Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Testvérkapcsolat: agresszív rivalizálás vagy természetes versengés?

Érdekességek2022. július 28.

Fotó: 123rf.com

Általánosságban azt szoktuk mondani, mi szakemberek, hogy a testvéri kapcsolat a legszorosabb, legtartósabb kapcsolat. Mégis felmerül a gyakorlatban az a kérdés, hogy két testvér miért feszül egymásnak, miért jelenik meg agresszív, ellenséges viszonyulás.
Talán meglepődnek azon, ha azzal kezdem cikkemet, hogy a testvér-rivalizáció természetes, sőt normális jelenség egy családban.

A gyermekek többségénél, egy fiatal testvér születése képes valós érzelmi zavart okozni. A változást nem csak a szülők élik meg, gondolok itt arra, hogy új szerepek, új problémák léphetnek fel akár párkapcsolati szinten is, hanem az idősebb gyermek is elszenvedi. Eddig ő volt a trónörökös, de most valaki fenyegeti a biztos pozíciót. Tipikus mintázat az elsőszülött dominanciája. Ezek a gyerekek koruknál fogva erősebbek, így ösztönösen, erejüket kihasználva próbálnak helyezkedni a család hiearchikus rendszerében. Bizonyított tény tehát, hogy a születés sorrendje hatással van a személyiség alakulására, befolyásolja a gyermek viselkedését, egymással való viszonyát.

Rivalizáció a testvérek között – hol a határ?

Jogosan tehetik fel a kérdést, hogy egy szülő meddig engedheti meg a nagyobb gyereknek, hogy a kisebben uralkodjon vagy erejével visszaéljen. Erre a válasz, hogy ezt soha nem engedheti meg, azonban a versengés egész életükön át tartani fog. A szülőnek azt kell megtanítani a nagyobbnak, hogy ne éljen vissza erejével, önös célból ne helyezzen nyomást a kisebbre.

Pszichológusként nem a rivalizációt tartom károsnak, hanem azt, ha egy testvérkapcsolatban megjelenik az agresszió, amit a szülő nem képes vagy nem akar kontrollálni. Nekem sincs illúzióm, hogy egy nagyobb gyerek soha nem fog “odacsapni” a kisebbnek, azonban azt viszont hiszem, hogy a szülő felelőssége elmagyarázni és megértetni mindkét fél számára, hogy a versengés lehet békés is.

Mikor patológiás a reakció?

A kisebb és a nagyobb gyerek is stratégiát fog kialakítani, annak érdekében, hogy a szülőtől ő kapja a legtöbb figyelmet, ő legyen a kedvenc. A fiatalabb gyerek előnyben van, hiszen automatikusan azzal, hogy kisebb, nagyobb figyelmet kap az anyától. Erre egy jó példa, hogy a csecsemő, azzal, hogy csecsemő (nem tudatosan) a gondozás miatt több érintést fog kapni nagyobb testvéréhez képest, több simogatást és több ölelést.

Itt jegyzem meg, hogy az apák nagymértékben tudják ellensúlyozni ezt az alapvető különbséget, azzal, hogy többet foglalkoznak, játszanak a nagyobb gyerekükkel. Lényegében tehát a kisebb nagyon könnyen tud az anya “kedvence” lenni, amit később ki is tud használni furmányos módon. Ezzel azt szeretném kifejezni, hogy a kisebbet se féltsük, feltalálja magát a testvérrivalizációban. Érdemes a szülőnek odafigyelni, hogy szélsőséges módon változik-e a nagyobbik viselkedése, személyisége, az újszülött születése után.


Gyakori, hogy pszichopatológiai értelemben a nagyobb gyerek kóros tüneteket fog mutatni. Mindig kapják fel a fejüket, ha azt tapasztalják, hogy újra bepisil az addig már szobatiszta gyerek, vagy azt veszik észre, miszerint a nagyobb gyerek is szeretne szopni, miközben már le lett választva az anyamellről. Az esetek többségében testvérféltékenység áll a szorongás hátterében, amit nem célszerű a szőnyeg alá söpörni, oldani kell a feszültséget. Amennyiben elakad, kérjen segítséget, tanácsot.

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Védje meg szervezetét a téli hidegben is!

2026. február 04.

Szeretné elkerülni, hogy a tél rossz emlékeket hagyjon maga után? Bizonyára igen, ezért elõzze meg a bajt: juttasson a szervezetébe megfelelõ mennyiségû, létfontosságú nyomelemet! Ezekbõl az anyagokból (szelén, réz, bór, jód, mangán, vas...) csak kis mennyiségre van szükség, szerepük mégis nagyon jelentõs az élõ szervezet mûködésében. Hiszen optimalizálják a védekezõ mechanizmusok hatékonyságát, megkönnyítik a betegségek utáni felgyógyulást, és megelõzik a fogyókúra következtében esetlegesen fellépõ testi-lelki legyengülést. Biztos szövetségesként számíthat rájuk a csöpögõ orr és más téli kellemetlenségek elleni küzdelem során is.

Ha a hideg évszak már sokszor próbára tette a család egészségét, és a tél "örömét" általában csak az jelenti az önök számára, hogy elõbb-utóbb véget ér, tanácsos figyelni a védekezésre. Fontos tájékozódni annak eszközeirõl, melyek közül most kiemelünk néhányat.

A jó erõnlét titkai a téli hónapokban is - 2. rész

2026. február 03.

A téli regenerálódáshoz nem ajánlunk kalóriaszegény diétát - mely a hidegben frusztrálhat és elfáraszthat minket - , sem azt, hogy literszámra igyunk vizet egész nap (folyadékigényünk remélhetõleg tudatosul bennünk egész éven át), vagy hogy kora reggel, éhgyomorra kocogjunk... Nem, az alábbiakban a hideg évszakban hasznos, olyan erõt adó ételek - például levesek - fogyasztása áll a középpontban, melyektõl visszanyerjük energikusságunkat, tetterõnket, megõrizhetjük egészségünket, és jó formában vészelhetjük át a telet.

Fontos a tápanyagokban dús táplálkozás

Amikor mínusz fokokat ír ki a hõmérõ az ablakban, már sötétedik uzsonnaidõben, és egyre jobban fázunk kint a szabadban, hangulatunk távol áll a derûstõl, és energiánk pedig, úgy érezzük, egyre fogy, jobban kívánjuk a zsírosabb ételeket, a "vastag" leveseket, a húsos, sajtos, gazdagon zöldségezett fõtt tésztákat vagy a szószos húsokat. Nem is beszélve a tartalmasabb édességekrõl, a csokoládéról - minden formában -, a különbözõ cukrászsüteményekrõl...

A jó erõnlét titkai a téli hónapokban is - 1.rész

2026. február 03.

Itt kopogtat a tél az ajtónkon, és az évnek ebben az idõszakában szervezetünk még jobban igényli a tápanyagokban dús táplálkozást, egyúttal több energiát is kíván. Íme néhány megfontolásra érdemes gondolat, jó tanács ahhoz, hogyan tegyünk eleget ezeknek a kívánalmaknak.

Lehet, hogy a hasonlat nem túl hízelgõ, de képzeljünk el egy eldugult szelepû motorral vagy majdnem lemerült akkumulátorral mûködõ autót! Ugye alig akar elindulni, lefullad, hirtelen leáll, de mindenképp akadozik a mûködése? Nos, télvíz idején az emberi szervezet némiképp hasonlatos hozzá... Ha ugyanis a méreganyagok "eldugítják" a bensõnket, szervezetünk ugyanolyan nehezen funkcionál, mint az említett autómobil. Megjelenik a hamuszürke arcszín, állandósul a fáradtság, ismétlõdõ fertõzések, koncentrációs zavarok, emésztési problémák lesznek úrrá rajtunk, és a fejfájás, bedagadt szem, a fakó, érzékeny bõr, az összeesett haj sem lesz ritka vendég nálunk.