Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Testvérkapcsolat: agresszív rivalizálás vagy természetes versengés?

Érdekességek2022. július 28.

Fotó: 123rf.com

Általánosságban azt szoktuk mondani, mi szakemberek, hogy a testvéri kapcsolat a legszorosabb, legtartósabb kapcsolat. Mégis felmerül a gyakorlatban az a kérdés, hogy két testvér miért feszül egymásnak, miért jelenik meg agresszív, ellenséges viszonyulás.
Talán meglepődnek azon, ha azzal kezdem cikkemet, hogy a testvér-rivalizáció természetes, sőt normális jelenség egy családban.

A gyermekek többségénél, egy fiatal testvér születése képes valós érzelmi zavart okozni. A változást nem csak a szülők élik meg, gondolok itt arra, hogy új szerepek, új problémák léphetnek fel akár párkapcsolati szinten is, hanem az idősebb gyermek is elszenvedi. Eddig ő volt a trónörökös, de most valaki fenyegeti a biztos pozíciót. Tipikus mintázat az elsőszülött dominanciája. Ezek a gyerekek koruknál fogva erősebbek, így ösztönösen, erejüket kihasználva próbálnak helyezkedni a család hiearchikus rendszerében. Bizonyított tény tehát, hogy a születés sorrendje hatással van a személyiség alakulására, befolyásolja a gyermek viselkedését, egymással való viszonyát.

Rivalizáció a testvérek között – hol a határ?

Jogosan tehetik fel a kérdést, hogy egy szülő meddig engedheti meg a nagyobb gyereknek, hogy a kisebben uralkodjon vagy erejével visszaéljen. Erre a válasz, hogy ezt soha nem engedheti meg, azonban a versengés egész életükön át tartani fog. A szülőnek azt kell megtanítani a nagyobbnak, hogy ne éljen vissza erejével, önös célból ne helyezzen nyomást a kisebbre.

Pszichológusként nem a rivalizációt tartom károsnak, hanem azt, ha egy testvérkapcsolatban megjelenik az agresszió, amit a szülő nem képes vagy nem akar kontrollálni. Nekem sincs illúzióm, hogy egy nagyobb gyerek soha nem fog “odacsapni” a kisebbnek, azonban azt viszont hiszem, hogy a szülő felelőssége elmagyarázni és megértetni mindkét fél számára, hogy a versengés lehet békés is.

Mikor patológiás a reakció?

A kisebb és a nagyobb gyerek is stratégiát fog kialakítani, annak érdekében, hogy a szülőtől ő kapja a legtöbb figyelmet, ő legyen a kedvenc. A fiatalabb gyerek előnyben van, hiszen automatikusan azzal, hogy kisebb, nagyobb figyelmet kap az anyától. Erre egy jó példa, hogy a csecsemő, azzal, hogy csecsemő (nem tudatosan) a gondozás miatt több érintést fog kapni nagyobb testvéréhez képest, több simogatást és több ölelést.

Itt jegyzem meg, hogy az apák nagymértékben tudják ellensúlyozni ezt az alapvető különbséget, azzal, hogy többet foglalkoznak, játszanak a nagyobb gyerekükkel. Lényegében tehát a kisebb nagyon könnyen tud az anya “kedvence” lenni, amit később ki is tud használni furmányos módon. Ezzel azt szeretném kifejezni, hogy a kisebbet se féltsük, feltalálja magát a testvérrivalizációban. Érdemes a szülőnek odafigyelni, hogy szélsőséges módon változik-e a nagyobbik viselkedése, személyisége, az újszülött születése után.


Gyakori, hogy pszichopatológiai értelemben a nagyobb gyerek kóros tüneteket fog mutatni. Mindig kapják fel a fejüket, ha azt tapasztalják, hogy újra bepisil az addig már szobatiszta gyerek, vagy azt veszik észre, miszerint a nagyobb gyerek is szeretne szopni, miközben már le lett választva az anyamellről. Az esetek többségében testvérféltékenység áll a szorongás hátterében, amit nem célszerű a szőnyeg alá söpörni, oldani kell a feszültséget. Amennyiben elakad, kérjen segítséget, tanácsot.

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A diabétesz megelőzése

2026. január 13.

Bármilyen betegségről legyen is szó, a megelőzés mindig az első számú „gyógyszer”. Az üzemorvosi vizsgálatoknak – a diabétesz esetében is – kiemelt szerepük van a korai felismerésben, hiszen sokan máskülönben évekig nem mennek háziorvoshoz. Dr. Bartos Tímea szerint a cukorbetegség kialakulásának megelőzése érdekében javasolt évente legalább egyszer laborvizsgálaton részt venni, és az is hasznos, ha egy családban van legalább egy vércukormérő.

Kiemelten fontos a D-vitamin-pótlás, különösen a téli időszakban, mivel hazánkban tömeges a D-vitamin hiány. A megfelelő D-vitamin-szint az inzulinrezisztencia mértékét is kedvezően befolyásolhatja. Emellett az ülőmunka és a rendszertelen étkezés is különösen kockázatos: sokaknak nincs ideje ebédelni, kapkodva esznek, vagy csak késő este pótolják a kalóriát. A megoldás a tervezhető, rendszeres étkezés, a munka közbeni rövid mozgásszünetek és a napi mozgásaktivitás növelése. A kiegyensúlyozott étrend és a testsúly normalizálása véd a diabétesz kialakulásától – ennek segítésére ma már korszerű gyógyszeres lehetőségek is rendelkezésre állnak.

„A megelőzés a mindennapok szokásaiban dől el. Kis, de következetes lépések – tervezett étkezés, napi séta, D-vitamin – évekre előre egészséget adhatnak” – összegzi a Budai Egészségközpont diabetológusa.

Néhány gondolat az elfogadásról

2026. január 12.

Töprengtem, hogy ilyenkor az év kezdetekor miről is lehetne írni, aminek gondolatai időtlenek. És akkor beugrott egy szó: elfogadás. Ez vonatkozhat személyre, tárgyra vagy általánosságban a dolgokra is. Lehet, hogy van itt még mit tennünk és csiszolnunk a jellemünkben?

Egyre nehezebben fogadjuk el, ha a másik valamit másképpen gondol, mond, tesz, irányít. Pedig miért ne lenne joga hozzá? (persze a jogi, erkölcsi, morális határokon belül!)

Sokaknak nehezére esik a másiktól való elfogadás – dologi értelemben. Akár valamilyen segítség, ajándék, adomány vagy egy tanács formájában. A különböző generációk között is ebben nagy különbségek vannak, ha ezt az egészségügy témájához kapcsoljuk. Erről is fogunk írni az elkövetkező hónapokban a Patika Magazinban most induló rovatban, „Generációs gondolatok” címmel. Ezek az emberek nem akarják, nem tudják, vagy akár szégyellik elfogadni a segítséget, mert azt hiszik, hogy nekik önmaguknak kell megküzdeniük az életben mindennel, mert akkor látszanak erősnek.

A kávéfogyasztás egészségmegőrző hatásai

2026. január 12.

A kávéfogyasztás egészségmegőrző hatásait számos kutatás igazolta, köztük a Semmelweis Egyetemé is. Nem mindegy azonban, hogyan fogyasztjuk az italt: feketén, tejjel, cukorral esetleg szűrve. Szabó Adrienn, az intézmény dietetikusa azt tanácsolja, aki rendszeresen kávézik és még tovább szeretné fokozni annak jótékony hatásait, az inkább világosabb pörkölésű kávét igyon, mert így érvényesülnek leginkább a benne található egészséges növényi vegyületek.



„A kávét tipikusan a káros szenvedélyek közé szokták sorolni az emberek, pedig sok kutatás megerősítette egészségvédő hatásait. A mérsékelt kávéfogyasztás (maximum napi 400 mg koffein, vagy 3-4 csésze) csökkentheti többek között a cukorbetegség, a szív-érrendszeri betegségek, egyes daganatok és a Parkinson-kór előfordulási rizikóját is” – kezdi Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem Szakrendelő Intézetének dietetikusa.