Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Terhesen mozgás = csavarodó köldökzsinór?

Érdekességek2019. július 17.

A várandósság a nők, és természetesen a férfiak életében is komoly változást hoz, egy olyan állapot, amivel nem sűrűn találkoznak. Hogy milyen érzés lesz, és mire érdemes figyelni – ezt csak másoktól tudja megkérdezni a kismama, így nem is csoda, ha elképesztő mennyiségű téves információval találkozik. Ezek között az egyik legrosszabb a mozgással kapcsolatos tévhitek tárháza. Ezeket segít most rendbetenni dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász főorvos a ratkotunde.hu-nak.

A mozgásról

A mozgás, vagyis a rendszeres sport (séta, túrázás, futás, vagy bármilyen más sporttevékenység) hozzátartozik, illetve alapfeltétele az egészség megőrzésének. Ez igaz a mindennapokban, és igaz akkor is, amikor a nő várandós, babát tervez, szoptat, vagy éppen már van gyermeke. A mozgás – természetesen ésszerű keretek között – nem hogy nem okoz bajt, hanem kifejezetten jót is tesz, még a várandós kismamáknak is!

Fontos azonban tisztázni azt, hogy mit is értünk normál keretek között. Azok a nők, akik rendszeresen sportoltak a terhesség előtt, nem kell, hogy lemondjanak a mozgásról. A futás, az úszás, a vívás és hasonlók is teljesen biztonságosan űzhetőek várandósan is. persze a maraton lefutását nem ekkorra kell időzíteni, de a rendszeres edzés tartható, figyelembe véve a teherbírást, és nem megerőltetve a kismamát. Egyes sportok csak azért ellenjavalltak, mert nagy a sérülés veszélye a magzatra nézve. Ilyen a kézilabda, a súlyemelés, a birkózás, stb. Ezekben az esetekben a fizikai sérülések kockázata igen nagy, vagyis várandósan nem jó űzni őket (a súlyemelés különösen tabu).

Most is elkezdhetem?

Azok a kismamák, akik a terhesség előtt nem mozogtak, sokszor nem mernek sportba kezdeni várandósan. Pedig lehet, csupán szem előtt kell tartani, hogy most nem szabad nagyon megerőltetni magunkat. Ha eddig sohasem futottunk, vagy régen nem űzzük ezt a tevékenységet, akkor inkább a nagyobb séták mellett tegyük le a voksunkat.


Egy elterjedt tévhit, hogy a mozgással olyan hatást is gyakorolhatunk a magzatra, amitől megcsavarodik a köldökzsinór, vagy a baba nyakára tekeredik. Fontos tudni, hogy a magzat a méhen belül, magzatvízben, és a placenta védelmében helyezkedik el, vagyis a mozgásból eredő behatások nagyrész ringatózásban merülnek ki, semmi másban. A köldökzsinórban két verőér és egy visszér helyezkedik el, melyek spirálisan futnak, vagyis tekeredés esetén sem záródnak el.

Dr. Angyal Géza a ratkotunde.hu-nak azonban kiemelte, hogy a mozgás hiánya kedvez a pangó vérellátásnak, a hízásnak, a kedvetlenségnek és az általános rossz közérzetnek. Jobban ki vagyunk téve mozgás nélkül a stressz ártalmainak, valamint az emésztésünkre is rányomhatja a bélyegét, vagyis igen rossz hatást gyakorol a szervezetre.

Mozgás és táplálkozás – ez a kulcs

Az egészség megtartásához, illetve a test optimális működéséhez a mozgás és a táplálkozás kiegyensúlyozottsága elengedhetetlen. A várandós kismamáknak, illetve a babát tervező nőknek azonban sokszor az étkezés már kevés ahhoz, hogy a megnövekedett tápanyagigényeket fedezzék, vagy a tápanyagraktárakatfeltöltsék. A megoldás ebben az esetben nem lehet az, hogy többet eszünk, hiszen az élelmiszerek beltartalmával van a gond.

Ez az oka, hogy ma már a szakemberek jelentős többsége várandósvitamin szedését javasolja. A készítményeknél fontos, hogy szerves kötésű vegyületekkel (pl.:-citrát, -glükonát) legyenek jelen a benne szereplő anyagok, hiszen így a hasznosulásuk 80%-kal is jobb lehet. Fontos továbbá a megfelelő tagoltság is. A várandósság három trimeszterből áll, ezeknek azonban eltérőek az igényeik, vagyis egyetlen készítménnyel igen bajosan fedhető le az egész terhességi idő.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Gyanújelek, tünetek, vizsgálatok - A csontritkulás megelõzése, kezelése

2026. szeptember 23.

Mi az oszteoporózis?

A csontritkulás a csonttömeg egyenletes és fokozódó megfogyatkozása. A csontszövet mikroszerkezete károsodik, a csontminõség romlik, ami a csontok fokozott törékenységéhez vezet.

Az emberi csontokban az élet folyamán párhuzamosan zajlik a csontbontás és csontépítés folyamata. 25-30 éves korra kialakul a végleges testmagasság. Ezt követõen a csontbontás meghaladja az építés ütemét és lassan, fokozatosan veszítünk a csonttömegünkbõl. Nõknél a változás korában átmenetileg mind a csontbontás, mind a csontépítés felgyorsul, de a bontás kifejezettebb. Férfiaknál késõbb, fokozatosan csökken a csonttömeg. Ha a csonttömeg kritikusan alacsony szintre csökken (törési küszöb), a csont minimális erõhatásra eltörik.

A csúcscsonttömegbõl fokozatosan csökken a csont mennyisége. Ha kis csúcscsonttömeget tudtunk elraktározni fiatal korunkban, hamarabb elfogy a csontunk, elõbb elérjük a kritikus törési küszöböt. A csonttömeget csökkentõ tényezõk túlsúlyba kerülésével a csöves csontok (pl. combcsont középsõ része, alkarcsontok) vastagsága csökken; a szivacsos csontokban (pl. gerinccsigolya, a combcsont csípõízület-közeli része) a csontgerendák elvékonyodnak, elszakadnak, majd teljesen felszívódnak.

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.