Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tények és tévhitek a nyers étkezésről

Érdekességek2022. július 19.

A nyers növényi kosztnak számos előnye van, ámde rengeteg az ezzel kapcsolatos tévhit. Egészséges-e az "élő ételek" fogyasztása? Kinek, mikor nem ajánlott?  

fotó: lenartgitta.hu„Ne öld le az eledelt, mely szádba kerül. Mert ha élő táplálékot eszel, úgy ez életet lehel beléd, ám ha megölöd eledeled, a holt táplálék téged is megöl. Mert élet csak az életből ered, és a halál mindig a halálból jön. Mert minden, mi eledeleteket megöli, testeteket is megöli.”  (Edmond Bordeaux Székely: Az esszénus béke evangéliuma)

1. A szervezetnek szüksége van meleg, főtt ételre

Sokan kapásból azzal utasítják el a kizárólag nyers növényekből és magvakból álló étrendet, hogy a testünk a meleg étel, legalábbis a napi egyszeri meleg étkezés feldolgozásához van hozzászokva. Meglehet, hogy megszoktuk a főtt ételt és először furcsának hat egy-két csupa nyers alapanyagból készült élő étel, de ehhez is hozzá lehet szokni, egyéntől függően. Az azonban tévhit, hogy kivétel nélkül szükségünk van minden nap meleg ételre. Ez nem feltétlenül, nem mindenkire és nem mindig igaz.

Régóta tartja magát az a vélekedés, hogy csak a megfelelően előkészített ételt tudjuk megemészteni, ezért van szükség az élelmiszerek főzésére, párolására stb. Ez egyszerűen nem így van. Ellenkezőleg,  a szervezetet éppen hogy kevésbé terheli meg a nyers étel, hiszen a megemésztéséhez nem kell hozzá felhasználnunk a saját enzimjeinket, mivel az élő ételekben még rengeteg enzim van. Csak a nyers vagy minimális mértékben hőkezelt ételek tartalmazzák az enzimek eredeti mennyiségét, ami szükséges az adott táplálék emésztéséhez.

Bizonyos esetekben viszont valóban előfordulhat puffadás és emésztési zavarok – egyes emberek emésztőrendszere nehezebben emészti meg például az olajos magvakat vagy a nyers zöldséget. Ennek néha egyszerűen csupán az az oka, hogy a test még nem szokott hozzá ezekhez a táplálékokhoz, illetve a sok élő étel egyfajta tisztulást indít be, ami a méregtelenítés tüneteivel járhat. Ha tartósan ezt az életmódot választjuk, esetleg egy böjttel segítjük a természetes folyamatokat, a tünetek megszűnnek.

2.  Nyers étellel nem lehet jóllakni

Az élő ételek valóban nem laktatnak abban az értelemben, mint a hagyományos főtt-sült fogások, de ez sokkal inkább úgy jelentkezik, hogy nem terhelik le olyan mértékben a gyomrot és a többi emésztőszervet. A testünk pontosan érzi, hogy mikor elég az élő ételből és furcsamód nincs kellemetlen teltségérzet és általában elmarad az evést követő levertség és fáradtságérzet is (kajakóma). Az élő ételek ugyanakkor több életerővel töltenek fel, több vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, és a rostok révén ugyanúgy táplálnak és telítenek.

3.  Zöldség - nem finom!

Hogyan is lehetne ízetlen a  rengeteg friss zöldség és gyümölcs a természet terülj-terülj asztalkájáról? Azt, hogy a nyers koszt nem finom, csupán addig lehet elhinni, amíg nem kóstoltál meg egy ínycsiklandó nyers sütit aszalt gyümölcsökből és magvakból gyúrva, egy páratlan marcipánaromájú nyers mandulatejet vagy egy cukkiniből, friss paradicsomból, bazsalikomból és fokhagymából készült nyers spagettit.


4. Füveket fogsz enni?!

Részben igen, de korántsem csak azokat. Aki még nem kóstolta az élő ételeket, el sem tudja képzelni, micsoda ízharmóniákat lehet megkomponálni a különféle olajos magvakból,  aszalt gyümölcsökből és a számtalan zöldségből és gyümölcsből, csírákból.  A nyers növényi konyha ugyanolyan változatos táplálkozásra ad módot, mint a hagyományos vagy a vegetáriánus konyha.

5.  Ezzel az étrenddel nem lehet sportolni

A megfelelő fehérjebevitel a hagyományos állati, a vegetáriánus és a vegán táplálkozás esetében is fontos szempont. Mivel a nyers kosztot is ki lehet úgy alakítani, hogy tartalmazzon minden fontos ételcsoportot a megfelelő mennyiségben, a sport sem jelenthet problémát. A fehérjebevitelt fedezni lehet bizonyos zöldségfélékből és olajos magvakból, csíráztatott gabonákból és hüvelyesekből. Sőt, mivel kevesebb méreganyag kerül a testbe, éppenhogy magasabb energiaszintre és nagyobb erőnlétre számíthatsz!

fotó: lenartgitta.hu

A nyers, élő növényi étrend előnyei:

+ Bónusz: kevesebbet kell főzni és mosogatni

Természetesen ezek az előnyök akkor is érvényesülnek, ha csak heti néhány vagy napi egy étkezésed áll élő ételekből.

A teljes nyers étkezés, bár tökéletesen kivitelezhető már itthon is (kaphatók hozzá a szükséges konyhai felszerelések és már egy-két élő ételeket árusító étterem is működik), nem ajánlott mindenkinek és mindenkor.

Kinek és mikor nem ajánlott?

A hagyományos kínai orvoslás és táplálkozástudomány is ajánlja a nyers ételek fogyasztását, viszont ezzel párhuzamosan az egyensúly (jin-jang) elvét igyekszik érvényesíteni ezen a téren is. Ezzel összefüggésben tehát például télen nem célszerű teljes mértékben nyers koszton élni, mivel a nyers táplálékok zöme hűtő hatást fejt ki a szervezetre. Hidegben fontos a melegítő típusú ételek megfelelő mennyiségben történő fogyasztása, úgy mint teljes gabonák, húsfélék, csípős, melegítő fűszerek (gyömbér, fahéj, kardamom, fokhagyma, chili például), teák, levesek, kásák.

Legyengült szervezet, súlyos emésztési zavarok, az emésztőszervek gyengesége vagy betegségei (pl. lépgyengeség, gyomorfekély stb.), de aszténiás alkat (vérszegény, törékeny típus) esetén sem ajánlott kizárólag élő táplálékot fogyasztani.

Ha megtanulunk újra figyelni a testünk jelzéseire és megfelelően értelmezni azokat, idővel mi magunk is pontosan el tudjuk dönteni, milyen jellegű táplálékra van pontosan szüksége a testünknek.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.