő dietetikust, a Budai Allergiaközpont gyermek táplálkozási szakértőjét arról kérdeztük, hogy mire kell figyelni a tejtermékek helyettesítése kapcsán.

Fotó: 123rf.comMi van a tejben?

A tehéntej jelentős arányban vízből áll, mely ásványi anyagokat – kalcium foszfor és szelén -, tejcukrot (laktózt) és vitaminokat – nagyobb mennyiségben D-vitamint, B2 és B12 vitamint – tartalmaz. Ezen kívül zsírsavak és fehérje található benne nagyobb mennyiségben. Arányait tekintve 1dl tej elfogyasztásával megközelítőleg 3-3g zsír és fehérje, illetve 5g szénhidrát jut a szervezetünkbe. Az ajánlások szerint a gyermek 3 éves korától napi 0,5l tej vagy azzal egyenértékű tejtermék fogyasztása javasolt, a kérdés, hogy mivel helyettesíthetjük ezt a mennyiséget tejmentes étrendben?

Kisebbeknek tápszer

Kisgyermekkori tejfehérje allergia esetén a növényi tejek nem alkalmasak a tehéntej helyettesítésére. Alacsony fehérjetartalmuk miatt az ezekkel történő hosszú távú táplálás nem biztosítja a gyermek fejlődéséhez szükséges tápanyagokat, esszenciális aminosavakat, vitaminokat, ásványi anyagokat.

Csecsemőkortól kezdődően a tehéntej helyett az extenzíven hidrolizált tápszer jelent biztonságos alternatívát, mely legalább kettő, de akár hat éves korig is javasolt. Mivel ezeknek a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek felírására a gyermek hat éves koráig van lehetőség, és ezek minden, a fejlődéshez szükséges tápanyagot biztosítanak, ezért amennyiben szívesen fogyasztja a gyermek, ezeket ajánljuk a tej kiváltására.

Ha nem a tápszeres pótlást választjuk, akkor a tejben levő fehérje pótlására alkalmasak még a húsok, ezek közül is a szárnyasok, valamint a tojás. Marhahús és borjúhús fogyasztása esetén azonban figyeljünk az esetleges keresztallergiák kialakulására. Az ételkészítéshez jól használhatók a növényi tejitalok, tejszínek, főzőkrémek a tehéntej és a tejtermékek helyett, ám ezek tápanyag és vitamintartalma jelentősen eltér az állati eredetű tejtermékektől.

Létezik ideális növényi tejhelyettesítő?
Egy korábbi vizsgálatban a Quebec-i McGill University kutatói cukormentes növényi „tejeket” összehasonlítva megállapították, hogy habár a kókusztej kalóriatartalma alacsony, fehérjét alig, telített zsírsavakból viszont sokat is tartalmaz. A mandulatej kalóriatartalma szintén alacsony, ám zsír- szénhidrát- és fehérjetartalma a tehéntejhez hasonlóan magasabb. Fogyasztása azonban problémát okozhat az olajos magvakra érzékenyeknél.

A rizstej kalóriatartalma a tehéntejjel közel megegyezik, ám szénhidrát, zsír és fehérjetartalma alacsonyabb, viszont több cukrot tartalmaz. A szójatej fehérjében, zsírokban és szénhidrátban is a tehéntejhez hasonló mennyiséget tartalmaz, ám allergizáló hatásánál fogva – főként gyerekek számára – fogyasztása nem javasolt. Rajcsik Enikő elmondta, hogy a zabtejnek magas a fehérje és a rosttartalma is, kalciumot azonban csak hozzáadva tartalmaz.


Kevésbé ismert és elérhető alternatíva a kendermag tej, melynek a legkedvezőbb az összetétele a többi növényi italhoz képest. Magas a fehérjetartalma, kalciumtartalma és a telített zsírsavtartalma, omega 3 zsírsavakat is tartalmaz. A növényi tejekkel kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy változatosan, felváltva adva előnyösebbek.

Fotó: 123rf.com

Szükség van külön pótlásra is?
A tejjel, tejtermékekkel ellentétben a kalcium igen rossz hasznosulással szívódik fel a növényi táplálékokból, ezért tejmentes étrend mellett feltétlen gondoskodni kell a kalcium táplálékkiegészítő formájában való pótlásáról. Mivel a D-vitamin elősegíti a kalcium hasznosulását és a csontokba történő beépülését, ezért ezek együttes pótlását javasoljuk.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)