Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Testmozgás trombózis után

Érdekességek2018. szeptember 03.

A sport elősegíti a trombózisból való felgyógyulást, és csökkenti az újabb trombózis kialakulásának rizikóját is. Azonban hogy milyen testmozgást választunk, egyáltalán nem mindegy.

A rendszeres testmozgás kortól függetlenül elengedhetetlen része az egészséges életmódnak, azonban betegségekből való felgyógyulás idején, illetve ezt követően alkalmazkodni kell a szervezet megváltozott teherbíró képességéhez, illetve a betegségből adódó esetleges elváltozásokhoz. Nincs ez másképp trombózis után sem: a trombózist követően nem mindegy, hogy milyen sportot választ az ember, és az sem, hogy milyen intenzitással űzi azt. Cikkünkben Prof. Dr. Blaskó György belgyógyász, klinikai farmakológus, a Trombózisközpont orvosa segíti tanácsokkal olvasóinkat.

A sportolás és a trombózis kapcsolata sokrétű probléma. Jelenleg a trombózis molekuláris okainak az orvostudomány közel 60 százalékát tudja leírni pontosan, a többi felderítése a kutatás feladata. Annak ellenére azonban, hogy pontosan, molekuláris szinten nem ismerjük a trombózis hátterét, kezelnünk kell – mondta Prof. Dr. Blaskó György.

A kezelésben jelentős szerepe van a mozgásnak, a fizikai aktivitásnak, kezdetben mindenképpen szakember közreműködésével, annak tanácsaival A betegség után az alsó végtag izmainak mozgatása, az úgynevezett izompumpa nagyon fontos, és minden ezzel kapcsolatos mozgástevékenység – futás, gyaloglás, úszás, tenisz, squash, pingpong stb. – hasznos lehet


Hányszor, hogyan?

Trombózis után gyakran merül fel a kérdés, mennyit mozogjon a beteg. Az optimális heti 2-3 alkalommal egy, másfél óra testmozgás lenne, viszont rendszeresen, éveken  A terhelést pedig ajánlatos igen fokozatosan végezni, kezdetben pár kilométer séta, majd kocogás következzen – tanácsolja a professzor.

Miért fontos az aktivitás?

A sportoknak/mozgásnak gyógyhatása van, részben a trombózis elkerülése, részben annak kezelése szempontjából. Így történhet meg, hogy súlyos genetikai elváltozást hordozó emberek, ha megfelelően sportoltak, sokáig nem kapnak trombózis. Sőt, ugyanennek a kialakult trombus felszívódásában is szerepe van. A mozgásnak számos jótékony hatása ismert: elősegíti a testsúly normalizálódását, a cukorbetegség megelőzését és gyógyítását, valamint a szív- és érrendszer egészsége érdekében is nélkülözhetetlen – mondja a Trombózisközpont orvosa.

Van, ami veszélyes!

Bizonyos sportok űzése azonban veszélyes lehet azokra nézve, akinél már lezajlott egy trombózis, vagy épp genetikailag veszélyeztetettek. Számukra ellenjavaltak a küzdősportok és a futball is, illetve általában azok a sportok, amelyek során bármilyen formában  rúgás, ütés érheti a játékost.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Új lendületet adhat a rák elleni harcnak a magyar kutatók fejlesztése

2025. december 03.

A bőrrák és a tüdőrák növekedését gátolta, mellráknál teljes gyógyulást ért el magyar kutatók gyógyszerkísérlete, amelyet egyelőre állatokon végeztek. A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös fejlesztése új korszakot nyithat az antitumor terápiák történetében. Kutatásuk nemrég jelent meg a rangos Molecular Cancer című nemzetközi folyóiratban.

Frissen megjelent tanulmányukban a kutatók bemutatták, hogyan sikerült „megszelídíteni” egy nagyon mérgező, rákellenes vegyületet, a pyrrolino-daunorubicint, egy úgynevezett liposzómás nanohordozóba csomagolva. A LiPyDau (liposzómás pyrrolino-daunorubicin) névre keresztelt vegyület rendkívüli hatékonysága a kutatókat is meglepte.

Állatkísérletekben hat különböző daganatmodellben – köztük melanoma– és tüdődaganat-modellekben is – sikeresen gátolta a tumor növekedését. Egy örökletes emlőkarcinóma modellben pedig egyedülálló módon teljes gyógyulást idézett elő. Kiemelkedő felismerés, hogy a LiPyDau még gyógyszerrezisztens daganatok esetében is hatékonynak bizonyult, olyan tumorokban, amelyekre a jelenleg használt klinikai hatóanyagok már nem reagálnak érdemben.

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.