Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Terhességi cukorbetegség- mindig kell inzulin?

Érdekességek2020. november 04.

Fotó: gettyimages.comA terhességi cukorbetegség veszélyes állapot, mely kezelés nélkül igen negatív hatást gyakorol a babára és az kismamára is. Éppen ezért fontos komolyan venni és szigorúan betartani az orvos, dietetikus utasításait. A cukorbetegség fennállása sokaknál egyet jelent az inzulin adásával, ám dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa elárulta, nem minden várandós nőnek van rá szüksége. 

A terhességi cukorbetegség veszélyei

Terhességi cukorbetegségnek – gestacios diabetesnek- azt az állapotot nevezzük, amikor a diabetesre várandósság során derül fény. Fontos, hogy a beteg mielőbb szakszerű terápiában részesüljön, mivel komoly gondokat okozhat mind a kismamánál, mind a magzatnál, ráadásul a baba későbbi életére is hatással van.

A terhességi cukorbetegség megnöveli a terhességi toxémia, a HELLP syndroma (vörösvértestek szétesése, az emelkedett májenzimek, alacsony vérlemezkeszám) kialakulásának esélyét, ráadásul a magasabb vércukorszint miatt a kismama hajlamosabbá válik különböző fertőzésekre is.

A betegség továbbá vetélést, koraszülést is eredményezhet, vagy a baba nagyobb súllyal születhet, ami szülési komplikációkat vonhat maga után, ráadásul a születés után könnyen hipoglikémiás állapotba is kerülhet, és nagyobb eséllyel lép fel sárgaság is.

Gyógyszer, inzulin vagy életmódterápia?

A cukorbetegség általános terápiája történhet gyógyszerrel és/vagy inzulinnal, illetve életmód terápiával (mozgás, diéta). Terhesség során gyógyszert nem szabad alkalmazni, mivel átjut a placentán, így a kismama számára csakis az inzulin adása nyújthat megoldást. De vajon erre mindenképp szükség van?


“Akár gestacios diabetesről, akár “egyszerű” 2-es típusú cukorbetegségről van szó, az elsődleges kezelési módszer mindkét esetben az életmódterápia. Ez személyre szabott diétát és rendszeres testmozgást jelent. Amennyiben a kiinduló értékek megkívánják, vagy ha önmagában az életmódváltás nem bizonyult elegendőnek, akkor kell kiegészítésnek az inzulin”- mondja dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa. Hozzátette, hogy a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy inzulinra akkor van szükség, ha egy hetes megfelelő diéta ellenére az éhomi vércukorszint magasabb mint 5,5 mmol és/vagy az 1 órás étkezés utáni vércukorszint meghaladja a 7,0 mmol/l-t.

Fotó: 123rf.com

Szoros kontroll, megfigyelés, utánkövetés

Amennyiben valakinél terhességi cukorbetegséget állapítanak meg, nagyon fontos a szorosabb nőgyógyászati ellenőrzés (ekkor veszélyeztetett terhessé válik a kismama), valamint a rendszeres diabetológiai kontroll. A kismamának otthonában gyakran meg kell mérnie a vércukorszintjét (reggel, éhomi állapotban, majd étkezések előtt és után is, valamint lefekvés előtt), vizelet tesztcsíkkal ellenőriznie a vizelete keton szintjét, és be kell tartania a dietetikus által meghatározott étendet. Nagy könnyebbséget jelent számukra a telediabetológia, mellyel két vizit közt is szorosabb orvos-beteg kapcsolatot lehet fenntartani, így a kismamák még nagyobb biztonságban érezhetik magukat.

Dr. Porochnavecz Marietta felhívja a figyelmet arra, hogy bár a szülés után a vércukorszint a legtöbbször rendeződik, ám diabetes szempontjából az érintett fokozott rizikócsoportba fog tartozni. Éppen ezért eleinte évente, majd később 2 évente szükséges OGTT és Hba1c vizsgálaton részt venni.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban

2025. június 30.

A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)

Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom

Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).

Milyen a megfelelő napolaj?

2025. június 30.



A modern kozmetikumok korában már nem az „olaj” a használatos a nap káros hatásainak kiszűrésére, hanem különböző összetételű egyéb termékek, melyek az ultraviola A és B sugárzás korlátozott átengedése mellett még mást is nyújtanak a bőrnek: biztosítják a bőrsejtek megfelelő nedvességtartalmát (azaz kellően hidratálnak). Nyilvánvaló, hogy a készítmény allergiamentes alapanyagokból kell, hogy összeálljon, emellett nem tömítheti el a bőr pórusait.

A termékeket különböző hangzatos nevekkel illetik (naptej, napbalzsam, napozókrém stb.). Soha ne higgye el azt az állítást, hogy egy termék 100%-ban kiszűri a sugarakat (ezeket „sunblocker” megnevezéssel dicsérik), hiszen minden készítmény kisebb-nagyobb mértékben átengedi az ultraviola sugarakat.

A napvédő készítmények nem azért vannak, hogy meghosszabbítsák a napon való tartózkodás idejét, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak a bőrnek a napon.

A fényvédő készítményeknél az UVB-sugárzást elnyelő képességet az SPF (az angol sun protection factor – nap ellen védő tényező rövidítése) számban, 2-100-ig terjedő tartományban adják meg. Ha egy készítmény SPF10 besorolást kap, az azt jelenti, hogy az UVB-sugárzás 90%-át elnyeli (legalábbis, míg nem szívódik fel a krém a bőrbe), tehát ennyivel csökken a sugárzás DNS-károsító hatása.

Az SPF20 felirat azt jelzi, hogy a készítmény a sugaraknak már a 95%-át kiszűri. A UVA-faktor a krém UVA-sugárzást elnyelő képességére vonatkozik, értéke 2-30-ig terjedhet. Értelemszerűen a magasabb számok a nagyobb fényvédő képességet jelzik. Tehát a jó napozókrém mindkétfajta sugárzás ellen véd, és a védelem faktorát mind a két értékre megadják.

Csak olyan készítményt vegyen, melyen a fenti értékek fel vannak tüntetve, minden más reklámszöveg mellékes! A napozást mindig a nagyobb, minimum SPF15/UVA12 faktorú fényvédő krémmel kell kezdeni. Érzékeny bőr esetén még erősebbel.

Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei

2025. június 29.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.

Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.

A helyieknek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok (a mellékelt fotókon) nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.