Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Természetes gyógymódok égő gyomorra, és puffadásra

Érdekességek2017. július 20.

A gyomor- és bélrendszerben tapasztalható diszkomfort érzés, a gyomorégés, telítettség, puffadás ellen számtalan recept nélküli készítmény kínál megoldást. A kellemetlen panaszok azonban természetes módon is enyhíthetőek. Dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusának segítségével utána jártunk mi az, ami valóban hatásos lehet. 

Borsmenta a görcsök ellen

A Canada’s McMaster University kutatói szerint a borsmentából készült teafőzet segít megelőzni a gyomorgörcsök és puffadás kialakulását. Étkezés előtt fél órával fogyasztva segítségével elkerülhetők a diszpepszia tünetei is: a felhasi fájdalom és a telítettség érzet.
A szakértő véleménye: Több gyógynövény, így a borsmenta is valóban kedvezően befolyásolja a gyomor-bélrendszeri panaszokat. Fontos azonban, hogy hosszabb ideje tartó tünetek esetén mindenképp szakorvosi vizsgálat javasolt, hiszen a háttérben súlyosabb elváltozások is állhatnak, melyek kezeléséhez a természetes gyógymódok nem nyújtanak megoldást.

Almaecet a jobb emésztésért

A nehéz ételek fogyasztását követően jelentkező telítettség érzet csökkenthető, ha étkezés előtt egy teáskanál almaecetet fél pohár vízben elkeverve kortyolgatunk. Az almaecet olyan hasznos összetevőket – almasav és borkő - tartalmaz, amelyek az emésztés folyamatát felgyorsítják.

A szakértő véleménye: Alacsony gyomorsavtartalom mellett az almaecet és egyéb enyhén/erősebben savas dolgok természetesen javítják az emésztést. Azonban akinek gyomorégése van, vagyis magasabb gyomorsav esetén az almaecet csak felerősíti a panaszokat, így fogyasztása ez esetben kerülendő. 


Vacsora 30 perc alatt

A puffadásos tünetek megelőzhetők, ha elegendő időt szánunk a főétkezésekre. A Charleston’s Medical University kutatói által készített felmérés szerint, aki legalább fél órát szán a vacsora elfogyasztására, 32 százalékkal csökkenti az étkezések után jelentkező puffadás, gyomorégés előfordulásának esélyét.

A szakértő véleménye: Az étkezésekre szánt idő mellett fontos még a nyugodt környezet, amelyben az ételek elfogyasztása történik. A televízió előtt étkezők ugyanis rendszerint hajlamosabbak rá, hogy gyorsabban, a szükségesnél nagyobb mennyiséget fogyasszanak el egy-egy étkezés alkalmával.

Gyomorégés ellen: rágógumi?

Az étkezések utáni rágózás során fokozódik a nyál termelődése, ami a gyomorégés megelőzésében nyújt segítséget – derült ki a Britain’s St Thomas’ Hospital orvosainak vizsgálataiból. A fokozott nyáltermelődés segít eltávolítani az emésztés közben a nyelőcsőbe esetlegesen visszajutó gyomorsavat, ami a gyomorégés egyik gyakori kiváltó oka. A cukormentes rágógumi egyúttal a szorulásos problémákon is segíthet, a mesterséges összetevők ugyanis serkentik a vastagbél mozgását.

A szakértő véleménye: A rágógumi ugyan a fokozott nyáltermelés miatt valóban csökkenti a nyelőcső pH-ját, de közben levegőt is nyel az illető, ez pedig puffadást tud okozni, ami fokozhatja a refluxot. A gyomorsav enyhítésére általában beválik a pattogatott kukorica, vagy a puffasztott rizs, melyek a rágógumival szemben kellemetlen „mellékhatások” nélkül segítenek orvosolni a problémát.

Émelygésre gyömbér

Várandós kismamák körében ismert és népszerű eszköz a terhesség első három hónapjában jelentkező émelygés enyhítésére a gyömbér, mely valóban rövid idő alatt képes megszüntetni a panaszokat. Az India’s Central Food Technological Research Institute kutatói a gyömbér egy újabb kedvező tulajdonságáról számoltak be. Vizsgálataik során a gyömbér nem csak az émelygést szüntette meg eredményesen, de megfigyeléseik szerint összetevői serkentik az epehólyag működését is és csökkentetik a gyomorégés előfordulásának gyakoriságát.

A szakértő véleménye: A gyömbér valóban régi és bevált módszer az émelygés enyhítésére. Sok a tévedés azonban az alkalmazásával kapcsolatban. A gyömbér kapcsán ne az üdítőitalra gondoljunk, émelygésre a valódi fűszer, a gyömbér-gyökér a hatásos ellenszer.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Csonttörés után…

2026. február 26.

A végtagtörések rehabilitációja nem elhanyagolandó, számos esetben visszamaradhat valamilyen fokú mozgáskorlátozottság, amelyet minél előbb kezelés alá kell vetni.

Ezeket érdemes szem előtt tartani


Az esetek súlyosságát meghatározza a törés, sérülés típusa és a korosztály.
Balesetek által bekövetkezett csonttörés alatt megsérülnek a lágy részek, inak, szalagok, izomcsoportok, erek és idegek.
A csonttörés alkalmával a csontot környező lágy részekben megszakad a keringés. Az összeillesztés után ismét megindul.
Az összeforradás után a keringést fel kell gyorsítani, ennek releváns kelléke a mozgás/mozgatás, vagyis szükségszerű a sérült testrész terhelése.
A terhelés csakis fokozatos lehet, amit fájdalom kísér. A beteget szükséges rávezetnünk arra, hogy miként terhelheti és kezelheti a fájós testrészt biztonságosan. Mi gyógymasszőrök, a beteggel együttműködve indítjuk el a rehabilitációt, az első pár alkalommal kezdetben bottal, mankóval képesek csak járni a betegek, miután csökkentettük az izmokban, csontokban lévő gyengeséget, később el is hagyhatók a segédeszközök.


A további leépülés megakadályozása

A forradás által bekövetkezett izom-, szalagtömörödés, megrövidülés akadályozottá teheti a végtag teljes körű felépülését, használatát. Ilyenkor a sérült nehezebben képes mozgatni a végtagját. Előfordul, hogy a kimerültségből és fáradtságból fakadóan idegi fájdalom keletkezik.




A mozgáskorlátozottság megakadályozza a beteg egészséges felépülését, mivel a test teljes egészére kihat.




Ha valaki felkartörést szenved, annak utósérülése a vállak, háti és nyaki szakasz izomrendszerének a kötöttsége, csomósodása, és idegfájdalma. Mindez hosszú távon komoly problémákhoz vezethet, ilyen a gerincferdülés, a befagyott váll és időszakonkénti elviselhetetlen fájdalom. A beteg könnyen beleesik abba a hibába, hogy kíméli a sérült végtagot, fél használni a mindennapok tevékenységénél, emiatt antalgiás (kímélő) testtartást vesz fel.

Téli balesetek

2026. február 25.

A fagyos idő beköszöntével mind a hétköznapi, mind a téli sportokból eredő sérülések megszaporodnak. Törések, zúzódások és ízületi fájdalmak keseríthetik meg a téli napokat. A szakorvos tanácsait figyelembe véve azonban elkerülhetők a kellemetlen, sőt életveszélyes téli kalandok.

„A téli időszakra jellemző hétköznapi sérülések három tényezővel állhatnak összefüggésben: a hideggel, a csúszós utakkal és az ünnepi készülődéssel.” – fejtette ki dr. Magyar Mátyás, a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa. „Amikor hideg van, a réteges öltözködés mindenképpen szerencsés. A kinti időjárás miatt szükséges melegen öltözni, viszont bent, például a boltokat gyakran túlfűtik, sokkal melegebb van az optimálisnál. Ez a hirtelen hőingadozás nem tesz jót az erre érzékeny ízületeknek, mint a térd a derék vagy a váll.”

Vajon miért indulnak útra az idősek, amikor leesik az ónoseső?

Tendencia, és baleseti sebészeti megfigyelés, hogy amikor leesik a hó, ónos eső, akkor az idősebb korosztály, akik jellemzően egyedülállóak, útra kelnek. Amit egy komolyabb havazás beköszönt, akkor a 70 feletti korosztály elindul a boltba és bevásárol, mert úgy gondolja, hogy valószínűleg hetekig nem fog tudni kijönni a lakásból. Ezek az emberek a legsérülékenyebbek, és pont ilyen körülmények között kelnek útra, ami a sérülés veszélyét megnöveli és be is következik kevésbé súlyos esetben csuklótörés, de nagyon gyakori a bokatörés, vagy a combnyaktörés. Így, amikor leesik az első hó, akkor egy órán belül megjelennek a mentők pontosan ezzel a betegcsoporttal a baleseti sebészeteken.

Csukló- és kéztörések

2026. február 25.

Január közepén régen megélt havazás tört az országra, amely miatt ugrásszerűen megnőtt a csukló- és kéztörések száma. A műtét, majd a gipsz felhelyezése után úgy gondoljuk, „már csak ki kell bírni” a 4–6 hetet, és utána minden visszatér a normális kerékvágásba. A valóság azonban ennél jóval összetettebb és az igazi munka csak ezután kezdődik a jól működő végtag érdekében.

Évek óta nem tapasztalt havazás érte el az országot január közepén, amely miatt rekordszámú baleset és sérülés történt az országban. Volt olyan budapesti baleseti központ, ahol – más időszakkal összevetve -, kétszer annyi csuklótörést láttak el. A gipsz vagy sín felhelyezése stabilizálja a törést, biztosítja a csontvégek nyugalmát, és lehetővé teszi a gyógyulást. A rögzítés miatt azonban leépülnek izmok, az ízületek merevednek és a keringés is lassul, a végtagok mozgástartománya pedig akár lényegesen romolhat is. A gipsz vagy bármilyen más rögzítés csuklótörés esetén szükséges, de további problémák forrása is lehet.

A szakember szerint a páciens számára az igazi munka azután kezdődik, amikor lekerül a gipsz: önmagában egy műtét vagy a rögzítés ugyanis biztosítja a csonttörés gyógyulásának feltételeit, azonban a fájdalommentesség, a mozgástartomány, az erős, a fájdalommentes mindennapok visszaszerzése a műtét vagy gipszelés utáni rehabilitáció feladata.