Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tényleg lehetünk allergiásak a hidegre?

Érdekességek2020. február 06.

A tavaszi és nyári hónapokat általában jobban kedveljük a kellemes hőmérsékletnek köszönhetően, a pollenszezon miatt azonban ez az időszak kész rémálom az allergiások számára, akik a magyar lakosság 30 százalékát teszik ki. Azt gondolnánk, hogy a hideg időjárás beköszönte véget vet a legtöbb allergiás szenvedéseinek, a túlérzékenységnek azonban számos fajtája létezik

Az egyik legkülönlegesebb típus a hidegallergia (hideg urticaria), melynek során nem valamilyen allergén anyag, hanem egy fizikai inger, a hideg hatása váltja ki a túlérzékenység tüneteit. Bár a hidegallergiát nem valódi allergiaként, hanem a csalánkiütés egy speciális formájaként tartják számon, éppolyan kellemetlen és akár veszélyes tünetekkel is járhat, mint az ismertebb allergiák.

A hidegallergia tünetei és okai

„A hidegallergiát onnan lehet felismerni, hogy valamilyen hideginger – pl. hőmérséklet-változás, hógolyózás, hideg vízben való úszás vagy jeges szél – hatására hisztamin szabadul fel az érintett testrészen, amely heves bőrpírral, csalánkiütéses tünetekkel, erős viszketéssel, fájdalommal, duzzanattal és akár hólyagosodással is járhat. Az allergiás panaszok ráadásul nemcsak a bőrön, hanem a nyelőcső nyálkahártyáján is jelentkezhetnek, ahol a duzzanat fulladást okozhat, ezért az érintetteknek kifejezetten vigyázniuk kell a hideg italokkal és a fagylalttal is” – mondta dr. Madarasi Anna, a Budai Egészségközpont csecsemő- és gyermektüdőgyógyásza, allergológus, klinikai immunológus szakorvos.

Ha a bőrfelület kis részét éri hideg – pl. a kesztyű nélküli kezet vagy az arc fedetlen részét –, a tünetek csupán átmeneti kellemetlenséget okoznak, melegbe érve hamar elmúlnak. Ha azonban a teljes testet vagy nagyobb bőrfelületet ér hideginger, akkor a nagy mennyiségű hisztamin felszabadulása már súlyosabb állapotot is előidézhet, amely a bőrön kívül más szervekre is kiterjedhet. Ilyenkor rosszullét, heves fejfájás, szívritmuszavar, vérnyomás-ingadozás, légzési zavar jelentkezhet, különösen súlyos esetben pedig akár anafilaxiás sokk is bekövetkezhet, ami az allergiás reakció legsúlyosabb formája, és életveszélyes is lehet.

„A hidegallergia leggyakrabban a fiatal nőket érinti, de a férfiaknál sem ritka, és átlagosan 5-7 évig tart. Minél hidegebb éghajlaton él valaki, annál inkább veszélyeztetett, ha hajlamos erre a túlérzékenységre. Sajnos pontosan nem tudni, mi váltja ki ezt az érzékenységet, de gyakran jelentkezik együtt ételallergiával és asztmával is” – tette hozzá a szakorvos.


Tippek hidegallergiásoknak

A hidegallergiások számára fontos, hogy:

- fokozottan figyeljenek a megfelelő öltözködésre – téli hidegben ne maradjon fedetlenül a fejük, arcuk, nyakuk, illetve használjanak kesztyűt és vigyázzanak a lábuk melegen tartására is
- szeles, hideg időben védjék a bőrüket zsíros arc- és kézkrémmel
- kerüljék a túl gyors hőmérsékletváltást, a túl hideg vízben való úszást
- ne fogyasszanak jégkását, fagylaltot és túlhűtött italokat
- tartsanak maguknál antihisztamin tartalmú gyógyszert és krémet, amelyekkel csillapíthatók a hevesen jelentkező tüneteket.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.

Ingyenes tüdőrákszűrés

2026. június 21.

A tüdőrák nemcsak világszerte, hanem Magyarországon is az egyik vezető daganatos halálok közé tartozik. A betegség hosszú ideig tünetmentes maradhat, ezért a korai felismerés különösen fontos. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) egész nyáron várja ingyenes tüdőrákszűrésre azokat az aktív dohányosokat, akiknél fokozott a tüdőrák kialakulásának kockázata.

A program részeként a jelentkezők korszerű, alacsony dózisú CT (LDCT) vizsgálaton, légzésfunkciós vizsgálaton, dohányzási kockázatfelmérésen és személyre szabott tanácsadáson vehetnek részt. Az LDCT egy gyors, fájdalommentes, kontrasztanyag beadása nélkül végzett képalkotó vizsgálat, amely segíthet a korai stádiumú tüdőelváltozások felismerésében.

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”