Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Terhesen mozgás = csavarodó köldökzsinór?

Érdekességek2019. július 17.

A várandósság a nők, és természetesen a férfiak életében is komoly változást hoz, egy olyan állapot, amivel nem sűrűn találkoznak. Hogy milyen érzés lesz, és mire érdemes figyelni – ezt csak másoktól tudja megkérdezni a kismama, így nem is csoda, ha elképesztő mennyiségű téves információval találkozik. Ezek között az egyik legrosszabb a mozgással kapcsolatos tévhitek tárháza. Ezeket segít most rendbetenni dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász főorvos a ratkotunde.hu-nak.

A mozgásról

A mozgás, vagyis a rendszeres sport (séta, túrázás, futás, vagy bármilyen más sporttevékenység) hozzátartozik, illetve alapfeltétele az egészség megőrzésének. Ez igaz a mindennapokban, és igaz akkor is, amikor a nő várandós, babát tervez, szoptat, vagy éppen már van gyermeke. A mozgás – természetesen ésszerű keretek között – nem hogy nem okoz bajt, hanem kifejezetten jót is tesz, még a várandós kismamáknak is!

Fontos azonban tisztázni azt, hogy mit is értünk normál keretek között. Azok a nők, akik rendszeresen sportoltak a terhesség előtt, nem kell, hogy lemondjanak a mozgásról. A futás, az úszás, a vívás és hasonlók is teljesen biztonságosan űzhetőek várandósan is. persze a maraton lefutását nem ekkorra kell időzíteni, de a rendszeres edzés tartható, figyelembe véve a teherbírást, és nem megerőltetve a kismamát. Egyes sportok csak azért ellenjavalltak, mert nagy a sérülés veszélye a magzatra nézve. Ilyen a kézilabda, a súlyemelés, a birkózás, stb. Ezekben az esetekben a fizikai sérülések kockázata igen nagy, vagyis várandósan nem jó űzni őket (a súlyemelés különösen tabu).

Most is elkezdhetem?

Azok a kismamák, akik a terhesség előtt nem mozogtak, sokszor nem mernek sportba kezdeni várandósan. Pedig lehet, csupán szem előtt kell tartani, hogy most nem szabad nagyon megerőltetni magunkat. Ha eddig sohasem futottunk, vagy régen nem űzzük ezt a tevékenységet, akkor inkább a nagyobb séták mellett tegyük le a voksunkat.


Egy elterjedt tévhit, hogy a mozgással olyan hatást is gyakorolhatunk a magzatra, amitől megcsavarodik a köldökzsinór, vagy a baba nyakára tekeredik. Fontos tudni, hogy a magzat a méhen belül, magzatvízben, és a placenta védelmében helyezkedik el, vagyis a mozgásból eredő behatások nagyrész ringatózásban merülnek ki, semmi másban. A köldökzsinórban két verőér és egy visszér helyezkedik el, melyek spirálisan futnak, vagyis tekeredés esetén sem záródnak el.

Dr. Angyal Géza a ratkotunde.hu-nak azonban kiemelte, hogy a mozgás hiánya kedvez a pangó vérellátásnak, a hízásnak, a kedvetlenségnek és az általános rossz közérzetnek. Jobban ki vagyunk téve mozgás nélkül a stressz ártalmainak, valamint az emésztésünkre is rányomhatja a bélyegét, vagyis igen rossz hatást gyakorol a szervezetre.

Mozgás és táplálkozás – ez a kulcs

Az egészség megtartásához, illetve a test optimális működéséhez a mozgás és a táplálkozás kiegyensúlyozottsága elengedhetetlen. A várandós kismamáknak, illetve a babát tervező nőknek azonban sokszor az étkezés már kevés ahhoz, hogy a megnövekedett tápanyagigényeket fedezzék, vagy a tápanyagraktárakatfeltöltsék. A megoldás ebben az esetben nem lehet az, hogy többet eszünk, hiszen az élelmiszerek beltartalmával van a gond.

Ez az oka, hogy ma már a szakemberek jelentős többsége várandósvitamin szedését javasolja. A készítményeknél fontos, hogy szerves kötésű vegyületekkel (pl.:-citrát, -glükonát) legyenek jelen a benne szereplő anyagok, hiszen így a hasznosulásuk 80%-kal is jobb lehet. Fontos továbbá a megfelelő tagoltság is. A várandósság három trimeszterből áll, ezeknek azonban eltérőek az igényeik, vagyis egyetlen készítménnyel igen bajosan fedhető le az egész terhességi idő.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Márciusi maradványtünetek

2026. március 18.

Nem betegség, csak a szervezet egyensúlyt keres

Március a megújulás hónapja, de a testünk nem mindig vált ilyen gyorsan. A téli fizikai és mentális terhelés ilyenkor üt vissza: mintha most érkezne meg igazán a fáradtság. Belső nyugtalanság, torokszorítás, lassabb emésztés vagy visszatérő ajakherpesz – sokaknál jelentkeznek ezek a furcsa, mégsem betegséget jelző tünetek. Dr. Sebő Zsuzsanna mentőorvos, gyermekgyógyász, homeopátiás orvos szerint ez az átmenet természetes: a szervezet a fényhez, a hőmérséklethez és az új ritmushoz alkalmazkodik. Íme a 4 leggyakoribb jel, amelyet érdemes természetesen megtámogatnunk.

1. Belső nyugtalanság

Tünet: feszültség, ingerlékenység, „nem találom a helyem” érzés.
Mi állhat mögötte? A téli hónapok csendes kimerültsége. Az idegrendszer még nem érkezett meg a tavaszba, hiába hosszabbak a nappalok.

Természetes támogatás: A természetes fény ilyenkor szinte gyógyszerként hat: egy napi séta segít újrahangolni a belső ritmust. A magnéziumban gazdag ételek és az esti citromfű– vagy levendulatea finoman oldhatják a feszültséget. Tanuljunk meg helyesen lélegezni!

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.