Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Természetes gyógymódok égő gyomorra, és puffadásra

Érdekességek2017. július 20.

A gyomor- és bélrendszerben tapasztalható diszkomfort érzés, a gyomorégés, telítettség, puffadás ellen számtalan recept nélküli készítmény kínál megoldást. A kellemetlen panaszok azonban természetes módon is enyhíthetőek. Dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusának segítségével utána jártunk mi az, ami valóban hatásos lehet. 

Borsmenta a görcsök ellen

A Canada’s McMaster University kutatói szerint a borsmentából készült teafőzet segít megelőzni a gyomorgörcsök és puffadás kialakulását. Étkezés előtt fél órával fogyasztva segítségével elkerülhetők a diszpepszia tünetei is: a felhasi fájdalom és a telítettség érzet.
A szakértő véleménye: Több gyógynövény, így a borsmenta is valóban kedvezően befolyásolja a gyomor-bélrendszeri panaszokat. Fontos azonban, hogy hosszabb ideje tartó tünetek esetén mindenképp szakorvosi vizsgálat javasolt, hiszen a háttérben súlyosabb elváltozások is állhatnak, melyek kezeléséhez a természetes gyógymódok nem nyújtanak megoldást.

Almaecet a jobb emésztésért

A nehéz ételek fogyasztását követően jelentkező telítettség érzet csökkenthető, ha étkezés előtt egy teáskanál almaecetet fél pohár vízben elkeverve kortyolgatunk. Az almaecet olyan hasznos összetevőket – almasav és borkő - tartalmaz, amelyek az emésztés folyamatát felgyorsítják.

A szakértő véleménye: Alacsony gyomorsavtartalom mellett az almaecet és egyéb enyhén/erősebben savas dolgok természetesen javítják az emésztést. Azonban akinek gyomorégése van, vagyis magasabb gyomorsav esetén az almaecet csak felerősíti a panaszokat, így fogyasztása ez esetben kerülendő. 


Vacsora 30 perc alatt

A puffadásos tünetek megelőzhetők, ha elegendő időt szánunk a főétkezésekre. A Charleston’s Medical University kutatói által készített felmérés szerint, aki legalább fél órát szán a vacsora elfogyasztására, 32 százalékkal csökkenti az étkezések után jelentkező puffadás, gyomorégés előfordulásának esélyét.

A szakértő véleménye: Az étkezésekre szánt idő mellett fontos még a nyugodt környezet, amelyben az ételek elfogyasztása történik. A televízió előtt étkezők ugyanis rendszerint hajlamosabbak rá, hogy gyorsabban, a szükségesnél nagyobb mennyiséget fogyasszanak el egy-egy étkezés alkalmával.

Gyomorégés ellen: rágógumi?

Az étkezések utáni rágózás során fokozódik a nyál termelődése, ami a gyomorégés megelőzésében nyújt segítséget – derült ki a Britain’s St Thomas’ Hospital orvosainak vizsgálataiból. A fokozott nyáltermelődés segít eltávolítani az emésztés közben a nyelőcsőbe esetlegesen visszajutó gyomorsavat, ami a gyomorégés egyik gyakori kiváltó oka. A cukormentes rágógumi egyúttal a szorulásos problémákon is segíthet, a mesterséges összetevők ugyanis serkentik a vastagbél mozgását.

A szakértő véleménye: A rágógumi ugyan a fokozott nyáltermelés miatt valóban csökkenti a nyelőcső pH-ját, de közben levegőt is nyel az illető, ez pedig puffadást tud okozni, ami fokozhatja a refluxot. A gyomorsav enyhítésére általában beválik a pattogatott kukorica, vagy a puffasztott rizs, melyek a rágógumival szemben kellemetlen „mellékhatások” nélkül segítenek orvosolni a problémát.

Émelygésre gyömbér

Várandós kismamák körében ismert és népszerű eszköz a terhesség első három hónapjában jelentkező émelygés enyhítésére a gyömbér, mely valóban rövid idő alatt képes megszüntetni a panaszokat. Az India’s Central Food Technological Research Institute kutatói a gyömbér egy újabb kedvező tulajdonságáról számoltak be. Vizsgálataik során a gyömbér nem csak az émelygést szüntette meg eredményesen, de megfigyeléseik szerint összetevői serkentik az epehólyag működését is és csökkentetik a gyomorégés előfordulásának gyakoriságát.

A szakértő véleménye: A gyömbér valóban régi és bevált módszer az émelygés enyhítésére. Sok a tévedés azonban az alkalmazásával kapcsolatban. A gyömbér kapcsán ne az üdítőitalra gondoljunk, émelygésre a valódi fűszer, a gyömbér-gyökér a hatásos ellenszer.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.