Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Terápiás állatok az emberekért

Érdekességek2023. július 05.

Napjainkban egyre nagyobb a jelentősége a terápiás állatok nyújtotta kiegészítő kezeléseknek. Önmagában a házi kedvencek tartása is felértékelődött az utóbbi években, számos pozitív hatásának köszönhetően.

Az állatok nagymértékben segíthetnek pl. a gyászfeldolgozásban, lelki traumákkal való megküzdésben, a magány enyhítésében, emellett szorongásoldó, nyugtató hatást is tapasztalhatunk simogatásuk idején.

Terápiás állatok alkalmazási területei

A terápiás állatokra, pl. lovakra, kutyusokra, delfinekre egyre nagyobb az igény. Folyamatosan bővül az alkalmazási terület, emellett a felmérések és kutatási eredmények növekedésével egyre részletesebb képet kaphatunk erről a területről, ill. a pozitív eredményekkel kapcsolatban is. Nagyrészt minden korosztály érintett lehet, hiszen a gyerekektől kezdve az idősekig könnyen találunk náluk olyan problémákat, melyeknél indokolttá válhat az állatokkal való kapcsolódás és a terápiás munka.

A kirekesztett, zárkózott gyerekek esetében jelentősen javítható az önértékelés, növelhető az önbizalmuk. Egy-egy terápiás beszélgetésen könnyebben megnyílnak, ha a szakember mellett egy állat is jelen van. Miközben simogatják ezeket a kedves állatkákat, a szorongásoldó hatás révén nyitottabbá válnak a kérdésekre, és sokkal közreműködőbbek, aktívabbak, mint máskor. Autista gyermekeknél kifejezetten használatos a lovas terápia, de ugyanúgy egy hiperaktív gyerek számára is ajánlottá válhat.

A feltétel nélküli szeretet megtapasztalása révén, ill. az állat gondozása, irányítása során megélt élmények által segíthető a pszichés traumák, lelki sebek feldolgozása. Nem csupán a mentális betegségekkel küzdőknek nagy segítség, hanem az időseknek is egyfajta gyógyír lehet az állat közelsége, akkor is, ha nem kifejezetten terápiás lóról, kutyáról van szó, hanem egy házi kedvencről. A magány érzése enyhülhet, miközben valakiről gondoskodhatnak, aki egyfajta támaszként jelen lehet az életükben.


Akár kutyus, cica vagy egy kis nyuszi mellett döntünk, rengeteg szeretettel fordulnak felénk, hogy meghálálják a gondoskodást. A simogatás, törődés révén stabilizálódhat a stressz-szintünk, enyhülhet a szorongásunk, és ezáltal javulhat a közérzetünk is. Ez pedig mentálisan és fizikálisan egyaránt építő jellegű.

Fotó: pexels.com

Csodálatos állatok az emberek gyógyító szolgálatában

Gondoljunk csak a keresőkutyákra, akik viszontagságos környezetben is olyan odaadással és feltétel nélküli szeretettel képesek életet menteni, mely mindenki számára példaértékű. Folytathatjuk a sort a terápiás lovakkal. A vezetett gyógypedagógiai lovaglás során sok-sok gyermek pszichés problémái javulhatnak, enyhülhet a zárkózottságuk, mérséklődhet a figyelemzavaruk, könnyebben szinten tarthatók a szorongásos kórállapotok is. A mozgáskoordináció fejlesztése is egy külön terület, melynek egyre nő a jelentősége. Természetesen a főterápia mellett kiegészítésként kell ezekre a tevékenységekre gondolni, nem egyedüli megoldásként.

A kutyusok és lovak mellett mindenképpen említést kell tenni a delfinekről és az otthon tartott kisállatokról is, melyek szintén pozitív hatást gyakorolhatnak életünk minden területére.

Az állatok emberhez fűződő egyre szorosabb kapcsolata révén olyan különleges világokat ismerhetünk meg, melyre korábban nem is gondoltunk. Ezek a csodálatos lények megérdemlik, hogy kiemeljük őket, és megbecsüléssel gondoljunk rájuk.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.