Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Természetes szerekkel is legyőzhetők a tinik pattanásai

Érdekességek2022. december 18.

Mielőtt gyógyszeres megoldáshoz fordulnánk, érdemes kipróbálni a gyógynövényeket.

Young lady with face puberty pimples looking in mirror and holding cotton padKevesen tudják, hogy a közismert arctiszító, bőrnyugtató termékek valójában olyan anyagokat is tartalmaznak, amik száríthatják vagy irritálhatják a kamaszok egyébként is igénybevett bőrét. Ezeket az összetevőket azonban teljes körűen elkerülhetjük, hiszen rengeteg gyengéd, gyógynövényes alternatíva közt választhatunk, amelyek akár hatékonyabbak is lehetnek a vegyi anyagoknál.

“Fontos, hogy már akár 9-10 éves korunkban átadjuk a gyerekeknek a helyes bőrápolás alapjait, még mielőtt a hormonok termelődése beindulna. Különösen igaz ez akkor, ha a családban örökletes a problémás bőr, ami súlyos formájában a kamaszok hetedét-nyolcadát is sújthatja” – mondja Dr. Gyovai Viola, okleveles biológus, a Magyar Tudományos Akadémia kandidátusa, a BIOLA biokozmetikumok cégalapító ügyvezetője.

A gyerekeknek már ebben a korban érdemes megmutatni a reggeli és esti bőrápolást: nemcsak magát a rutint, hanem a megfelelő termékek használatát is. Emellett a problémás bőrű lányokat és a fiúkat is kéthetente-havonta ideális bőrtisztító kezelésre vinni a kozmetikushoz, aki megfelelően kitisztítja a pórusokat.

A szakértő hozzáteszi, egy időben trendinek számított a különböző szilárd szappanok használata. Ezt azonban semmiképp sem tanácsolja a fiataloknak, hiszen a szappanokban található zsiradékok elzárhatják a pórusokat, így akadályozhatják a faggyú kiürülését és így a felduzzadt mitesszerek még be is gyulladhatnak. A bőrtisztításhoz éppen ezért érdemesebb SLS mentes gélt, alkoholmentes tonikot vagy habot használni.

“Ha paraffinolaj -vagy viasz tartalmú termékeket használ valaki, eltömődhetnek a pórusok, előfordulhat, hogy erősebb gyulladásos góc alakul ki, amin akár demodex atkák is megtelepedhetnek. Ez már kifejezetten bőrgyógyászati probléma, a kozmetikus sem tudja kitisztítani az ilyen elfertőződött gócokat” – figyelmeztet a szakember.
 

Korrektorból is választhatunk gyógynövényes terméket

A tiniknél éppen ezért több dologra kell egyidejűleg odafigyelni. Az első, hogy jól ürüljön a faggyú a faggyúmirigyekből. Ebben segít például a fűzfakivonat a tisztítógélekben. Az is lényeges, hogy a tisztító tonik ne tartalmazzon alkoholt, se SLS-t (sodium laureth sulfate), ami erőteljesen szárítja és zsírtalanítja a bőrfelületet – magyarázza a biológus.

Ha gyengédebb bőrtisztító, például a coco glücozidok használata mellett is húzódik a bőr, akkor érdemes tisztítás után hidratáló gélt is felvinni. Ha lehet, az arclemosó legyen E, B3, B5 vitaminban gazdag, emellett tartalmazza oregánó, eukaliptusz vagy kakukkfű illóolaját.


A bőrfelszínen kamaszkorban nagyon sok gennykeltő baktérium meg tud telepedni, így például a Staphylococcus fajok vagy az Acne pyriformis. Ezeket teafaolaj, kakukkfű illóolaj és biotin, valamint alga kivonat tartalmú gélekkel tudjuk kordában tartani, miközben egyúttal hidratáljuk a bőrfelszínt is.

A fehér bőrűeknek ideális a bíbor kasvirágos arcápoló, ami a napfény által is óvja a bőrfelszínt, ráadásul ásványi pigmentes fényvédelmet is nyújt, amivel akár négyszer többet tartózkodhatnak a napon leégés nélkül. Ajánlható az aranyvessző, kamilla és orvosi somkóró kivonat tartalmú micellás tisztító arcvíz használata is.

Különösen arctisztítás után fontos a natúr, bio bőrregeneráló készítmények használata, amely például cickafarkfű és a ganoderma tartalmával nyugtatja meg a bőrfelületet, de az orvosi somkóró arcbalzsam is gyulladáscsökkentő anyagokkal látja el a bőrt.

“Este, ha a kamaszok buliba készülnek, a piros gócok elkendőzhetők az Akne kontroll korrektor géllel. Ez többek közt bőrregeneráló kamilla, útifű- és centella növényi kivonatokat, biotint és E-vitamint is tartalmaz. Igazi csodaszer a kakukkfű és oregánó illóolaját tartalmazó Tini gél is, amely H- és E-vitamin-tartalmával szabályozza a faggyúmirigyek működését” – zárja Dr. Gyovai Viola.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.