Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Testvérkapcsolat: agresszív rivalizálás vagy természetes versengés?

Érdekességek2022. július 28.

Fotó: 123rf.com

Általánosságban azt szoktuk mondani, mi szakemberek, hogy a testvéri kapcsolat a legszorosabb, legtartósabb kapcsolat. Mégis felmerül a gyakorlatban az a kérdés, hogy két testvér miért feszül egymásnak, miért jelenik meg agresszív, ellenséges viszonyulás.
Talán meglepődnek azon, ha azzal kezdem cikkemet, hogy a testvér-rivalizáció természetes, sőt normális jelenség egy családban.

A gyermekek többségénél, egy fiatal testvér születése képes valós érzelmi zavart okozni. A változást nem csak a szülők élik meg, gondolok itt arra, hogy új szerepek, új problémák léphetnek fel akár párkapcsolati szinten is, hanem az idősebb gyermek is elszenvedi. Eddig ő volt a trónörökös, de most valaki fenyegeti a biztos pozíciót. Tipikus mintázat az elsőszülött dominanciája. Ezek a gyerekek koruknál fogva erősebbek, így ösztönösen, erejüket kihasználva próbálnak helyezkedni a család hiearchikus rendszerében. Bizonyított tény tehát, hogy a születés sorrendje hatással van a személyiség alakulására, befolyásolja a gyermek viselkedését, egymással való viszonyát.

Rivalizáció a testvérek között – hol a határ?

Jogosan tehetik fel a kérdést, hogy egy szülő meddig engedheti meg a nagyobb gyereknek, hogy a kisebben uralkodjon vagy erejével visszaéljen. Erre a válasz, hogy ezt soha nem engedheti meg, azonban a versengés egész életükön át tartani fog. A szülőnek azt kell megtanítani a nagyobbnak, hogy ne éljen vissza erejével, önös célból ne helyezzen nyomást a kisebbre.

Pszichológusként nem a rivalizációt tartom károsnak, hanem azt, ha egy testvérkapcsolatban megjelenik az agresszió, amit a szülő nem képes vagy nem akar kontrollálni. Nekem sincs illúzióm, hogy egy nagyobb gyerek soha nem fog “odacsapni” a kisebbnek, azonban azt viszont hiszem, hogy a szülő felelőssége elmagyarázni és megértetni mindkét fél számára, hogy a versengés lehet békés is.

Mikor patológiás a reakció?

A kisebb és a nagyobb gyerek is stratégiát fog kialakítani, annak érdekében, hogy a szülőtől ő kapja a legtöbb figyelmet, ő legyen a kedvenc. A fiatalabb gyerek előnyben van, hiszen automatikusan azzal, hogy kisebb, nagyobb figyelmet kap az anyától. Erre egy jó példa, hogy a csecsemő, azzal, hogy csecsemő (nem tudatosan) a gondozás miatt több érintést fog kapni nagyobb testvéréhez képest, több simogatást és több ölelést.

Itt jegyzem meg, hogy az apák nagymértékben tudják ellensúlyozni ezt az alapvető különbséget, azzal, hogy többet foglalkoznak, játszanak a nagyobb gyerekükkel. Lényegében tehát a kisebb nagyon könnyen tud az anya “kedvence” lenni, amit később ki is tud használni furmányos módon. Ezzel azt szeretném kifejezni, hogy a kisebbet se féltsük, feltalálja magát a testvérrivalizációban. Érdemes a szülőnek odafigyelni, hogy szélsőséges módon változik-e a nagyobbik viselkedése, személyisége, az újszülött születése után.


Gyakori, hogy pszichopatológiai értelemben a nagyobb gyerek kóros tüneteket fog mutatni. Mindig kapják fel a fejüket, ha azt tapasztalják, hogy újra bepisil az addig már szobatiszta gyerek, vagy azt veszik észre, miszerint a nagyobb gyerek is szeretne szopni, miközben már le lett választva az anyamellről. Az esetek többségében testvérféltékenység áll a szorongás hátterében, amit nem célszerű a szőnyeg alá söpörni, oldani kell a feszültséget. Amennyiben elakad, kérjen segítséget, tanácsot.

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Böjt - miért ajánlja a jóga is?

2026. március 31.

Nem nagyon lehet találni olyan szellemi utat vagy vallást, ahol a böjt ne lenne jelen valamilyen formában. A történelmi források szerint minden nagy vallásalapító vagy próféta használta és alkalmazta. Nem véletlenül, hiszen a testi mellett, a lelki, pszichikai és a szellemi megtisztulást is elősegíti. Nincs ez másként a jógában sem, ezért is ajánlom jógázóimnak, hogy próbálják ki a böjt áldásos hatásait. Mire érdemes odafigyelni, ha valóban teljes mértékben hasznossá akarjuk tenni a böjtöt?

A böjt egészségtámogató hatásai - böjt a jógában

A testi szinten a böjt legfontosabb hatása, hogy tehermentesíti s szervezetet és elősegíti az anyagcserét. A beteg ember lehetőségei ugyanis- mint tudjuk - leszűkülnek,  s  szabadsága is erőteljesen lecsökken.
A  civilizált életvitelünk miatt hihetetlen mennyiségű ártalmas anyag kerül szervezetünkbe. Ezen testidegen anyagok, mérgek legfőképp a táplálkozás útján kerülnek szervezetünkbe. Érdemes megnézni, hogy egy élelmiszerbolt kínálatában mennyi olyan étel-ital található, melyben nincs tartósítószer, színezőanyag, ízfokozó, térfogatnövelő. Megdöbbentő, hogy mennyire kevés. 

A léböjt alapszabályai

2026. március 30.

A tavasz a megújulás évszaka és egyben a böjt időszaka is, amikor a testünket és lelkünket is megtisztítjuk az elmúlt év és a hosszú tél alatt felhalmozódott méreganyagoktól, és a természettel együtt mi is megújulunk.

A böjtnek számos olyan hatása van, amely kedvezően hat az egészségünkre. Hogy melyek ezek, azokat dr. Borbényi Erika, a Napsugár Életház orvosa és életmód tanácsadója mondja el.

„A böjt kiválóan alkalmas arra, hogy felfrissítsük testünket és lelkünket, valamint megszabaduljunk a felesleges kilóktól és a tél alatt felhalmozódott negatív gondolatoktól. Segíthet a kínzó allergián, az alvászavaron, a bőrbetegségeken, a gyulladásos megbetegedéseken, erősíti immunrendszert, a migrén és a krónikus fejfájás kezelését kiegészítheti, de a vérnyomásproblémákra és a stresszre is alkalmazható. És mindezt hogyan? Nem kell más, csak idő. És persze egy nagy adag kitartás” – mondta dr. Borbényi Erika.

Méregtelenítõ böjt receptekkel!

2026. március 30.

A böjtölés – amit egyfajta diétának is felfoghatunk - kifejezetten jót tesz a szervezetnek. Tisztít, salaktalanít, serkenti a felgyûlt méreganyagok távozását, fokozva ezzel fizikai – szellemi teljesítõképességünket. 

A megszokott élvezetekrõl való önkéntes lemondás, a bizonyos idõszakokhoz kötött testi-szellemi megtisztulás, a böjt az emberiség egyik legõsibb tradíciója.

A keresztény vallásban bizonyos élelmiszerek kerülését, akár az étkezésrõl való teljes lemondást jelentheti, amellyel a hívõk a szenttel való találkozásra készülnek fel.

A böjtölésnek szigorú szabályai vannak. Ebben az idõszakban tiltott az állati eredetû ételek - a hús, a tejtermékek, a tojás - fogyasztása. Ami megengedett: a gabonafélék, gyümölcsök, egyes fõtt ételek, kásák és levesek. Az ünnep elõtti utolsó napokban már csak nyers, mindenféle zsiradékot nélkülözõ táplálékot fogyaszthatnak a hívek. Vannak, akik az ünnep elõtti utolsó napokban egyáltalán nem vesznek magukhoz szilárd táplálékot.