Természetes tisztaság
Érdekességek2020. január 31.
A tisztaság fél egészség, tartja a közmondás, és valóban egészségünket szolgálja az, ha tisztán tartjuk magunkat, lakásunkat és környezetünket. A tisztaságra nevelés gyermekkorban kezdődik, és példamutatással történik. Mert a gyerekek játszva, cselekvés közben, a szülők és a környezet mintája alapján tanulnak. Hogy a minta példaértékű legyen, tudni kell azt, hogy a természetes tisztaság nem jelent sterilitást.
Tudjuk, hogy a jó baktériumok mindenütt jelen vannak, hogy ezek túlsúlya kordában tartja a rosszak elszaporodását, és segítik a szervezet védőenzimeinek termelését.
Az edzett immunrendszerért
Kis mennyiségben a rossz baktériumokra, a „piszokra” is szükség van ahhoz, hogy az immunrendszer dolgozzon, edződjön, mindig kész állapotban legyen.
A szervezet védekezőrendszere a testidegen anyagokat felismerve, azok ellen védőanyagot termel. Ha a gyerek idejekorán, azaz még kisgyerek korában találkozik a különböző testidegen anyagokkal (pl. állatok szőrével, poratkával, gabonafélék fehérjéivel, virágporokkal), akkor a megfelelően edzett, toleránssá vált immunrendszere felismeri az illető anyagot és újabb találkozáskor nem reagálja túl, súlyos betegséget vagy allergiás tüneteket produkálva.
Helytelen tehát környezetünk teljes csíramentesítése. Kivételt képeznek a műtők, a fertőző gócok és általában az egészségügyi intézmények területei.
A legfertőzöttebb területek
Fertőző gócnak számít a fertőző beteg, a környezete és használati tárgyai, a nyilvános WC-k, a pénz és a járművek kapaszkodói. A fertőtlenítőszerek használatának tulajdonképpen csak itt van jogosultsága. Ezért lehetőleg otthon végezzük ürítési dolgainkat és ne táplálkozzunk utazás közben vagy az orvosi váróban. Szükség esetére – különösen, ha kisgyerekkel utazunk, bevásárolni vagy szórakozóhelyre megyünk – legyen nálunk kézfertőtlenítő zselé és WC-ülőkére helyezhető egyszer használatos papírkendő vagy fertőtlenítő spray.
Így tisztálkodjunk
Testünk tisztán tartása megköveteli a mindennapi szappanos mosakodást, heti hajmosást, hazaérkezéskor, evés előtt és minden „piszkos munka” után a meleg vízzel és szappannal való kézmosást.
Egészséges embernek nincs szüksége naponta többszöri tusolásra, naponta hajmosásra, sem baktériumölő vegyszerekre.
Csak természetesen
Egészségünket szolgálja a lakás és környezetünk tisztán tartása, de nem kell ragaszkodni a minden baktérium kiirtását ígérő koncentrált vegyszerekhez.
- A különböző légfrissítő és tisztítószerek nagy mennyiségű káros anyagot, sőt egészségre veszélyes mérget tartalmazhatnak.
- A mosogató- és mosógépeket kétszeres öblítésre kellene programozni, hogy az „öblítőszer” is kiöblíthető legyen.
- Tanácsos, hogy ahol lehet, vegyszerek helyett, veszélytelen természetes tisztítószereket használjunk.
- Egészségesebb, ha a fogaink fehérítésére szódabikarbónát, kézi mosogatáshoz súrolópor helyett konyhasót, szagtalanítónak szódabikarbónát vagy aktív szenet, az edények foltmentesítésére ecetet használunk.
- Az alaposan megmosott zöldséget, gyümölcsöt, grépfrútmagolajjal lehet megtisztítani a kezelésükhöz használt (penészesedést, rothadást gátló) méreganyagoktól.
- A gépben mosott ruhák öblítéséhez használjunk ecetet, ez kioldja a textilszálak közt megrekedt mosópormaradékot, szagtalanít és puhává teszi a ruhát.
A kicsiket ne védjük még a széltől is
Kicsinyeink tisztaságra nevelését kellemes, élményt jelentő játékossággal tegyük. Takarítsunk, vásároljunk és főzőcskézzünk együtt. Engedjük gyerekünket homokozni, ne féltsük a gyerekközösségtől vagy az állatokkal való játszadozástól. Minden foglalkozás egyben alkalom is az egészséget megőrző tisztaság elfogadtatására és megfelelő módszereinek oktatására.
Dr. Kerekes Judit
gyermekgyógyász
forrás: Bébik.hu
