Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Testmozgás trombózis után

Érdekességek2018. szeptember 03.

A sport elősegíti a trombózisból való felgyógyulást, és csökkenti az újabb trombózis kialakulásának rizikóját is. Azonban hogy milyen testmozgást választunk, egyáltalán nem mindegy.

A rendszeres testmozgás kortól függetlenül elengedhetetlen része az egészséges életmódnak, azonban betegségekből való felgyógyulás idején, illetve ezt követően alkalmazkodni kell a szervezet megváltozott teherbíró képességéhez, illetve a betegségből adódó esetleges elváltozásokhoz. Nincs ez másképp trombózis után sem: a trombózist követően nem mindegy, hogy milyen sportot választ az ember, és az sem, hogy milyen intenzitással űzi azt. Cikkünkben Prof. Dr. Blaskó György belgyógyász, klinikai farmakológus, a Trombózisközpont orvosa segíti tanácsokkal olvasóinkat.

A sportolás és a trombózis kapcsolata sokrétű probléma. Jelenleg a trombózis molekuláris okainak az orvostudomány közel 60 százalékát tudja leírni pontosan, a többi felderítése a kutatás feladata. Annak ellenére azonban, hogy pontosan, molekuláris szinten nem ismerjük a trombózis hátterét, kezelnünk kell – mondta Prof. Dr. Blaskó György.

A kezelésben jelentős szerepe van a mozgásnak, a fizikai aktivitásnak, kezdetben mindenképpen szakember közreműködésével, annak tanácsaival A betegség után az alsó végtag izmainak mozgatása, az úgynevezett izompumpa nagyon fontos, és minden ezzel kapcsolatos mozgástevékenység – futás, gyaloglás, úszás, tenisz, squash, pingpong stb. – hasznos lehet


Hányszor, hogyan?

Trombózis után gyakran merül fel a kérdés, mennyit mozogjon a beteg. Az optimális heti 2-3 alkalommal egy, másfél óra testmozgás lenne, viszont rendszeresen, éveken  A terhelést pedig ajánlatos igen fokozatosan végezni, kezdetben pár kilométer séta, majd kocogás következzen – tanácsolja a professzor.

Miért fontos az aktivitás?

A sportoknak/mozgásnak gyógyhatása van, részben a trombózis elkerülése, részben annak kezelése szempontjából. Így történhet meg, hogy súlyos genetikai elváltozást hordozó emberek, ha megfelelően sportoltak, sokáig nem kapnak trombózis. Sőt, ugyanennek a kialakult trombus felszívódásában is szerepe van. A mozgásnak számos jótékony hatása ismert: elősegíti a testsúly normalizálódását, a cukorbetegség megelőzését és gyógyítását, valamint a szív- és érrendszer egészsége érdekében is nélkülözhetetlen – mondja a Trombózisközpont orvosa.

Van, ami veszélyes!

Bizonyos sportok űzése azonban veszélyes lehet azokra nézve, akinél már lezajlott egy trombózis, vagy épp genetikailag veszélyeztetettek. Számukra ellenjavaltak a küzdősportok és a futball is, illetve általában azok a sportok, amelyek során bármilyen formában  rúgás, ütés érheti a játékost.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.